A konfirmálás minden évben fontos esemény a gyülekezet életében
Fotó: Krall Ottilia
Október 31-e világszerte a reformáció ünnepnapja, ehhez a naphoz kötik Luther Márton egyházi megújulást követelő reformtéziseinek a wittenbergi vártemplom kapujára való kifüggesztését. A reformáció kezdeteként számontartott cselekedet évfordulójának alkalmából körbejártuk a Csík környéki református közösség jelenét.
2021. október 31., 08:592021. október 31., 08:59
2021. október 31., 09:442021. október 31., 09:44
Szatmári Szilárd a millenniumi évben, 2000-ben végezte el a lelkészképzést a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben. A már több mint húszéves lelkipásztori múltja nagy részét Csíkszeredában töltötte, ahol 2007 óta van a református egyházközség szolgálatában. „1887-től tartjuk számon magunkat, akkor lett megvásárolva a Petőfi utcai épület imaháznak. Akkoriban csak kétszáz körüli volt a lélekszám, és tulajdonképpen egy szórványközpontként kezdődött minden, hiszen az alcsíki és felcsíki térség, továbbá a Gyergyói-medence és a Tatros-völgye is egészen Bákóig ide tartozott. A megyésítés után folyamatosan gyarapodott a lélekszám. Elődöm, nyugalmazott Hegyi István – akit a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszttel is kitüntettek – többször is viccesen jegyezte meg, hogy a Ceaușescu-korszak intézkedésének köszönhettük a gyarapodásunkat.
Az 1970-es évektől folyamatosan gyarapodott a lélekszám, a rendszerváltás után pedig szintén rohamos növekedés volt észrevehető, sokan ugyanis csak a demokrácia korában merték felvállalni vallási önazonosságukat” – mesélte a lelkipásztor.
Mint közölte, az erdélyi magyarság nagyjából fele református, ellenben minden esztendőben azzal kell szembesülniük, hogy csökken az egyházi lélekszám, ami leginkább a vidéki közösségeket érinti. „Csíkszereda érdekes helyzetben van. 2020-ig pozitív mérleggel zártunk, ami azt jelenti, hogy több volt a keresztelő, mint a temetés, több volt a beköltözés, mint a kiköltözés. Akár a természetes szaporulat gyarapodásáról is beszélhetünk ezáltal” – ecsetelte, hozzátéve, a történelmi egyházak körében ha nem is egyedülálló tendencia ez, de mindenképp ritkaságszámba megy. A járványhelyzet azonban megtépázta a keresztelők számát, ráadásul az éves közgyűléseken is elhangzik, hogy ha nem is rohamos tempóban, de összességében apadni látszik a reformátusok száma – ez nyilván igaz a római katolikus hívők számára is.
A mi nyilvántartásunkban nem szerepelnek ennyien, nagyjából 2300 tagot tartunk nyilván jelenleg. A fennmaradó szám ugyan szintén a térségben lakik, de papíron nem tagja az egyházközségnek, ami azzal magyarázható, hogy az érzelmi, adminisztratív szálakat nem vágták el a származási helyüket illetően” – mutatott rá. A lelkipásztor úgy értékelte, egyházi szinten nagy közösségnek számít a csíkszeredai.
Hogy a vegyes felekezetű házasságokban a gyermekek melyik vallást öröklik, arra is kitért Szatmári Szilárd. „A római katolikus egyház mai napig gyakorolja a reverzálist, ami azt jelenti, hogy a párokkal aláíratnak egy nyilatkozatot, miszerint katolikus hitben fogják majd nevelni gyermekeiket. Ez nyomást gyakorol rájuk, de ennek az ellenkezője is igaz, hiszen van egy erdélyi íratlan hagyomány, miszerint a gyermekek a nemek szerint öröklik a vallást” – közölte.
A lelkipásztor szerint a református egyház is – a római katolikussal egyetemben – azzal küzd, hogy a fiatalok körében nem népszerű a teológusi, papi hivatás. „Sajnos nagyon kevesen jelentkeznek a teológiára. Kutatjuk az okát, de nincs egyértelmű válasz erre. Talán a hivatástudat hiányának tudható be. Hosszú távon ezt a gyülekezetek fogják megsínyleni, mert nem lesz, aki ellássa a szolgálatot. Ebből kifolyólag is született nemrég olyan zsinati döntés, hogy a nyugdíjkorhatárt megemelik opcionálisan 70 évre, így a még jó egészségi állapotban lévő vezetők továbbra is el tudják látni feladatukat.
– fejtette ki. Mint megjegyezte, 26 évvel ezelőtt, amikor ő felvételizett a teológiára, négyszeres túljelentkezés volt, most pedig nincs kellő számú jelentkező a szabad helyekre. „A rendszerváltás óta nagyon beindult a közösségi élet. Táborok, gyermekfoglalkozások, vallásórák vannak mindenhol, és még sincs elég jelentkező. Némileg paradox a mostani helyzet” – értékelte.
A járvány miatti megszorítások a gyülekezetre is negatív hatással voltak. „Másokhoz hasonlóan online közvetítés formájában juttattuk el az emberekhez az igei üzenetet. Később szabadtéri istentiszteleteket tartottunk, minden tőlünk telhetőt megtettünk a közösség összetartásáért, de a két évvel ezelőtti jelenléthez képest jelenleg feleannyian jönnek el a templomba. Ami egyszer elromlott, azt nehéz visszaállítani. Mindig is voltak hullámvölgyek az egyház történetében, de továbbra is Isten kezében vagyunk. Más vidékekhez képest talán szerencsésebb a helyzetünk, hiszen a tradicionális vallásos csíkszéki közeg még mindig identitást ad az embereknek” – láttatta a helyzetet.
„A római katolikusok, az unitáriusok, az evangélikusok és mi, reformátusok egymás templomaiba ellátogatunk és szolgálunk minden év elején. Lelkészekként, papokként baráti közösséget alkotunk, én kimondottan jónak tartom a kapcsolatot közöttünk. Csíkszereda esetében vallásos városról beszélünk, így a helyi politikumban is mindig vannak olyanok, akik képviselik az egyházközségünk ügyét” – összegezte a külvilági kapcsolatrendszert Szatmári Szilárd.
Korpos Attila
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!