Fotó: Facebook/Institutia Prefectului Bihor
Nagyszabású ünnepségen felavatták hétfőn Nagyváradon Emmanuel de Martonne francia földrajztudós szobrát, akinek fontos szerepe volt az első világháború utáni román-magyar határ kijelölésében – írta az Agerpres hírügynökség.
2019. április 01., 14:302019. április 01., 14:30
2019. április 01., 14:432019. április 01., 14:43
A Nagy-Románia megalakulása centenáriumi rendezvényei közé sorolt, katonai díszszemlével egybekötött szoboravatást a Bihar megyei prefektus hivatala és a nagyváradi helyőrség-parancsnokság szervezte.
Ioan Mihaiu prefektus a rendezvényen elmondta: a szobor nem a földrajztudósnak, hanem a geopolitikusnak állít emléket, aki döntő módon befolyásolta Nagy-Románia nyugati határainak a kijelölését.
– idézte Ioan Mihaiut az Agerpres.
A visszatérés kifejezéssel a kormány Bihar megyei képviselője arra utalt, hogy az általános román történelemszemlélet szerint
A prefektus kijelentette, hogy Emmanuel de Martonne érdemét növeli, hogy olyan körülmények között sikerült elismertetnie Románia mai határait, amikor egy adott pillanatban még az is kérdésessé vált, hogy a nagyhatalmak elismerik-e az ország háborús győztes szerepét.
A ceremónián elmondott beszédében Ioan Nicu Sava, a bukaresti tudományegyetem földrajz szakának docense azt tartotta Emmanuel de Martonne érdemének, hogy elkészítette a közép-európai térség etnikai térképét, mely kirajzolta a román etnikai teret. A térképet – mely szerinte jól jelezte, hogy hol kell meghúzni a sokat vitatott határvonalat – a francia hadsereg térképészeti szolgálata adta ki.
Az 1910-es népszámláláson Temesvár lakosságának 39,3 százaléka vallotta magát magyarnak, 10,4 százaléka románnak, Aradon a magyar és a román lakosság részaránya 63,4 és 19,1 százalék, Nagyváradon 91,3 és 5,5 százalék, Szatmárnémetiben 94,8 és 2,8 százalék volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Egy fiatal férfi meghalt, egy nő pedig súlyosan megsérült vasárnap délután Brassóban, miután rájuk zuhant egy kidőlt fa az erdélyi nagyváros egyik utcáján.
Dragoș Pîslaru európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter szerint az országos helyreállítási terv keretében megvalósítandó projektek határidejének elhalasztására vonatkozó javaslat nem jelenti automatikusan a szabályok módosítását.
Továbbra is ég a szásztörpényi szeméttelep, ahová egész Beszterce-Naszód megye hulladékát gyűjtik, vasárnap reggel három tűzoltóautó avatkozott be a szemétlerakó helyszínén – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!