Fotó: MÚRE
Több szakmai szolidaritásra lenne szükség Szűcs László, a Romániai Magyar Újságírók Egyesületének elnöke szerint, aki a Transindex munkatársainak felmondása kapcsán nem tartja szerencsésnek kisajátítani olyan fogalmakat, mint a sajtószabadság.
2022. február 21., 14:182022. február 21., 14:18
2022. február 21., 15:292022. február 21., 15:29
A szakmai szervezet vezetője hétfőn a MÚRE honlapján Állásfoglalás helyett című írásában reagált arra, hogy múlt kedden felmondott az 1999-ben alapított portál teljes szerkesztősége, mivel úgy érezték, a munkájuk teljességgel ellehetetlenült. A transindexesek közölték, a portál közel fél éve a fennmaradásáért küzd „egy politikailag meghatározott környezetben”, és nem hajlandóak semmilyen politikai erő elvárásai szerint végezni az újságírói munkát.
Majd miután aznap este ismertté vált, hogy az újságírók távozása valójában egy új kezdetet jelent, egy előkészített váltást, Transtelex néven történő folytatást, újabb kollégák immár azért kezdeményeztek volna a MÚRE részéről állásfoglalást, hogy az egyesület határolódjon el „az erdélyi magyar sajtót lekicsinylő, pártsajtóvá minősítő közeleménytől”, utasítsa vissza a szervezet és a tagság nevében ezt a minősítést.
Annál is inkább, mivel a transindexesek „elbocsátó szép üzenete” is csupán utal a lap körüli történésekre, és az sem segítette a tisztábban látást, hogy a hét folyamán elhárították az erdélyi kollégák interjúkéréseit. Szűcs László szerint a távozás okaként megjelölt „tovább már nem tudjuk a legjobb szakmai tudásunk szerint ellátni azt a feladatot, ami a mindenkori szabad sajtó feladata lenne” érv olyan, ami valóban érthető, indokolt a felmondás. Hozzátette ugyanakkor, hogy sokakban ellenérzést keltett, hogy ezt a helyzetet, ezt a megállapítást kiterjeszti a transindexes újságírók közleménye a teljes erdélyi magyar médiára, roppant leegyszerűsítően: aki nem „csomagol”, az „szócső”.
Nem tudott a Transindex szerkesztőségének felmondási szándékáról Hajdú Áron, a portál többségi tulajdonosa, aki a Krónikának elmondta: egyelőre nincs terve az internetes lap működtetésének biztosítására.
A MÚRE elnöke úgy véli, ítélkezések helyett éppenséggel vitát kellene folytatni, beszélgetni róla, milyen mértékben szűkültek be az erdélyi magyar nyilvánosság terei. „Mi az ára a támogatásoknak, milyen politikai, gazdasági stb. elvárásoknak kell eleget tennie az erdmagyar médiamunkásnak? Milyen szerepet töltenek be, milyen mértékben tesznek eleget kötelezettségeiknek, szerepüknek ebben a médiatérben a közszolgálati rádió és televízió adásai? Nem vagyunk vakok, látjuk, halljuk, érzékeljük azokat a jelenségeket, amelyekre a közlemény utal” – közölte a nagyváradi újságíró, aki megérti a transindexes csapat döntését, szerinte viszont kár volt a felgyülemlett feszültséget méltánytalanul a szaktársakon levezetniük.
Az egyik az, hogy több szakmai szolidaritásra lenne szükség, ami mindenkire érvényes, továbbá a média teremtett értékeinek a védelmére, hiszen a Transindex eltűnése az online térből szerinre jelentős kulturális veszteséget jelentene, akárcsak bármely hazai médiatermék elhallgat(tat)ása. „Mintha könyveket égetnénk. Az is tanulság, hogy nem szerencsés kisajátítani olyan fogalmakat, mint sajtószabadság, szakmai elhivatottság stb” – állapítja meg Szűcs László, leszögezve: nem csomagolhat mindenki, nem kell mindenkinek csomagolnia. Hozzátette, ha távol is állunk attól, hogy a romániai magyar média működési feltételeit ideálisnak nevezzük, nagyon sok, a szakmája, a lapja, az adása, az oldala, az olvasói, nézői, hallgatói, a kollégái iránt elkötelezett munkatárs alkotja ma is ezt a sajtót, ezt a közösséget. „Ők is megérdemlik a tiszteletet, ahogy azok is, akik új útra lépve próbálnak hivatásuknak eleget tenni. Nem vagyunk egymás ellenségei” – olvasható a MÚRE honlapján közzétett helyzetelemzésben.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a Transindex egykori tulajdonosa szerint a portál körül történteknek semmi köze nincs a sajtószabadsághoz. Közben kiderült: már korábban eldőlt, hogy a felmondott újságírók a magyarországi Telex.hu-val indítanak új portált.
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
szóljon hozzá!