Nem a hatóságok, hanem a család és az iskola tudná hatékonyan fékezni a drogfogyasztás terjedését

Nem a hatóságok, hanem a család és az iskola tudná hatékonyan fékezni a drogfogyasztás terjedését

Fotó: Pixabay.com

Nem annyira a hatósági beavatkozásokkal, sokkal inkább a családban és iskolai környezetben tett lépésekkel lehetne eredményesen, mélyre hatóbban megfékezni a fiatalok körében Romániában is egyre elterjedtebbé váló kábítószer-fogyasztást, aminek óriásiak a veszélyei – fejtette ki megkeresésünkre Dégi László Csaba, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem pszichológia és szociológia karának oktatója. A drogprevenciós szakember többek közt elmondta, a jelenség már az általános iskolában is teret hódít, az online világban pedig rengeteg lehetőségük nyílik a fiataloknak a drogok beszerzésére. Az iskolának az lenne a feladata, hogy célt, jövőkép-alternatívát mutasson fel a diákoknak.

Kiss Judit

2023. szeptember 20., 18:362023. szeptember 20., 18:36

Nem lehet „detektívesdivel” megakadályozni a fiatalok drogfogyasztását Dégi László Csaba, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem pszichológia és szociológia karának tanára szerint. A drogprevenciós szakember a Krónikának kifejtette, a szülőknek leginkább arra kellene figyelniük, hogy valóban jelen legyenek a gyerekek életében, megőrizzék velük a bizalmi kapcsolatot, az iskola feladata pedig az lenne, hogy segítsen felépíteni a diákok jövőképét. Dégi László Csabát a fiatalok aggasztó mértékben terjedő drogfogyasztásának témájában kérdeztük, annak apropóján, hogy egyre több, kábítószer-fogyasztással kapcsolatos hír lát napvilágot. Tanévkezdéskor Klaus Iohannis államfő riasztó mértékűnek, a nemzetbiztonságot kockáztatónak nevezte a jelenséget, és mint mondta, a témát a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) következő ülésének napirendjére tűzik.

Az elmúlt években-évtizedekben számos, a fiatalok drogfogyasztását vizsgáló kutatásban részt vett Dégi László Csaba úgy véli, a drogfogyasztás tekintetében különbséget kell tenni az iskolás korúak korcsoportja és a fiatal felnőtt korcsoport között.

Galéria

Dégi László Csaba egyetemi oktató szakterületei közé tartozik a drogmegelőzés és drogpolitika

Fotó: Dégi László Csaba/Facebook

Az iskolás korú korcsoporthoz tartozók a korai tinédzserektől egészen a középiskolásokig, a másik korcsoport pedig egészen 26 éves korig terjed. Ez azért nagyon fontos, mert másfajta kockázatokkal néznek szembe – hívta fel a figyelmet a szakember. Kifejtette, amikor a kutatásokat nézik, akkor is tesznek különbséget: az egyik drogfogyasztási kultúra az iskolai rendszer körül zajlik, amikor még erős a gyerek életében a családi ráhatás, a másik korcsoportban pedig már nem annyira.

Idézet
Szeretnénk azt gondolni, hogy az iskolás korcsoport a 9-12-eseket érinti, de sajnos nem így van: tulajdonképpen ötödiktől felfelé érinti a kamaszokat. Sajnos konkrétan érkezett hozzánk megkeresés: kolozsvári belvárosi, nagy múltú iskolába járó ötödik osztályosok szülei kértek drogprevenciót – és ez nincsen ok nélkül” – mondta Dégi László Csaba.

Mint magyarázta, az egyik fontos különbség a korcsoportok esetében a kipróbálás tekintetében a társas tényezőkhöz kapcsolódik: ezek persze megvannak mindkét esetben, de más-más súllyal jelentkeznek.

Már ötödik osztályban ott leselkedik a veszély

„Egy iskolás korú esetében a család mint tényező igencsak jelentős még, szocializációs szempontból elsődleges funkciójú, a másodlagos szocializációt pedig a barátok jelentik, és minden más, ami nem a család. Az iskolás korú már az úgynevezett másodlagos szocializációs hatások felé tart, ennek ellenére a családnak még igenis fontos szerepe van az életében” – mondta a szakember. Hozzátette, e tekintetben

nagyon rossz üzenet azt mondani, hogy a szülők nem tehetnek semmit, ugyanis a tanúkutatások és a fogyasztással kapcsolatos sajátosságok azt mutatják, hogy bár a kíváncsiság és a társas hatás nagyon fontos tényező a drogok kipróbálásában, mégis a család jelenléte, a családtagokkal, különösképpen a szülőkkel és a testvérekkel való viszony, a kapcsolat minősége a meghatározó a visszatartás szempontjából.

„Magyarán lehet, hogy a gyerek elmegy otthonról, bemegy a suliba, ahol találkozik egyfajta kockázati környezettel, az esetleg már drogfogyasztó osztálytársakkal, és bár ő a kevesek közé tartozik, aki nem próbálta ki, de a kortárscsoport nyomás nagy. Ennek ellenére óriási a családi hatások visszafogó ereje, vagy éppen ellenkezőleg, a fokozó ereje – mondjuk ha kedvezőtlen a családi környezet” – magyarázta az egyetemi tanár. Mint mondta, az egyetemisták esetében már másodlagos a család, elsődlegessé válik a barátok, lakótársak környezete. Viszont minkét korosztály esetében fontos a társas kapcsolatok megválasztása, a döntéshozatal, a kontroll, az önértékelés.

„Mi, szakemberek szoktuk mondani, hogy a drogkutatás alapvetően az emberi működéssel kapcsolatos, tehát bárkit érinthet, és ez a teljes igazság. De ennek a teljes igazságnak vannak árnyalatai: egészen más, ha valaki bekeveredik egy ilyen körbe mondjuk a monostori szakiskolában, és más, ha egy belvárosi iskolában, mert az opciók, a lehetőségek is egészen másak. Tehát, ha gond van, akkor segítségért lehet folyamodni egy jobb iskola esetében, ahol mások az erőforrások. A drogozás mindenképpen nagyon-nagyon kegyetlen önsorsrontó választás, de annak az esélye, hogy a fiatal ebből kikeveredjen, pont azzal azonos, amilyen erőforrásai a hátterének vannak” – mondta a szakember.

Galéria

Fotó: Pixabay.com

Nem rendőrségi, sokkal inkább szociális kérdés a kábítószerezés

A romániai hazai drogfogyasztásra vonatkozóan rengeteg számszerűsített adat áll rendelkezésre. 2007 óta, amióta az ország uniós tagállam lett, az országos drogellenes ügynökségnek (Agenția Națională Antidrog) évente kötelező módon jelentenie kell az európai drogközpontnak a romániai helyzetet. A korábbi években ezek az adatok kevésbé voltak megbízhatóak, ugyanis a források nem voltak teljesen leellenőrizhetőek, viszont ma már lehet alapozni rájuk: az összes elérhető forrást figyelembe veszik: a felméréseket, kutatásokat, rendőrségi, fogva tartási, piaci adatokat. Ez publikus dokumentum, és ha a drogfogyasztási tendenciákat akarják követni, akkor sok éve ez a legmegbízhatóbb, legellenőrizhetőbb forrás, ami bekerül az európai, a nemzetközi vérkeringésbe, a szakmai vérkeringésbe is. A szociológus kifejtette:

miközben 2007 körül az iskoláskorúak és fiatal felnőttek kategóriájában – 26 éves korig – a drogok kipróbálásának aránya nagyjából 2-3 százalék között mozgott, addig ez a szám most már súrolja a 10-15 százalékot.

„Azt is figyelembe kell venni, hogy az adatok csak azokról a fiatalokról szólnak, akik be is vallják, hogy kipróbálták a drogokat – vannak, akik nem ismerik be, tehát így ez a felmérés sem nyújthat valós képet. Nem létezik módszer a szabadságban élő emberek számára, amivel ennél precízebb adatokat lehetne kihozni. Ez olyan, mint amikor nagyítóval néz az ember valamit: ha távolról nézzük ugyanazt a lapot, csak összevisszaság látszik rajta, semmi más, ha közelebbről, akkor mondjuk szavakat, betűket látunk. A drogjelentés számszerű megértése is így néz ki:

Idézet
minél közelebb mész a jelenséghez, annál valószínűbb, hogy mást fogsz látni. Mondjuk ha elmegyünk és megnézzük, hogy az iskoláskorúak és a fiatalkorúak egy fesztiválon mit csinálnak, akkor ez a szám nem 10-15 százalékos lesz, hanem 30-40 százalékos” – fejtette ki Dégi László Csaba.

Kiemelte, azért aggasztó az összkép, mert a drogfogyasztók száma az elmúlt években folyamatosan növekedett és ez a tendencia csak erősödni látszik. Mint magyarázta, téves lenne, ha a számok alapján kellene megítélni, mi történik a drogfogyasztás terén: a tapasztalat legalább annyira fontos, mint a számok.

„Mert a számokban csak azok tűnnek fel, akik bevallották, de ha a nagyítónkat egy kicsit elmozdítjuk, egészen mást látunk. Hagy a szülők azt mondják, hogy drogprevenciót kérnek az ötödikesek esetében, az valós, mindegy, hogy mit mutat a statisztika. Romániában a drogfogyasztás eljutott egy terítettségi ponthoz, vagyis olyan szinten látható a hatása, hogy most már állandóan szó van róla a sajtóban, a közbeszédben” – fejtette ki Dégi. Arra is kitért, hogy Romániában a drogkérdés mindig a belügyhöz tartozott, aminek nem volt soha szakmai indoklása. 1999-ben jött létre az első minisztériumközi bizottság a drogkérdés rendezésére, és már akkor a belügyminisztériumhoz tartozott: magyarán sosem volt egészségügyi, pszichológiai, szociális kérdés.

„Nagyon szomorú, de a valóság az, hogy ez egy nagyon erősen szociális kérdés. Ha megnézzük a statisztikát, hogy hány személy okozott balesetet droghatás alatt, akkor azt látjuk, hogy maximum pár száz, de itt sem tudunk teljesen pontos számokat. Azt tudjuk az éves jelentésből, hogy ezek a számok fokozatosan nőttek, és egy-egy ilyen baleset nagy társadalmi reakciót vált ki.

Idézet
Ha a drogkérdés valóban rendőrségi kérdés lenne, akkor meg lehetne oldani rendőrségi eszközökkel, de elképzelhetetlen egy szabad országban, hogy a gyerekeket droghasználat miatt teszteljék, mint ahogy tetszik azt a katonaságban vagy az élsportolók esetében” – szögezte le a szakember.

Úgy fogalmazott, nagyon érzékeny, bonyolult terület ez, ahol nincsenek fehér-fekete lehetőségek, a valóságot pedig a tapasztalatok tudják megmutatni, az, hogy milyen közösségekben, iskolákban, családokban élünk.

Figyelmeztető jel lehet a hangulatingadozás

Dégi László Csabát arra kértük, nevezze meg, milyen jelekből veheti észre a szülő, a pedagógus, a környezet, ha drogozik a gyerek vagy a fiatal. „Bár nagyon szeretnék megnyugtatót mondani, sajnos alig lehet. Vegyük figyelembe, hogy a mostani fiatal generáció kommunikációs lehetőségei korlátlanok. Magyarán, ha valamit el akar rejteni, simán megteheti az online térben:

Idézet
Whatsup- vagy Instagram-csoportban tud drogot rendelni úgy, hogy a szülők soha nem fogják megtudni. Tehát annak a lehetősége, hogy egy iskoláskorú vagy egy fiatal felnőttkorú elrejtse a drogfogyasztói magatartásával kapcsolatos jeleket, korlátlan a mai világban” – mutatott rá a szakember.

Régebben, a virtuális világ térhódítása előtt mindez egyszerűbb volt: ki lehetett borítani, ellenőrizni lehetett az iskolatáskát. „A mostani fiatal generációk korlátlanul hozzáférnek minden információhoz, ami óriási előny és óriási hátrány egyben: azt is meg tudják tanulni, hogy miként kell úgy fogyasztani, hogy a tüneteket ne mutasd, ne látszódjék rajtad, hogyan tudod elrejteni a fogyasztás eszközeit, a jeleit. Régebben úgy cigarettáztak a fiatalok, hogy utána fogkrémet súroltak a szájukba, hogy ne lehessen kiszagolni. A szülő meg azt gondolta, a legjobb módszer, ha beleszagol a gyerek szájába. Lehet, hogy kiderítette, cigizett-e, viszont ahogy a szülő kiszagolta a füstöt, a köztük lévő bizalom úgy szállt el, mint a füst” – fogalmazott Dégi. Hozzátette, a hosszú évek alatt kialakult szülő-gyerek bizalmi kapcsolatot nem kellene tönkretenni a drogfogyasztás miatt.

Galéria

Fotó: Maros megyei rendőrség

„Nem mondhatja azt a szülő: te már nem vagy az enyém, nem tartozol hozzám, a szülő-gyerek kapcsolatot nem lehet így kezelni. Ha a szülő elkezd detektívesdit játszani, akkor is egyre kisebb az esélye arra, hogy sikeres legyen abban a virtuális világban, amiben a gyerek összehasonlíthatatlanul könnyedebben mozog. Tehát nem javasolnám ezt” – mondta a szakember.

Kifejtette, ha a drogfogyasztás jeleiről van szó, akkor a hangulatingadozások – bár természetesen nagyon sok mindennek lehetnek a jelei – fontos tünetek, elég jó mutatóeszközök.

„Még ha nem is a drog miatt van a hangulatingadozás, de a szülő észreveszi, akkor ez jó apropója annak, hogy beszélgessenek a gyerekkel, úgymond »frissítsék a képkeretet«” – mondta a szakember. Elmagyarázta, hogy miben is áll ez a családterápiában használatos kifejezés: a családtagok hozzászoknak, hogy mindenki ugyanazt csinálja, ugyanúgy reagál, és tulajdonképpen nem figyelnek már egymásra, csak ha nagyon nagy a baj. „Amikor hangulatingadozás következik be, meg kell állni, és meg kell nézni egy kicsit az összképet, ki kell egészíteni a másikról kialakult képet. Hiszen mindenki változik, alakul, módosulnak az igényei, az egyes családtagoknak változik a valósága, a tapasztalata. Persze

egyszerűbb úgy a családi élet, ha mindenkiről azt gondoljuk, hogy mindig ugyanazt csinálja. A hangulatingadozás segíthet föltárni azt is, hogy esetleg ott van a drogfogyasztás a háttérben: elindít egy kommunikációt, egy interakciót” – fogalmazott Dégi.

Mint mondta, a „detektíveszközöket” használhatja ugyan a szülő, viszont emberi viszonyok tekintetében ezzel rosszat tesz: látott szülőket, akik mindenféle követőprogramokat próbáltak tenni a gyerek telefonjára, de ez sajnos nagy mértékben rontja a bizalmi kapcsolatot.

Ne játsszanak „nyomozósdit” a szülők, ez nem oldja meg a problémát

A szakember arról is beszélt, hogy a drogfogyasztást azért is nehéz feltérképezni, mert a marihuánán kívül a drogoknak szaguk sincsen, beleértve a heroint meg a kokaint is.

Az úgynevezett új pszichoaktív szerek gyártása esetében pont arra törekszenek, hogy nehezen legyen észrevehető a fogyasztása.

Az egyetemi oktató óvná a szülőket attól, hogy elkezdjenek detektíveskedni, szerinte ugyanis elég hiábavaló. Amit tenni kell viszont: erősíteni az odafigyelő emberi kapcsolatokat: hozzátartozókkal, gyerekekkel, barátokkal, testvérekkel. Közhelynek tűnik ugyan, de az odafigyelés nem annyit jelent, hogy megkérdezzük, hogy van, a másik pedig erre válaszol valamit. „Jelen kell lennie a szülőnek a gyerek életében, meg kell próbálni megérteni, mi zajlik a lelkében. Ezt pedig nem lehet egyből megérteni, mondjuk húsz perc alatt.

Idézet
A szülőnek nem a nyomozás kell legyen a célja, hanem az, hogy jó, bizalmi kapcsolatban legyen a gyerekkel, úgy, hogy az el merjem mondani dolgokat. A bizalom a szülő egyetlen ütőkártyája, más nincsen” – mondta a szakember.

Azt is kifejtette, hogy régebben, amikor az alkohol számított fő tudatmódosítónak, akkor sem vált be az a módszer, hogy „vagy engem választasz, vagy az alkoholt”. „A függőség, szerhasználat ugyanis bonyolult dolog. Annak, hogy valaki elkezd valamit fogyasztani, hogy módosítsa a tudatállapotát, nagyon összetett a háttere. Nagyon sokszor nem értjük, hogy mik az okai annak, hogy valaki elkezdi a tudatát módosítani mesterségesen. Egyébként változnak a kiinduló és a fenntartási okok is. Ha megkérdezek valakit, hogy miért kezdett el kábítószerezni, mond valamit, és amikor már nem tudja letenni a kábítószereket és megkérdezed, hogy na, akkor most mi van, akkor valami egészen mást mond. Az ember olyan, hogy próbálja megmagyarázni a viselkedését, hogy elfogadható legyen, amit csinál.

Idézet
A kiindulópont önmagában is rettenetesen bonyolult, és a fogyasztó mindig meg fogja találni magában az indokot arra, hogy miért csinálja”– magyarázta Dégi.

Úgy fogalmazott, az eddig általa elmondottakból úgy tűnhet, hogy a családok „nyakába varrja” a felelősséget, vagyis hogy a családi kapcsolat lenne a válasz a problémára, holott bizony vannak olyan helyzetek, amikor a család mindent megtesz, mégsem oldódik meg a probléma. Ilyenkor muszáj külső segítséget kérni önsegítő csoportoktól, terápiás központoktól – Romániában is léteznek ilyenek, még ha nem is túl sok. „Ahhoz, hogy valaki elmenjen egy ilyen helyre és segítséget kérjen, ott legyen pár hétig, pár hónapig, tudnia kell, a családja mellette áll, nem ítéli el, és várja, hogy gyógyuljon, visszatérjen.

Idézet
A családnak pedig úgy kell viszonyulnia, hogy a függő azt érezze: bár a kábítószer beférkőzött a családtagok közé, nem szakította el őket egymástól lelkileg” – mutatott rá Dégi.

Kulcsfontosságú a jövőkép és önértékelés erősítése

A szakembert arról is kérdeztük, mit tehet az iskola a drogprevenció, valamint a fogyasztás visszaszorítása érdekében – hiszen az iskolások mindennapjaik jelentős részét a tanintézetekben töltik. „Kutatásaink, tapasztalataink abba az irányba mutatnak, hogy a fiatalok, az iskoláskorúak egyik legnagyobb értéke a saját jövőképük, az, hogy milyen irányba akarnak alakulni. Ha valaki belekerül a drog vonzáskörébe, akkor a halálfélelem már nem jelent motivációt a leszokásra. Ugyanis akik sokszor fogyasztottak már, nem először élték át ezt. Őket nem lehet azzal rémisztgetni, hogy belehalsz, börtönbe kerülsz.

Idézet
Aki fogyasztó, az leggyakrabban úgy érzi, hogy ő túlélő, hiszen megtapasztalta a halálközeli élményeket, tehát számára az ijesztgetés nem elég motiváció ahhoz, hogy lemondjon ” – magyarázta Dégi László Csaba.

Kifejtette, terápiás igazság, hogy a leszokás motivációja az ijesztgetés helyett az, ha az illető talál valami olyasmit az életben, amire igent tud mondani.

„Ha nincs ilyen életcél, akkor megeshet, hogy bár megpróbál leszokni az illető, de visszaszokik egy idő múlva. Az iskoláskorúak esetében kétféle drogfogyasztó van: az egyik kategória az alkalmi fogyasztók, meg a rendszeresen fogyasztók – utóbbiak lemorzsolódnak, eltűnnek az iskolarendszerből. Hogy mit tehet az iskola? Azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy sokat foglalkozzon a gyerekek, fiatalok jövőképével. De ez nem egyszerű dolog, mert a mai fiatal generáció amúgy is szorongásban él” – mondta a szakember. Mint magyarázta, ha az ember manapság elkezd beszélgetni diákokkal, és megkérdi tőlük, hogy miként látják a jövőjüket, kiderül, hogy klímaszorongást élnek meg, félnek, hogy mi lesz a körülöttük lévő világgal, szoronganak a háború, a világhelyzet miatt, és így tovább.

Galéria

„A jövőképet pedig nagyon nehéz ilyen szorongások között építgetni, fenntartani. Ha egy iskola valóban drogmentes, vagy pontosabban fogalmazva drogtudatos generációt akar nevelni, akkor nem elég, hogy információval látja el a diákokat,

nem elég a nyitottság sem, sőt az sem, hogy nyíltan lehet beszélni minderről. Az is kell, hogy próbáljon mindent megtenni érzelmi nevelésben, pszichológus, meghívottak segítségével, iskolán kívüli tevékenységekkel, hogy építgesse a gyerekek jövőképét építgesse” – mutatott rá a BBTE oktatója. Hozzáfűzte, ha valakinek van jövőképe, annak van valamennyi önbecsülése és azok – gyerekek és felnőttek –, akiknek rossz az önértékelése, úgy gondolják: „én nem vagyok fontos, nem számítok, mindegy, mi történik velem, nem törődnek velem, én sem törődöm magammal, ezért ha meghalok, ha drogozom, ha megfertőződöm, ha berúgok, úgyis minden mindegy”. „Tehát akinek az önértékelése gyenge, aki azt hiszi magáról, hogy nem fontos, nem értékes, az nem azért drogozik, mert az olyan jó, hanem azért, mert a saját belső valóságában értéktelennek érzi magát. És ezt nem lehet eltüntetni »mosóporral«. Egy igazán jó iskola a jövőkép építgetésével segíthet az ilyen fiatalokon, de ez persze nem egyszerű, mert a jövőképpel összefügg az értékelés, a tervezés, a döntéshozás. Ezek mind életigenlő dolgok” – sorolta Dégi László Csaba. Úgy fogalmazott,

a drogfüggőségből csak úgy tud kijönni a fiatal, hogy miután lejut a „pokol legmélyére”, és valahogy leteszi a szert, életcélt talál magának: kell neki terv, életigenlő motiváció, másként ott marad mélyen.

De ugyanez a jövőkép szükséges akkor is, ha az illető, függőségben szenvedő 40, 50 vagy 60 éves. „Visszatérve az iskola szerepére: ha ott a gyerek napi pár órán keresztül ki van téve egy olyanfajta üzenetnek, hogy »mindenki a maga farkasa«, »te nem számítasz«, »ez egy versenyistálló, hogy itt csak az számít, aki teljesít, mindegy, hogy milyen áron«, akkor az nagyon rossz. Én hiszek abban, hogy a jövőkép építése az iskolában nagy mértékben megakadályozhatj a gyerekeket abban, hogy a drog bűvkörébe kerüljenek” – fogalmazott a szakember.

Nehéz jövőképet építeni a mai korban, amikor a „figyelemgazdaság” dominál

Azt is kifejtette, hogy a jövőkép-építés azért sem egyszerű manapság, mert nem elég az, hogy az iskola valóban odafigyeljen a diákokra. „Az odafigyelésen túl azt is figyelembe kell venni, hogy ezek a generációk úgymond figyelemgazdaságban jönnek fel, ahol minden szétszedi őket, és nagyon nehezen áll össze az identitásuk.

Galéria

Fotó: Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság

A »figyelemgazdaság« – angolul attention economy – azt jelenti, hogy az információt szolgáltatók egyszerre küzdenek a kattintó figyelméért, millió inger éri a fiatalokat is és nehéz eligazodniuk.

Ráadásul tudatosítani kellene azt is felhasználókban, hogy az okostelefon, a közösségi háló világában algoritmus vigyáz arra, hogy az illető ne csak azt nézze meg a hírfolyamban, amire kíváncsi volt eredetileg, hanem maradjon ott a következő félórában is” – mondta Dégi László Csaba. Úgy fogalmazott, a közösségi oldallal kapcsolatban a felhasználója abban a hitben él, hogy ő tartja ellenőrzése alatt a hírfolyamot, holott ez nem így van, hanem fordítva: az algoritmus irányítja a figyelmünket.

„Bár idejétmúlt fogalmaknak tűnhetnek, de mégiscsak elő kell venni, újra kell tanulni azokat a módszereket, hogy időgazdálkodás, összpontosítás, hogy miként kell nemet mondani, vagy megtudni, hogy az egyén számára mi a valójában fontos. Bár ezek közhelynek számítanak, de nélkülük manapság nem lehet pszichológiai szempontból funkcionális felnőtté válni” – hívta fel a figyelmet a szakember.

Dégi László Csaba habilitált egyetemi tanár a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szociológia és Szociális Munka Karán, illetve magánpraxissal rendelkező vezető szociális munkás. 2006 óta a BBTE Szociológia és Szociálismunkás-képző Karának tanára, számos hazai és nemzetközi kutatási programban vett és vesz részt, több tucat tanulmányom jelent meg elismert szaklapokban. Kutatási területei: pszichoonkológia, daganatos distressz, klinikai szociális munka, egészségvédelem, drogmegelőzés és drogpolitika. 2001-ben végezte az egyetemet a BBTE szociális munka szakán. A PhD-t a budapesti Semmelweis Tudományegyetem Magatartástudományok doktori iskolájában szerezte meg. Elért eredményeiért az egyetem többször díjazta, 2011-ben pedig a Dinu Patriciu Alapítvány az év kutatói közé választotta. Számos szakmai szervezet, illetve az MTA külső köztestületének tagja. Emellett a prevencióval foglalkozó Independence Zone csapatát irányítja. Tagja volt a Romániai Szociális Munka Kollégium Kutatási Bizottságának és az Egészségügyi Minisztérium Onkológiai Segítségnyújtási és Szociális Támogatási Bizottságának. 2001 óta az APSCO® – www.psychooncology.ro – kutatási projekt vezetője és a Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Szociológia és Szociális Munka Karával társult APSCO Egyesület elnöke.

korábban írtuk

Elismerte a belügyminiszter: elavult a kábítószerek elleni küzdelmet szabályozó törvény
Elismerte a belügyminiszter: elavult a kábítószerek elleni küzdelmet szabályozó törvény

A kemény drogok elleni küzdelmet nehezíti, hogy a vonatkozó törvény több mint húsz éve van érvényben, és nem igazították a mai valósághoz – ismerte el Cătălin Predoiu belügyminiszter.

korábban írtuk

Csaknem 150 iskolában tartottak tájékoztatót a rendőrök a drogozás és zaklatás megelőzéséről
Csaknem 150 iskolában tartottak tájékoztatót a rendőrök a drogozás és zaklatás megelőzéséről

Az új tanév első hetében a rendőrök 143 iskolában 224 tájékoztatást tartottak szülőknek és gyerekeknek a kábítószerek és tiltott szerek használatának, az iskolai erőszaknak és zaklatásnak a megelőzése érdekében – közölte vasárnap a Román Rendőrség.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 13., szombat

Nem csak az egészségre káros: égő cigaretta okozta a tűzvészt Szatmárnémetiben

Égő cigaretta okozta a szatmárnémeti kartonhulladék-tároló központnál csütörtökön keletkezett tüzet – tájékoztatott szombaton a Szamos katasztrófavédelmi felügyelőség.

Nem csak az egészségre káros: égő cigaretta okozta a tűzvészt Szatmárnémetiben
2024. július 13., szombat

Baltával támadt csendőrre, lelőtte a rendőr a garázdát, aki életét vesztette

Két lövést adott le az irányába és megsebesített szombaton Négyfaluban (Săcele) egy rendőr egy 36 éves férfit, aki baltával fenyegetett meg egy csendőrt. A lelőtt támadó később a kórházban életét vesztette.

Baltával támadt csendőrre, lelőtte a rendőr a garázdát, aki életét vesztette
2024. július 13., szombat

Kisiklott a Bécsből érkező Dacia nemzetközi gyorsvonat Brassó megyében

Kisiklott a Bécs-Budapest-Bukarest útvonalon közlekedő Dacia nemzetközi gyorsvonat harmadik vagonjának egyik kereke Kőhalom (Rupea) térségében, személyi sérülés nem történt – közölte szombaton a román állami vasúttársaság (CFR).

Kisiklott a Bécsből érkező Dacia nemzetközi gyorsvonat Brassó megyében
2024. július 13., szombat

Külföldi is volt az Arad megyében bankautomatát robbantó profi bűnözők között

Az Arad megyei nyomozó hatóságok elfogták a július 5-ei világosi (Şiria) bankautomata-rablás három gyanúsítottját, amikor a határon keresztül megpróbálták elhagyni Romániát. A három férfi egyike albán állampolgár.

Külföldi is volt az Arad megyében bankautomatát robbantó profi bűnözők között
2024. július 13., szombat

Kiterjesztette, meghosszabbította a vörös hőségriadót a meteorológiai szolgálat

Életbe lépett szombaton az ország megyéinek többségére érvényes harmadfokú, vörös hőségriasztás; a rekkenő hőség még hosszú napokig kitart. A meteorológiai szolgálat szombaton újabb riasztást adott ki.

Kiterjesztette, meghosszabbította a vörös hőségriadót a meteorológiai szolgálat
2024. július 13., szombat

Egyre súlyosabb a baj Erdélyben: ott sincs elég ivóvíz, ahová most vezették be a korábbi katasztrófa orvoslásaként

Naponta több figyelmeztetést, felszólítást, csapelzárásról szóló tájékoztatást közöl a Szamos Vízügyi Vállalat. Ugyanis a kánikula, illetve az ivóvíz „nem rendeltetésszerű használata” miatt immár többtucatnyi településen korlátozásokat kellett bevezetni.

Egyre súlyosabb a baj Erdélyben: ott sincs elég ivóvíz, ahová most vezették be a korábbi katasztrófa orvoslásaként
2024. július 12., péntek

Magyar szakember irányítja ideiglenesen a Szilágy megyei tanfelügyelőséget

Faluvégi Ervin Zoltán eddigi főtanfelügyelő-helyettes személyében ideiglenes jelleggel magyar vezető áll Szilágy megye tanfelügyelőségének élén – számolt be pénteken a tanfelügyelőség tájékoztatása alapján a Monitorul de Sălaj megyei lap.

Magyar szakember irányítja ideiglenesen a Szilágy megyei tanfelügyelőséget
2024. július 12., péntek

Nem rosszabbak a kolozsvári magyar érettségizők román jegyei a tavalyi eredményekhez képest

A dolgozatok megjelölésének elmaradása ellenére átlagosan mintegy két-három tizeddel nőttek a kolozsvári magyar diákok jegyei román nyelv és irodalomból a tavalyiakhoz képest – nyilatkozták a Krónikának kincses városi magyar tanintézetek vezetői.

Nem rosszabbak a kolozsvári magyar érettségizők román jegyei a tavalyi eredményekhez képest
2024. július 12., péntek

Az ország több mint felében korlátozzák a teherautó-forgalmat, erdélyi megyék is érintettek

A rendkívüli hőség miatt Románia 28, vörös hőségriadó alatt álló megyéjében korlátozzák nappal a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek forgalmát az autópályákon, gyorsforgalmi utakon és országutakon.

Az ország több mint felében korlátozzák a teherautó-forgalmat, erdélyi megyék is érintettek
2024. július 12., péntek

Már 18 órája küzdenek a lángokkal a szatmárnémeti kartonhulladék-tároló központnál

Hat tűzoltó egység dolgozik továbbra is a szatmárnémeti kartonhulladék-tároló központnál csütörtökön keletkezett tűz eloltásán – jelentette pénteken a Szamos katasztrófavédelmi felügyelőség.

Már 18 órája küzdenek a lángokkal a szatmárnémeti kartonhulladék-tároló központnál