Fotó: MÚRE
Több szakmai szolidaritásra lenne szükség Szűcs László, a Romániai Magyar Újságírók Egyesületének elnöke szerint, aki a Transindex munkatársainak felmondása kapcsán nem tartja szerencsésnek kisajátítani olyan fogalmakat, mint a sajtószabadság.
2022. február 21., 14:182022. február 21., 14:18
2022. február 21., 15:292022. február 21., 15:29
A szakmai szervezet vezetője hétfőn a MÚRE honlapján Állásfoglalás helyett című írásában reagált arra, hogy múlt kedden felmondott az 1999-ben alapított portál teljes szerkesztősége, mivel úgy érezték, a munkájuk teljességgel ellehetetlenült. A transindexesek közölték, a portál közel fél éve a fennmaradásáért küzd „egy politikailag meghatározott környezetben”, és nem hajlandóak semmilyen politikai erő elvárásai szerint végezni az újságírói munkát.
Majd miután aznap este ismertté vált, hogy az újságírók távozása valójában egy új kezdetet jelent, egy előkészített váltást, Transtelex néven történő folytatást, újabb kollégák immár azért kezdeményeztek volna a MÚRE részéről állásfoglalást, hogy az egyesület határolódjon el „az erdélyi magyar sajtót lekicsinylő, pártsajtóvá minősítő közeleménytől”, utasítsa vissza a szervezet és a tagság nevében ezt a minősítést.
Annál is inkább, mivel a transindexesek „elbocsátó szép üzenete” is csupán utal a lap körüli történésekre, és az sem segítette a tisztábban látást, hogy a hét folyamán elhárították az erdélyi kollégák interjúkéréseit. Szűcs László szerint a távozás okaként megjelölt „tovább már nem tudjuk a legjobb szakmai tudásunk szerint ellátni azt a feladatot, ami a mindenkori szabad sajtó feladata lenne” érv olyan, ami valóban érthető, indokolt a felmondás. Hozzátette ugyanakkor, hogy sokakban ellenérzést keltett, hogy ezt a helyzetet, ezt a megállapítást kiterjeszti a transindexes újságírók közleménye a teljes erdélyi magyar médiára, roppant leegyszerűsítően: aki nem „csomagol”, az „szócső”.
Nem tudott a Transindex szerkesztőségének felmondási szándékáról Hajdú Áron, a portál többségi tulajdonosa, aki a Krónikának elmondta: egyelőre nincs terve az internetes lap működtetésének biztosítására.
A MÚRE elnöke úgy véli, ítélkezések helyett éppenséggel vitát kellene folytatni, beszélgetni róla, milyen mértékben szűkültek be az erdélyi magyar nyilvánosság terei. „Mi az ára a támogatásoknak, milyen politikai, gazdasági stb. elvárásoknak kell eleget tennie az erdmagyar médiamunkásnak? Milyen szerepet töltenek be, milyen mértékben tesznek eleget kötelezettségeiknek, szerepüknek ebben a médiatérben a közszolgálati rádió és televízió adásai? Nem vagyunk vakok, látjuk, halljuk, érzékeljük azokat a jelenségeket, amelyekre a közlemény utal” – közölte a nagyváradi újságíró, aki megérti a transindexes csapat döntését, szerinte viszont kár volt a felgyülemlett feszültséget méltánytalanul a szaktársakon levezetniük.
Az egyik az, hogy több szakmai szolidaritásra lenne szükség, ami mindenkire érvényes, továbbá a média teremtett értékeinek a védelmére, hiszen a Transindex eltűnése az online térből szerinre jelentős kulturális veszteséget jelentene, akárcsak bármely hazai médiatermék elhallgat(tat)ása. „Mintha könyveket égetnénk. Az is tanulság, hogy nem szerencsés kisajátítani olyan fogalmakat, mint sajtószabadság, szakmai elhivatottság stb” – állapítja meg Szűcs László, leszögezve: nem csomagolhat mindenki, nem kell mindenkinek csomagolnia. Hozzátette, ha távol is állunk attól, hogy a romániai magyar média működési feltételeit ideálisnak nevezzük, nagyon sok, a szakmája, a lapja, az adása, az oldala, az olvasói, nézői, hallgatói, a kollégái iránt elkötelezett munkatárs alkotja ma is ezt a sajtót, ezt a közösséget. „Ők is megérdemlik a tiszteletet, ahogy azok is, akik új útra lépve próbálnak hivatásuknak eleget tenni. Nem vagyunk egymás ellenségei” – olvasható a MÚRE honlapján közzétett helyzetelemzésben.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a Transindex egykori tulajdonosa szerint a portál körül történteknek semmi köze nincs a sajtószabadsághoz. Közben kiderült: már korábban eldőlt, hogy a felmondott újságírók a magyarországi Telex.hu-val indítanak új portált.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Petres Sándor Hargita megyei prefektus arra kérte csütörtökön a lakosságot, hogy ne röptessék saját drónjaikat a parajdi sóbánya körül, mert ezek veszélyeztetik a hatóságok tevékenységét segítő drónokat.
Elindultak a lovas zarándokok csütörtökön Sepsiszentgyörgyről a szombaton tartandó csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
Kánikulára figyelmeztető elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést bocsátott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Elindult a csíksomlyói pünkösdi búcsúra a 12. Boldogasszony zarándokvonat csütörtök kora reggel a budapesti Keleti pályaudvarról.
A Propark – Védett Területekért Alapítvány szerdán cáfolta Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszternek azt az állítását, hogy egy hódcsalád miatt nem valósult meg a Korond-patak elterelése, ami megmenthette volna a parajdi sóbányát.
Gyimesfelsőlokra, az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumba is ellátogat Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke. Az államfői látogatás jelentőségéről, a pünkösdre való készülődésről Berszán Lajos atyával beszélgettünk.
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A parajdi községháza szerdán bejelentette, hogy a sóbányát ért katasztrófa után hivatalos adománygyűjtést indít, és a pénzt teljes egészében a község fejlesztésére fordítják.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!