A kilencfős román alkotmánybíróság négy tagja úgy ítélte meg, hogy nem ütközik alaptörvénybe a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium megalapításáról rendelkező törvény.
2018. április 26., 14:232018. április 26., 14:23
2018. április 26., 14:482018. április 26., 14:48
Mindez a bukaresti taláros testület március 19-én hozott határozatának frissen közzétett indoklásából derül ki, amelyet csütörtökön idézett a Hotnews hírportál. Az alkotmánybíróság négy tagja – Marian Enache, Petre Lăzăroiu, Simona Maya Teodoroiu és Varga Attila – különvéleményt fogalmazott meg a döntés kapcsán, és úgy ítélte meg, hogy a felekezeti gimnázium újraalapításáról született jogszabály megfelel az alkotmánynak.
„Ezek a hatóságok kötelesek alárendelni magukat az ország egész területén érvényes törvényi szabályozásnak, valamint a nemzeti érdek megóvása érdekében elfogadott törvényes rendelkezéseknek” – olvasható a kisebbségben maradt négy alkotmánybíró különvéleményében. Vargáék leszögezik azt is, nem lehet megtiltani a törvényhozásnak, hogy közbelépjen, ha a helyhatóságok nem teszik meg a szükséges intézkedéseket a kisebbségek védelmében, ellenkező esetben a kisebbségi kérdés kizárólag helyi üggyé válna.
A többség által elfogadott határozat viszont arra az álláspontra helyezkedik, miszerint a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozásáról szóló jogszabály áthágja a hatalmi ágak szétválasztásának, valamint a helyi autonómia alkotmányban rögzített elvét. A taláros testület tagjainak többsége szerint a bukaresti parlament olyan területen folytatott törvényalkotást, amely a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozik. Mindemellett az iskolaalapítást rögzítő törvény előírásai diszkriminatív jellegűek is, mivel a parlament nem szabályozhat törvénnyel egyedi eseteket, csak általános érvényű jogszabályokat hozhat.
Helybenhagyta a bukaresti alkotmánybíróság a román ellenzéki pártok által a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapításáról rendelkező törvény elleni óvást. A talárosok szerint a jogszabály ellentmond a helyi autonómia alkotmányos elvének.
„Egy ilyen feltételek mellett elfogadott törvény ellentmond a jogegyenlőség elvének, diszkriminatív jelleggel bír, ennek megfelelően teljes mértékben alkotmányellenes. A szóban forgó törvénycikkelyek nem veszik figyelembe azt az alkotmányos elvet, miszerint senki nem áll a törvények fölött” – szerepel az iskolalétrehozást célzó törvényt szavazattöbbséggel elutasító alkotmánybírósági indoklásban. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke korábban felháborítónak nevezte az alkotmánybíróság döntését, s Románia szégyenének tartja, hogy alaptörvénybe ütközik egy kisebbségi iskola létrehozása. A politikus nemrég úgy nyilatkozott, hogy a román oktatási miniszter rendeletével indulhat újra a szeptemberi tanévkezdéstől a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium.
A bukaresti szenátus február 7-én a szociálliberális kormánytöbbség és az ellenzéki Mentsétek meg Románia Szövetség (USR) támogatásával fogadta el a helyi hatóságok által felszámolt marosvásárhelyi tanintézet újraalapításáról rendelkező törvénytervezetet, amelyet az RMDSZ terjesztett a parlament elé. Az előzetes normakontrollt két ellenzéki erő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 50 és a Traian Băsescu volt államfő vezette Népi Mozgalom Pártja (PMP) 16 törvényhozója kérte. Az óvás előterjesztői úgy értékelték: sérti a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét az, hogy a parlament iskolaalapítóként lép fel, holott a közoktatási intézményeket az önkormányzatok javaslatára miniszteri rendelettel kellene alapítani. A panaszosok szerint ezzel a törvényhozás önkényesen elbitorolja a végrehajtó hatalom hatáskörét.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Véglegesítette az európai parlamenti választáson induló jelöltjeinek listáját az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa csütörtöki ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!