Ne szedjük, inkább csodáljuk a vadvirágot – Bővítésre szorul a törvényileg védett fajok jegyzéke

Nálunk még gyakori. Az Európai Unió rendelettel kötelezi a tagállamokat a kikeleti hóvirág védelmére •  Fotó: Balázs Attila/MTI

Nálunk még gyakori. Az Európai Unió rendelettel kötelezi a tagállamokat a kikeleti hóvirág védelmére

Fotó: Balázs Attila/MTI

Nagyon sok ritka vagy nagy populációkkal már csak Romániában termő növény- és virágfaj vált veszélyeztetetté amiatt, hogy a lakosság – hobbiból vagy kereskedelmi célból – nagy mennyiségben letépi, csokorba gyűjti. Fenesi Annamária ökológus, egyetemi adjunktus lapunknak elmondta, kevés növényfaj élvez törvényes védettséget Romániában, holott még több értékes, ritka és veszélyeztetett faj szorul védelemre, ugyanakkor a természetvédelem terén nagy felelősség hárul az emberekre.

Bíró Blanka

2021. március 28., 09:142021. március 28., 09:14

A márciusban megjelenő korai virágok közül a hóvirág a tavasz legemblematikusabb hírnöke, amelyről a többség tudja ugyan, hogy védett, mégis úton-útfélen feltűnnek a kis csokrokkal az árusok. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ökológia és természetvédelem szakának oktatói és diákjai még évekkel ezelőtt plakátot készítettek védett tavaszi növényeinkről, amelyen feltüntették a „Ne szedd, csodáld!” felhívást. A plakátra felkerült a kikeleti hóvirág, a tavaszi hérics, a kockásliliom, zergeboglár, csillagos nárcisz, törpemandula, kárpáti sáfrány, a kakasmandikó.

Bár a felhívást azóta is folyamatosan hirdetik, a plakátokat osztogatják, a téma aktuális maradt, hiszen tavaszi virágainkat továbbra is leszedik, csokorba gyűjtik, mert sokan otthon kívánnak gyönyörködni bennük, vagy mert eladásra kínálják. Hírtelevíziók beszámolói szerint nemrég négy személyt bírságoltak meg – fejenként 5000 lejre –, miután összesen 1500 szál hóvirágot találtak náluk, amelyek egy részét gyökerestől kitépték.

Sok európai országban kihalófélben van a hóvirág

Az Európa nagy részén honos kikeleti hóvirág lomberdei faj, amely Romániában sok helyen megtalálható, ráadásul nagy populációkkal. Ám más európai országok ezzel már nem büszkélkedhetnek: a faj élőhelyeinek elpusztítása és átalakítása, valamint a hagymák tömeges kiásása, kitermelése miatt a kihalás szélére sodródott. Fenesi Annamária ökológus, a BBTE adjunktusa lapunknak elmondta, a kiásott hóvirághagymákat kertészeti célokra vagy gyógyszeralapanyagként értékesítik, a növényből kinyert galantamint az Alzheimer-kór kezelésére használják. Az állományok jelentős csökkenésére felfigyelve

az Európai Unió lépett, és rendelettel (élőhelyvédelmi irányelv 92/43/EGK) kötelezi a tagállamokat a hóvirág védelmére a gyűjtés és hasznosítás szabályozása révén.

Ez azt jelenti, hogy a természetből való gyűjtése engedélyhez kötött, melyet minden ország szakminisztériuma bocsáthat ki az ország és a gyűjtőhely hóvirág-állománya függvényében.

Óvásra szorulnak a tavasszal virágzó növényfajok •  Fotó: BBTE Galéria

Óvásra szorulnak a tavasszal virágzó növényfajok

Fotó: BBTE

Más, a természetből tömegesen gyűjtött faj is megtalálható ezen a listán, például az árnika, az orvosi pióca és az éti csiga. A hóvirág nemzetközi kereskedelme szintén tiltott a washingtoni egyezmény (CITES) révén, hiszen a kínálat olyan országból érkezik, ahol még található belőle, a kereslet pedig onnan, ahol már kipusztult, vagy szigorúbban betartják a törvényeket, részletezte az egyetemi oktató. A Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet munkatársa felhívta a figyelmet, miszerint egy egészséges populáció számára néhány szál hóvirág leszedése nem okoz problémát.

Idézet
„Ám néhány szál is számít egy olyan populációnak, amelynek élőhelyén rendszeres a favágás és erdőtisztítás, idegen fafajokat ültetnek az őshonos fajok helyére, szennyezett a levegő, újonnan megjelenő betegségek, klímaváltozás sújtja”

– állapította meg lapunknak az ökológus, hozzátéve, számos romániai erdőben ez az általános helyzet. A legnagyobb kárt a hagymák kiásásával, kihúzásával okozzuk, de a virágok leszedése is ártalmas, hiszen ezek nélkül nem lesznek magvak. A hóvirág magjait hangyák terjesztik, lehetőséget adva a növénynek, hogy eltávolodjon az anyanövénytől, és új, talán jobb, zavartalan, emberektől távol eső területen telepedjen meg.

Kevés növényfaj élvez törvényes védettséget Romániában

Fenesi Annamáriától megtudtuk, a néhány évvel ezelőtt a diákokkal közösen indított akciójukkal a védett, tavasszal virágzó növényfajokat szerették volna bemutatni.

Idézet
„Amikor átnéztük az ide vonatkozó törvényeket, megdöbbentünk, hogy nagyon kevés növényfaj élvez törvényes védettséget Romániában. Például a kárpáti sáfrány endemikus faj, a Kárpátokon és a Balkán-hegységen kívül sehol máshol nem fordul elő, mégsem védett.

A zergeboglár, mocsári kockásliliom, tavaszi hérics, törpemandula, csillagos nárcisz ritka és értékes fajok, amelyek törvényes védelmet érdemelnének, mert populációik zsugorodnak, vagy el is tűnnek a különféle átalakító tevékenységek és az intenzív gyűjtés miatt. Magyarországon például mind a nyolc faj törvény által védett. Nálunk is nagyon megérdemelnék!” – fejtette ki a Krónikának az egyetemi oktató. A plakát azóta sokszor visszaköszön a közösségi médiában különböző megosztók révén, ami az ökológus számára azt üzeni, nemcsak a biológusokat, a természetvédőket zavarja, hogy sokan virágoskertnek tartják a természetet, és gondolkodás nélkül szedik a virágzó növényeket.

•  Fotó: Balázs Attila/MTI Galéria

Fotó: Balázs Attila/MTI

Romániában több mint 3300 növényfajból mindössze 34 élvez országos védettséget a 2007/57-es számú sürgősségi kormányrendelet alapján. Ezen túlmenően az EU irányelveinek köszönhetően további 47 növény- és 8 mohafaj is védett, de ezek az európai közösség számára fontos fajok, Romániában nem feltétlenül a legritkábbak, legveszélyeztetettebbek. „Mondanom sem kell, hogy ez rettenetesen kevés.

Idézet
Nagyon sok botanikai ritkaságunk, endemikus fajunk, melyek csak az országunk területén fordulnak elő, maradványnövényeink, melyek letűnt korok hírmondói, nem szerepelnek a természetvédelmi törvények listáin”

– mutatott rá Fenesi Annamária. A vonatkozó kormányrendeletet törvényi szintre emelték, többször módosították a szövegét, de a lista nem sokat változott az utóbbi húsz évben. A szakértő szerint elsősorban gyors bővítésére lenne szükség, hogy az értékes, ritka és veszélyeztetett növényfajok helyet kapjanak a listán, de persze pár évente frissítésre is szükség lenne, hiszen újabb és újabb fajok válnak veszélyeztetettekké.

Sok a szabályszegő, mindannyiunké a felelősség

A kihalással veszélyeztetett fajokat aktív természetvédelmi beavatkozással lehet megóvni, megmenteni, ennek egyik pillére a törvényi védelem. Az ökológus ugyanakkor úgy véli, a jogszabályi védelemnek nem csak a közvetlen kihalási veszélyben lévő fajokra kellene vonatkoznia, hanem a természetvédelmi és ökológiai szempontból fontos, értékes, egyedi fajokra is, hogy azok ne kerülhessenek a veszélyeztetett fajok listájára. „Tudjuk, látjuk, hogy hazánkban a természetvédelem nem prioritás, a természetvédelmi törvényeket nem ismerjük, és nem tartjuk be, sajnos nem is tartatják be velünk. Egy-egy jogos büntetés kiszabása olyan rendkívüli esemény, hogy óriási médiavisszhangra lel. A természetvédelmi törvények áthágása pénzbírságot, sőt szabadságvesztést vonhat maga után, akárcsak egy közúti baleset okozása, csak ezeket a szabályokat nem, vagy csak nagyon ritkán tartatják be. Épp ezért

Idézet
nagy felelősség hárul az emberekre: ismernünk kell a természetvédelmi törvényeket és felelősségteljesen kell viszonyulnunk a természeti értékeinkhez még akkor is, ha nincs egy büntetéssel fenyegető árnyék mögöttünk”

– magyarázta az egyetemi oktató. Aki ugyanakkor jó hírrel szolgált mindazok számára, akik szeretnék betartani a törvényt: nem kell ismerni a védett fajok jegyzékét, mert az 57-es sürgősségi kormányrendelet 33. paragrafusa alapján

tilos a természetes élőhelyeiken előforduló növényfajok virágainak és terméseinek leszedése, levágása, a tövek kiásása vagy tönkretétele, legyen szó bármelyik őshonos növényfajról.

„Maradjon a természetben az, ami a természeté. Ha ehhez tartjuk magunkat, biztosan nem vétünk a törvény és a természet ellen sem” – összegezte a követendő utat Fenesi Annamária, a BBTE adjunktusa.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 22., kedd

Beomlott egy régi sóbánya, több személyt is ki kellett lakoltatni Máramarosban

Beomlott egy régi sóbánya a máramarosi Rónaszéken, több személyt kilakoltattak és lezárták a területet – közölte hétfő este a Máramaros megyei prefektusi hivatal.

Beomlott egy régi sóbánya, több személyt is ki kellett lakoltatni Máramarosban
2025. július 21., hétfő

Visszautasítja, rágalomnak tekinti az unitárius egyház a Beke Mihály András állításait

Visszautasítja, rágalomnak tekinti a Magyar Unitárius Egyház a Beke Mihály András nyugalmazott diplomata által hangoztatott állításokat.

Visszautasítja, rágalomnak tekinti az unitárius egyház a Beke Mihály András állításait
2025. július 21., hétfő

Egyszerre szabadegyetem és fesztivál – kedden nyitja kapuit gazdag programkínálattal Tusványos

Gazdag programkínálattal, Ránk számíthatsz! mottóval kedden kezdődik Tusnádfürdőn a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, a Tusványosként emlegetett rendezvénysorozat.

Egyszerre szabadegyetem és fesztivál – kedden nyitja kapuit  gazdag programkínálattal Tusványos
2025. július 21., hétfő

Erdély és Magyarország minden egyházkörének frissen konfirmáltjai az unitárius mozgótáborban

A Magyar Unitárius Egyház immár hagyományos Konfirmandus Mozgótáborában idén 123 frissen konfirmált fiatal vett részt, Erdély és Magyarország minden egyházköréből.

Erdély és Magyarország minden egyházkörének frissen konfirmáltjai az unitárius mozgótáborban
2025. július 21., hétfő

Idén is elindult a közös román–magyar rendőri járőrszolgálat

Tizenhetedik éve szervezik meg minden nyáron a közös román–magyar járőrszolgálatot. Idén is közös járőrcsapatok teljesítenek szolgálatot a Bihar–Hajdú-Bihar Eurorégió turisztikai övezeteiben.

Idén is elindult a közös román–magyar rendőri járőrszolgálat
2025. július 21., hétfő

Ha minden jól megy, nemsokára elkészülhet egy újabb autópálya-szakasz a Partiumban

Az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti 26,35 kilométeres szakaszának építése jól halad, és remény van arra, hogy sikerül betartani a szerződésben foglalt határidőt – közölte a Pro Infrastruktúra Egyesület.

Ha minden jól megy, nemsokára elkészülhet egy újabb autópálya-szakasz a Partiumban
2025. július 21., hétfő

Munkavégzés miatt kerülendő az A1-es autópálya dél-erdélyi szakasza

Folytatódnak az A1-es autópálya javítási munkálatai a dél-erdélyi szakaszon, a Temesvár–Déva menetirányban, egész pontosan Nagytopoly és Bálinc között. A rendőrség és a közútkezelő alternatív útvonalakat javasol az autósoknak.

Munkavégzés miatt kerülendő az A1-es autópálya dél-erdélyi szakasza
2025. július 21., hétfő

Elmaradnak a városnapok a gazdasági megszorítások miatt az egyik erdélyi városban

A tordai önkormányzat úgy döntött, hogy a nehéz gazdasági körülmények és a közpénzekkel való felelős gazdálkodás szükségessége miatt lemondja az idei városnapokat.

Elmaradnak a városnapok a gazdasági megszorítások miatt az egyik erdélyi városban
2025. július 21., hétfő

Tömegbaleset a dél-erdélyi autópályán, gyerekek a sérültek között

Három személygépkocsi és egy nyerges vontató ütközött össze hétfő reggel az A1-es autópálya 351-es kilométerénél, hat személy, köztük egy 8 és egy 14 éves gyermek, megsérült.

Tömegbaleset a dél-erdélyi autópályán, gyerekek a sérültek között
2025. július 21., hétfő

Halálos balesettel indult a hét Beszterce-Naszód megyében

Egy 18 éves fiatalember meghalt. két másik 19 és 20 éves fiatal pedig megsérült, miután az autó, amelyben utaztak, felborult hétfőn reggel a Beszterce-Naszód megyei Les községben. A 19 éves sofőr leheletében 0,44 mg/l tiszta alkoholt mutattak ki.

Halálos balesettel indult a hét Beszterce-Naszód megyében