Fotó: Primariadeda.ro
Déda önkormányzata egy sípályát is magában foglaló új szabadidőközpontot szeretne létrehozni, miután helyi érdekeltségű turisztikai településsé nyilvánították a Maros megyei községet. A polgármesteri hivatal a cím megszerzése után 78 ezer eurós támogatást nyert az övezeti területrendezési terv (PUZ) kidolgozására.
2023. január 09., 09:582023. január 09., 09:58
2023. január 09., 17:182023. január 09., 17:18
„Azért szerettünk volna helyi érdekeltségű turisztikai településsé válni, mert Déda teljes területe különlegesen szép.
– nyilatkozta az Agerpres hírügynökség által idézett Lucreţia Cadar polgármester. Akit a jelek szerint nem ijeszt meg a jelenlegi enyhe tél, és az sem, hogy klímaszakértők szerint a következő években tovább fog csökkenni a havazás esélye vidékünkön.
Az elöljáró – aki ötödik mandátumát tapossa – a tervezett turisztikai központ sípályája kapcsán két lehetséges útvonalat is felvázolt; az egyik elképzelés szerint a lesiklópálya a Kelemen-havasok délnyugati részén található Isten széke hegycsúcson (1381 méter) kezdődne, és a Bisztra-patak völgyében „ereszkedne le”, mintegy másfél kilométer hosszan.
A politizálást a Nagy-Románia Pártban kezdő, a Nemzeti Liberális Pártot is megjárt, jelenleg a Szociáldemokrata Pártot képviselő polgármester elmondása szerint „hároméves kitartó munkának” köszönhető a turisztikai cím megszerzése, amelynek egyik feltétele volt, hogy legalább 120 szálláshelyet tudjon biztosítani a település. Az elöljáró szerint
Lucreţia Cadar szerint jelenleg is pezseg a turizmus a község területén, a Bisztra völgyében, ahol jelentős beruházások, építkezések történtek a közelmúltban. Csaknem 250 nyaraló található náluk, 140 szálláshelyet tudnak biztosítani turistáknak; számos vállalkozó tevékenykedik a szállásadás, étkeztetés területén, sportpályák is épültek, és kalandparkot is terveznek, ugyanakkor a napokban írják alá a két kilométeres kerékpárút megvalósításáról szóló szerződést is.
Az immár színromán Déda (a korábbi népszámláláson a csaknem 2000 lakosból csupán 13-an vallották magukat magyarnak) a Kelemen-havasok lábánál fekszik, a Maros partján. A település még a „magyar idők” óta fontos vasúti csomópont: itt találkozik a Brassót, Csíkszeredát és Marosvásárhelyt is összekötő fővonal a Szeretfalva felől érkező vonallal.
Elindult a csíksomlyói pünkösdi búcsúra a 12. Boldogasszony zarándokvonat csütörtök kora reggel a budapesti Keleti pályaudvarról.
A Propark – Védett Területekért Alapítvány szerdán cáfolta Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszternek azt az állítását, hogy egy hódcsalád miatt nem valósult meg a Korond-patak elterelése, ami megmenthette volna a parajdi sóbányát.
Gyimesfelsőlokra, az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumba is ellátogat Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke. Az államfői látogatás jelentőségéről, a pünkösdre való készülődésről Berszán Lajos atyával beszélgettünk.
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A parajdi községháza szerdán bejelentette, hogy a sóbányát ért katasztrófa után hivatalos adománygyűjtést indít, és a pénzt teljes egészében a község fejlesztésére fordítják.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
Mindenki fesztiválja – ezzel a mottóval szervezik meg idén június 23–29. között 13. alkalommal a Szent László Napokat.
Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.
Egy emberként mozdultak meg székelyföldi, romániai, magyarországi szervezetek, civilek, hogy segítsenek a háromszéki árvízkárosultakon.
szóljon hozzá!