Ne szedjük, inkább csodáljuk a vadvirágot – Bővítésre szorul a törvényileg védett fajok jegyzéke

Nálunk még gyakori. Az Európai Unió rendelettel kötelezi a tagállamokat a kikeleti hóvirág védelmére •  Fotó: Balázs Attila/MTI

Nálunk még gyakori. Az Európai Unió rendelettel kötelezi a tagállamokat a kikeleti hóvirág védelmére

Fotó: Balázs Attila/MTI

Nagyon sok ritka vagy nagy populációkkal már csak Romániában termő növény- és virágfaj vált veszélyeztetetté amiatt, hogy a lakosság – hobbiból vagy kereskedelmi célból – nagy mennyiségben letépi, csokorba gyűjti. Fenesi Annamária ökológus, egyetemi adjunktus lapunknak elmondta, kevés növényfaj élvez törvényes védettséget Romániában, holott még több értékes, ritka és veszélyeztetett faj szorul védelemre, ugyanakkor a természetvédelem terén nagy felelősség hárul az emberekre.

Bíró Blanka

2021. március 28., 09:142021. március 28., 09:14

A márciusban megjelenő korai virágok közül a hóvirág a tavasz legemblematikusabb hírnöke, amelyről a többség tudja ugyan, hogy védett, mégis úton-útfélen feltűnnek a kis csokrokkal az árusok. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ökológia és természetvédelem szakának oktatói és diákjai még évekkel ezelőtt plakátot készítettek védett tavaszi növényeinkről, amelyen feltüntették a „Ne szedd, csodáld!” felhívást. A plakátra felkerült a kikeleti hóvirág, a tavaszi hérics, a kockásliliom, zergeboglár, csillagos nárcisz, törpemandula, kárpáti sáfrány, a kakasmandikó.

Bár a felhívást azóta is folyamatosan hirdetik, a plakátokat osztogatják, a téma aktuális maradt, hiszen tavaszi virágainkat továbbra is leszedik, csokorba gyűjtik, mert sokan otthon kívánnak gyönyörködni bennük, vagy mert eladásra kínálják. Hírtelevíziók beszámolói szerint nemrég négy személyt bírságoltak meg – fejenként 5000 lejre –, miután összesen 1500 szál hóvirágot találtak náluk, amelyek egy részét gyökerestől kitépték.

Sok európai országban kihalófélben van a hóvirág

Az Európa nagy részén honos kikeleti hóvirág lomberdei faj, amely Romániában sok helyen megtalálható, ráadásul nagy populációkkal. Ám más európai országok ezzel már nem büszkélkedhetnek: a faj élőhelyeinek elpusztítása és átalakítása, valamint a hagymák tömeges kiásása, kitermelése miatt a kihalás szélére sodródott. Fenesi Annamária ökológus, a BBTE adjunktusa lapunknak elmondta, a kiásott hóvirághagymákat kertészeti célokra vagy gyógyszeralapanyagként értékesítik, a növényből kinyert galantamint az Alzheimer-kór kezelésére használják. Az állományok jelentős csökkenésére felfigyelve

az Európai Unió lépett, és rendelettel (élőhelyvédelmi irányelv 92/43/EGK) kötelezi a tagállamokat a hóvirág védelmére a gyűjtés és hasznosítás szabályozása révén.

Ez azt jelenti, hogy a természetből való gyűjtése engedélyhez kötött, melyet minden ország szakminisztériuma bocsáthat ki az ország és a gyűjtőhely hóvirág-állománya függvényében.

Óvásra szorulnak a tavasszal virágzó növényfajok •  Fotó: BBTE Galéria

Óvásra szorulnak a tavasszal virágzó növényfajok

Fotó: BBTE

Más, a természetből tömegesen gyűjtött faj is megtalálható ezen a listán, például az árnika, az orvosi pióca és az éti csiga. A hóvirág nemzetközi kereskedelme szintén tiltott a washingtoni egyezmény (CITES) révén, hiszen a kínálat olyan országból érkezik, ahol még található belőle, a kereslet pedig onnan, ahol már kipusztult, vagy szigorúbban betartják a törvényeket, részletezte az egyetemi oktató. A Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet munkatársa felhívta a figyelmet, miszerint egy egészséges populáció számára néhány szál hóvirág leszedése nem okoz problémát.

Idézet
„Ám néhány szál is számít egy olyan populációnak, amelynek élőhelyén rendszeres a favágás és erdőtisztítás, idegen fafajokat ültetnek az őshonos fajok helyére, szennyezett a levegő, újonnan megjelenő betegségek, klímaváltozás sújtja”

– állapította meg lapunknak az ökológus, hozzátéve, számos romániai erdőben ez az általános helyzet. A legnagyobb kárt a hagymák kiásásával, kihúzásával okozzuk, de a virágok leszedése is ártalmas, hiszen ezek nélkül nem lesznek magvak. A hóvirág magjait hangyák terjesztik, lehetőséget adva a növénynek, hogy eltávolodjon az anyanövénytől, és új, talán jobb, zavartalan, emberektől távol eső területen telepedjen meg.

Kevés növényfaj élvez törvényes védettséget Romániában

Fenesi Annamáriától megtudtuk, a néhány évvel ezelőtt a diákokkal közösen indított akciójukkal a védett, tavasszal virágzó növényfajokat szerették volna bemutatni.

Idézet
„Amikor átnéztük az ide vonatkozó törvényeket, megdöbbentünk, hogy nagyon kevés növényfaj élvez törvényes védettséget Romániában. Például a kárpáti sáfrány endemikus faj, a Kárpátokon és a Balkán-hegységen kívül sehol máshol nem fordul elő, mégsem védett.

A zergeboglár, mocsári kockásliliom, tavaszi hérics, törpemandula, csillagos nárcisz ritka és értékes fajok, amelyek törvényes védelmet érdemelnének, mert populációik zsugorodnak, vagy el is tűnnek a különféle átalakító tevékenységek és az intenzív gyűjtés miatt. Magyarországon például mind a nyolc faj törvény által védett. Nálunk is nagyon megérdemelnék!” – fejtette ki a Krónikának az egyetemi oktató. A plakát azóta sokszor visszaköszön a közösségi médiában különböző megosztók révén, ami az ökológus számára azt üzeni, nemcsak a biológusokat, a természetvédőket zavarja, hogy sokan virágoskertnek tartják a természetet, és gondolkodás nélkül szedik a virágzó növényeket.

•  Fotó: Balázs Attila/MTI Galéria

Fotó: Balázs Attila/MTI

Romániában több mint 3300 növényfajból mindössze 34 élvez országos védettséget a 2007/57-es számú sürgősségi kormányrendelet alapján. Ezen túlmenően az EU irányelveinek köszönhetően további 47 növény- és 8 mohafaj is védett, de ezek az európai közösség számára fontos fajok, Romániában nem feltétlenül a legritkábbak, legveszélyeztetettebbek. „Mondanom sem kell, hogy ez rettenetesen kevés.

Idézet
Nagyon sok botanikai ritkaságunk, endemikus fajunk, melyek csak az országunk területén fordulnak elő, maradványnövényeink, melyek letűnt korok hírmondói, nem szerepelnek a természetvédelmi törvények listáin”

– mutatott rá Fenesi Annamária. A vonatkozó kormányrendeletet törvényi szintre emelték, többször módosították a szövegét, de a lista nem sokat változott az utóbbi húsz évben. A szakértő szerint elsősorban gyors bővítésére lenne szükség, hogy az értékes, ritka és veszélyeztetett növényfajok helyet kapjanak a listán, de persze pár évente frissítésre is szükség lenne, hiszen újabb és újabb fajok válnak veszélyeztetettekké.

Sok a szabályszegő, mindannyiunké a felelősség

A kihalással veszélyeztetett fajokat aktív természetvédelmi beavatkozással lehet megóvni, megmenteni, ennek egyik pillére a törvényi védelem. Az ökológus ugyanakkor úgy véli, a jogszabályi védelemnek nem csak a közvetlen kihalási veszélyben lévő fajokra kellene vonatkoznia, hanem a természetvédelmi és ökológiai szempontból fontos, értékes, egyedi fajokra is, hogy azok ne kerülhessenek a veszélyeztetett fajok listájára. „Tudjuk, látjuk, hogy hazánkban a természetvédelem nem prioritás, a természetvédelmi törvényeket nem ismerjük, és nem tartjuk be, sajnos nem is tartatják be velünk. Egy-egy jogos büntetés kiszabása olyan rendkívüli esemény, hogy óriási médiavisszhangra lel. A természetvédelmi törvények áthágása pénzbírságot, sőt szabadságvesztést vonhat maga után, akárcsak egy közúti baleset okozása, csak ezeket a szabályokat nem, vagy csak nagyon ritkán tartatják be. Épp ezért

Idézet
nagy felelősség hárul az emberekre: ismernünk kell a természetvédelmi törvényeket és felelősségteljesen kell viszonyulnunk a természeti értékeinkhez még akkor is, ha nincs egy büntetéssel fenyegető árnyék mögöttünk”

– magyarázta az egyetemi oktató. Aki ugyanakkor jó hírrel szolgált mindazok számára, akik szeretnék betartani a törvényt: nem kell ismerni a védett fajok jegyzékét, mert az 57-es sürgősségi kormányrendelet 33. paragrafusa alapján

tilos a természetes élőhelyeiken előforduló növényfajok virágainak és terméseinek leszedése, levágása, a tövek kiásása vagy tönkretétele, legyen szó bármelyik őshonos növényfajról.

„Maradjon a természetben az, ami a természeté. Ha ehhez tartjuk magunkat, biztosan nem vétünk a törvény és a természet ellen sem” – összegezte a követendő utat Fenesi Annamária, a BBTE adjunktusa.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 16., szerda

Elhunyt Jancsó Árpád építőmérnök, közlekedéstörténeti szakíró

Egy hónappal a 71. születésnapja után elhunyt Jancsó Árpád temesvári műszaki helytörténész, út-, híd- és vasútépítő mérnök, több tucat helytörténeti könyv szerzője.

Elhunyt Jancsó Árpád építőmérnök, közlekedéstörténeti szakíró
2025. április 16., szerda

Bárány helyett gida: húsvétra készülődnek a juh- és kecsketartó gazdák (VIDEÓ)

Hatszáz fős juh- és kecskeállományával a csegezi Szilágyi Dezső Aranyosszék elismert állattartója. Videós riportunkban a húsvéti élőállat-értékesítéssel is foglalkozó termelőt arról faggattuk, hogy a tavalyi mélypont után miként talált magára a juhászat.

Bárány helyett gida: húsvétra készülődnek a juh- és kecsketartó gazdák (VIDEÓ)
2025. április 15., kedd

Több erdélyi teátrum előadása is szerepel a kisvárdai színházi fesztivál programján

Tizenkilenc előadás kapott helyet a június 20. és 28. között megvalósuló 37. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának versenyprogramjában.

Több erdélyi teátrum előadása is szerepel a kisvárdai színházi fesztivál programján
2025. április 15., kedd

Feljelentést tesz a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat a magyarellenes brassói futballincidens miatt

Újabb erdélyi magyarellenes futballincidens miatt tesz feljelentést a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, a Brassói SR Municipal és a Székelyudvarhelyi FC közötti mérkőzésen történt.magyarellenes támadások kivizsgálását kérve a román hatóságoktól.

Feljelentést tesz a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat a magyarellenes brassói futballincidens miatt
2025. április 15., kedd

Aranymiatyánk a csángóknál: „kiárad a magyar nyelvű imádkozás hosszú ideig palackba zárt szelleme”

A Bákó megyei Somoskán a csángó magyarok a hagyományos húsvétváró Aranymiatyánk találkozó keretében népszerűsítik, mutatják be archaikus imádságaikat.

Aranymiatyánk a csángóknál: „kiárad a magyar nyelvű imádkozás hosszú ideig palackba zárt szelleme”
2025. április 15., kedd

Restaurálás a „várak királyában”, előbukkannak a vakolat alól a 17. századi freskók

Elkezdődött a vajdahunyadi vár freskóinak restaurálása. A 17. századból származó freskók felújítása az Erdély egyik jelképének számító műemlék vár felújítási, konzerválási és hasznosítási projektjének második szakasza keretében zajlik.

Restaurálás a „várak királyában”, előbukkannak a vakolat alól a 17. századi freskók
2025. április 15., kedd

Négyen szállnak versenybe a Bihar Megyei Tanács elnöki székéért – Az RMDSZ jó tett helyébe jót vár

Végül négy jelölt jelentkezett be a Bihar Megyei Tanács elnöki székéért zajló küzdelembe.

Négyen szállnak versenybe a Bihar Megyei Tanács elnöki székéért – Az RMDSZ jó tett helyébe jót vár
2025. április 15., kedd

Nápolyba indít járatot a brassói repülőtérről a Wizz Air

A Wizz Air idén ősztől Nápolyba indít járatot a Brassói Nemzetközi Repülőtérről.

Nápolyba indít járatot a brassói repülőtérről a Wizz Air
2025. április 15., kedd

Újra egy ukrán férfi szorult a Máramaros megyei hegyimentők segítségére

A hegyimentők kedd hajnalban egy ukrán férfi keresésére indultak, aki a Máramarosi-havasokon keresztül lépte át az ukrán–román határt, és az 112-es sürgősségi hívószámon kért segítséget a nap első óráiban a román hatóságoktól.

Újra egy ukrán férfi szorult a Máramaros megyei hegyimentők segítségére
2025. április 15., kedd

Autós üldözés után fogták el az ittas sofőrt, akinek ráadásul érvénytelenítették a jogosítványát

Előzetes letartóztatásba került az az aradi férfi, aki ittasan ült a gépkocsija volánjához, a rendőri ellenőrzés alól pedig megpróbálta kivonni magát, így autós üldözés után tudták csak elfogni.

Autós üldözés után fogták el az ittas sofőrt, akinek ráadásul érvénytelenítették a jogosítványát