Nem a támogatásokkal magyarázható a külhoni magyarok Fidesz-pártisága

Toró T. Tibor elmondta, az RMDSZ-szel ellentétben az EMSZ már nem annyira elégedett a szuperválasztási évvel, a kisebbik magyar párt számára nem volt kedvező, hogy összevonták az EP- és a helyhatósági választást. Az EMSZ alelnöke szerint különböző okok (részben az RMDSZ-szel kötött megállapodás) miatt az alakulat jelöltjei nem tudtak elindulni az önkormányzati megmérettetésen, ezért a magyarok lakta erdélyi települések fele nem kapott választási lehetőséget. Nem rejtette véka alá: az EMSZ nem érezte, hogy az RMDSZ viszonozta, pozitívan viszonyult volna ahhoz, hogy a kisebbik párt nem indított ellenjelöltet vagy -listát például Szatmárnémetiben vagy Marosvásásárhelyen. „Az RMDSZ-től eltérően – és sokszor a magyar nemzetpolitika irányvonalával is szembemenve – mi a politikai pluralizmust közösségi értéknek tartjuk, amit óvni kellene. Az önkormányzati választáson való megmérettetés éppenséggel hozzásegítene ahhoz, hogy jobb legyen az érdekképviselet” – jelentette ki Toró T. Tibor, hozzátéve, nem értenek egyet az „egy ország, egy szervezet” elvével, mivel a nemzetpolitikában döntésen kívüli helyzetbe kerülnek olyan csoportok, amelyek „letettek valmit az asztalra”. „A nemzetpolitikai viszonyrendszerben a konszenzust kell keredni, hiszen a nemzetben mindenkinek helye van, és úgy is kell éreznie magát” – hangsúlyozta az EMNT ügyvezetője.

Zsigmond Barna Pál mozgalmas, viharos évnek nevezte a 2025-re átnyúlt romániai választási időszakot, fontosnak tartva, hogy létrejött a magyar összefogás, és hogy az RMDSZ jól szerepelt a helyhatósági és parlamenti választáson egyaránt. Az EMNT ügyvezetője által mondottakra reagálva az államtitkár is nagy értéknek nevezte a pluralizmust, a politikai sokszínűséget, hozzátette azonban, hogy kellő óvatossággal és felelősséggel kell kezelni a politikai versenyt, nehogy olyan nehéz helyzetbe hozza a magyar közösséget, mint a Felvidékken. A Fidesz marosvásárhelyi származású országgyűlési képviselője úgy vélte, most eljöhet a „békeidő”, az építkezés korszaka a román-magyar kapcsolatokban, e téren pedig fontosnak nevezte, hogy stabil kormánya van Romániának.

Székely István ennek kapcsán felidézte, hogy nem volt mindig ilyen jó a viszony, szerinte senkinek nem állt érdekében, amikor több mint egy évtizeddel ezelőtt feszültség dúlt a magyar kormánypárt és az RMDSZ között. Ezért döntött úgy a két politikai alakulat 2013-ban, hogy újra kell gondolnia a viszonyát, és sikerült is megtalálni azokat az együttműködési pontokat, amelyekre alapozva pragmatikus, mindkét szervezet érdekét szolgáló együttműködést tudtak felépíteni. „Persze van ennek választási logikája is, és itt idézném Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest: el kell kerülni azt a helyzetet, hogy az erdélyi magyarok 90 százaléka, aki a Fideszt támogatja, ne tudjon leszavazni a Fideszre, mert feszültségek vannak a magyar kormánypárt és az RMDSZ között” – jelentette ki az RMDSZ ügyvezető alelnöke.

Hozzátette, sok hasonlóság van a Fidesz és az RMDSZ között, mindenekelőtt a közös értékrendrend, a konzervatív néppártiság, még olyan körülmények között is, hogy az erdélyi magyarok esetében Székely szerint a kisebbségi létből fakadó strukturális konzervativizmusról beszélhetünk, ami nem feltétlenül választott politikai opció. Az RMDSZ ügyvezetője kétségbe vonta azokat az állításokat, miszerint a Fidesz 90 százalékos erdélyi támogatottsága a pénzügyi, gazdasági támogatásoknak tudható be. Felhívta a figyelmet, hogy a Fidesz támogatottsága 2015 előtt is magas volt, amikor még nem indultak el a nagyívű támogatások. „A kulcsszó nem a támogatás, hanem a megszólítás: a külhoni magyarok megszólítva érzik magukat a Fidesz és az általa vezetett magyar kormány részéről. Ennek egy eleme lett a szavazati jog megadása is” – állapította meg Székely.

Székely István felhívta a figyelmet, hogy összességében az állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok kisebb része vesz részt a levélszavazáson, részben technikai korlátok miatt. Megjegyezte, a külföldön élő románok sokkal nagyobb arányban vesznek részt a romániai választásokon, mint a külhoni magyarok az anyaországi országgyűlési megmérettetésen. „De ez nagy mértékben szimbolikus összetevő, mint választási logika kérdése, hiszen ha az állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok szavazati joga arányos lenne, akkor például az erdélyi magyarok voksai a mostanihoz képest több mandátumot eredményeznének” – utalt az RMDSZ képviselője arra, hogy a külhoni magyarok csak listára szavazhatnak az országgyűlési megmérettetésen, egyéni képviselőkre nem.

Toró T. Tibor óriási vívmánynak nevezte az állampolgárság és a szavazati jog megadását; ez utóbbi szerinte még akkor is jólesik a külhoni magyaroknak, ha szimbolikus jelentőséggel bír. Leszögezte, nem ért egyet azokkal, akik szerint csak ott kellene szavaznunk, ahol adózunk, hiszen a budapesti Országgyűlésben nem csak a közterhekről, hanem sok egyéb lényeges kérdésről szavaznak. Reményének adott hangot, miszerint az erdélyi magyarok körében nem lesz alacsonyabb a részvétel a jövő évi magyarországi választáson azok után, hogy az EMNT már nem vesz részt a mozgósításban és a levélszavazatok célba juttatásában a demokráciaközpontok felszámolása nyomán.

Zsigmond Barna Pál úgy vélte, a magyar választási rendszer kellően demokratikus, a külhoni szavazatok egy-két képviselői mandátum sorsáról döntenek, éppen ezért sem érti a külhoni magyarok szavazati jogát ért támadásokat. Összehasonlításképpen megjegyezte, hogy miközben a 2022-es országgyűlési választáson 318 ezer levélszavazat érkezett külföldről, a több mint 5 milliós román diaszpóra egymillió fős nagyságrendben voksolt az idei államfőválasztáson. Elismerte ugyanakkor, hogy a magyar választási folyamat meglehetősen bonyolult, amit az is bizonyít, hogy a levélszavazatok 15 százaléka érvénytelen volt, de szerinte ez is arra utal, hogy megfelelő garanciákat nyújt a rendszer a választás biztonságára. „Egyesek, a károgók mindent megtesznek, hogy támadják az állampolgárságot, a választási rendszert, ami annak tudatában is vérlázító, hogy nagyapáink mennyit szenvedtek, amikor elvesztették az állampolgárságukat. Mi mindent odaadtunk volna azért mi is 1989 előtt, hogy meglegyen az állampolgárságunk, a szavazati jogunk! Ez a demokrácia ünnepe, éppen ezért arra biztatok mindnekit, hogy regisztráljon, ha még nem tette meg, hogy a szavazási levélcsomag biztosan célba érjen” – jelentette ki a kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma parlamenti államtitkára.