Nem végvár, hanem tábor

Prédikációjában Kolumbán Vilmos püspökhelyettes a reformáció közelgő, október 31-én tartandó ünnepére reflektálva elmondta, amellett, hogy meghirdette a lélek szabadságát, egyik nagy vívmánya, hogy hozzáférhetővé tette anyanyelven a szentírást, elhozta az anyanyelvű igehirdetést. Köszöntő beszédében

Az ünnepség díszvendége, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csodának nevezte az Ajtonban történteket, ami szerinte újabb bizonyítéka annak, hogy a Kató Béla vezette erdélyi egyházkerület tisztában van vele: az igén kívül kenyérre is szüksége van a hívő embernek. A kereszténydemokrata politikus elmondta, nagy öröm, amikor egy 700 éves templom megújul, de ugyanúgy az is, amikor a családok jutnak otthonhoz.

Vitus-Bulbuk István ajtoni református lelkipásztor a templomfelújításról elmondta, bár a kő újult meg, a vakolat lett más, a tetőt cserélték ki, az istenháza újjávarázsolása mögött megannyi ember keze munkája rejlik. „Számunkra itt szórványban a kihívások, a feladatok másak, mint más vidékeken, életünket a szűkülő élettére szabjuk. Amikor a mindennapok valósága arról szól, hogy folyamatosan apad a közösségek lélekszáma, a jövő egyre sötétebb, az ajtoniak megértették és elfogadták, hogy meg kell osztaniuk közösségüket másokkal” – mutatott rá a közel 80 reformátust számláló egyházközség lelkésze.

Gettó helyett családgondozó központ

Az úrvacsoraosztást és ünnepi műsort követően avatták fel Ajtonban a református családgondozó központot, ami nem más, mint 21 lakóház a település keleti felében. Ahogy Vitus-Bulbuk István lelkész lapunknak fogalmazott: a nagyszabású projekt „többemberes munka”, mindenképp kellet hozzá ugyanakkor Kató Béla püspök támogatása, ő karolta ugyanis fel a tervet, ráérezve, mit jelent, és miként lehet közösséget építeni.

A 2017-ben útnak indult projekthez az ajtoni református egyházközség szolgáltatta az öthektáros területet,

Vitus-Bulbuk István kérdésünkre elmondta, olyan fiatal családok számára hirdették meg a lakóházakat, akik tudnak és akarnak tenni a közösségért, ugyanakkor gyülekezeti háttérrel is rendelkeznek. Feltétel volt még, hogy a házaspárok közül legalább az egyik református vallású legyen.

Az Ajtonban letelepedő családok (42 felnőtt és 40 gyerek) többsége Kolozsvárról költözött a faluba, de akadnak közöttük székelyföldiek és partiumiak is. „Kedves 21-nek” nevezik magukat, idén márciusban ugyanis „kedves család” megszólítással közölték velük külön-külön, hogy elfogadták a pályázatukat. „Mérföldkő ez mindannyiunk életében, de az erdélyi magyarság számára is, olyasmit sikerült teremteni, ami egyedülálló és példaértékű. Köszönjük az ajtoniak szeretetét, befogadását, célunk közös: élő tagjai akarunk lenni a helyi közösségnek, egyházközségnek” – fejtette ki a családok nevében Kerekes Boróka.

A kétszintes családi házak ünnepélyes átadásán Semjén Zsolt kormányfőhelyettes a magyar megmaradás szimbólumának nevezte a projektet.

Kató Béla püspök modellértékűnek nevezte a családgondozó központ létrehozását, szerinte ezen az úton kell haladnia az erdélyi magyarságnak. „Az ajtoniak gyermekeikké, unokáikká kell fogadniuk ezeket a családokat, nekik pedig nagyszüleikké az itt élőket. Nem különálló gettót akartunk itt létrehozni, hanem igazi közösséget” – állapította meg az egyházi elöljáró, hozzátéve: hasonló projektet terveznek a kincses város északi felében, Kajántón is. A közművesített, frissen aszfaltozott út mentén fekvő ajtoni családi házakat vasárnap egyenként 21 lelkipásztor áldotta meg.