Modellértékű közösségépítés Ajtonban: felszentelték a felújított református templomot, felavatták a 21 családi házat

Két háztípusnak az örömét élhetjük meg a mai napon: a közösségi ház, a templom felújításáét, valamint 21 családi otthon felavatásáét – jelentette ki Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke az Ajtonban tartott hálaadó istentiszteleten. A kincses várostól húsz kilométerre, a Mezőség peremén fekvő községközpont maroknyi, mintegy 100 lelket számláló magyarsága kettős ünnepet ült vasárnap. Ekkor szentelték fel a település 700 éves, kívül-belül megújult templomát, ugyanakkor átadták a 21 családi házat magában foglaló ajtoni református családgondozó központot.

Prédikációjában Kolumbán Vilmos püspökhelyettes a reformáció közelgő, október 31-én tartandó ünnepére reflektálva elmondta, amellett, hogy meghirdette a lélek szabadságát, egyik nagy vívmánya, hogy hozzáférhetővé tette anyanyelven a szentírást, elhozta az anyanyelvű igehirdetést. Köszöntő beszédében

Kató Béla püspök örömtelinek nevezte, hogy amikor napjainkban a tömegek elmagányosodását, az élet elembertelenedését tapasztaljuk, a kis Kolozs megyei közösség az egyházért, valamint 21 családi házért egyaránt hálát tud adni.

Az egyházi elöljáró kifejtette, az ember nem élhet pusztán önmagának, rendeltetésszerűen tartoznia kell valakihez, valamihez, olyan közösséggé kell formálnia a helyet, amiben él és munkálkodik, amelyet testvéri szeretet jellemez. „Fontos, hogy meg tudjuk őrizni ezt a közösségi életet és átadjuk az utánunk következő nemzedékeknek. Ez jelenti ma a megoldást magyar közösségünk megmaradására” – hangsúlyozta az EREK püspöke.

Az ünnepség díszvendége, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csodának nevezte az Ajtonban történteket, ami szerinte újabb bizonyítéka annak, hogy a Kató Béla vezette erdélyi egyházkerület tisztában van vele: az igén kívül kenyérre is szüksége van a hívő embernek. A kereszténydemokrata politikus elmondta, nagy öröm, amikor egy 700 éves templom megújul, de ugyanúgy az is, amikor a családok jutnak otthonhoz.

Önök nem csak az erdélyi reformátusság Bethlen Gábor-i örökségét folytatták, hanem gondoskodtak Isten népének fizikai szükségleteiről is. Az a küldetésünk, hogy továbbadjuk ezt az örökséget” – hangsúlyozta Semjén Zsolt, megköszönve a magyar kormány nevében az ajtoniak „nemzethűségét”, egyúttal azt kívánva, hogy a településen végbement csoda valósuljon meg minden magyar közösségben.

Vitus-Bulbuk István ajtoni református lelkipásztor a templomfelújításról elmondta, bár a kő újult meg, a vakolat lett más, a tetőt cserélték ki, az istenháza újjávarázsolása mögött megannyi ember keze munkája rejlik. „Számunkra itt szórványban a kihívások, a feladatok másak, mint más vidékeken, életünket a szűkülő élettére szabjuk. Amikor a mindennapok valósága arról szól, hogy folyamatosan apad a közösségek lélekszáma, a jövő egyre sötétebb, az ajtoniak megértették és elfogadták, hogy meg kell osztaniuk közösségüket másokkal” – mutatott rá a közel 80 reformátust számláló egyházközség lelkésze.

Egyébként a református templom a magyar kormány 400 ezer eurós támogatásából teljesen megújult (tetőcsere, statikai megerősítés, festés, nyílászárók cseréje történt).

A munkálatok egyik színfoltja ugyanakkor a 18. században készült, a múlt század 60-as éveiben lebontott kazettás mennyezet újjávarázsolása. A 12 virágmintás kazetta az évköröket ábrázolja.

Az úrvacsoraosztást és ünnepi műsort követően avatták fel Ajtonban a református családgondozó központot, ami nem más, mint 21 lakóház a település keleti felében. Ahogy Vitus-Bulbuk István lelkész lapunknak fogalmazott: a nagyszabású projekt „többemberes munka”, mindenképp kellet hozzá ugyanakkor Kató Béla püspök támogatása, ő karolta ugyanis fel a tervet, ráérezve, mit jelent, és miként lehet közösséget építeni.

A 2017-ben útnak indult projekthez az ajtoni református egyházközség szolgáltatta az öthektáros területet,

az Erdélyi Református Egyházkerület pedig egyfajta projektmenedzserként lebonyolította a tervet, amelyhez 1,55 milliárd forintos (mai árfolyamon 3,7 millió euró) magyar állami támogatást szerzett.

Vitus-Bulbuk István kérdésünkre elmondta, olyan fiatal családok számára hirdették meg a lakóházakat, akik tudnak és akarnak tenni a közösségért, ugyanakkor gyülekezeti háttérrel is rendelkeznek. Feltétel volt még, hogy a házaspárok közül legalább az egyik református vallású legyen.

– állapította meg a lelkipásztor. A 150 négyzetméternyi hasznos felületű, mezőségi és kalotaszegi stílusjegyeket viselő ingatlanokat a családok bérlik az egyháztól, de meg is vásárolhatják, a vételárat a bérleti díj kiegyenlítésével törleszthetik.

Az Ajtonban letelepedő családok (42 felnőtt és 40 gyerek) többsége Kolozsvárról költözött a faluba, de akadnak közöttük székelyföldiek és partiumiak is. „Kedves 21-nek” nevezik magukat, idén márciusban ugyanis „kedves család” megszólítással közölték velük külön-külön, hogy elfogadták a pályázatukat. „Mérföldkő ez mindannyiunk életében, de az erdélyi magyarság számára is, olyasmit sikerült teremteni, ami egyedülálló és példaértékű. Köszönjük az ajtoniak szeretetét, befogadását, célunk közös: élő tagjai akarunk lenni a helyi közösségnek, egyházközségnek” – fejtette ki a családok nevében Kerekes Boróka.

A kétszintes családi házak ünnepélyes átadásán Semjén Zsolt kormányfőhelyettes a magyar megmaradás szimbólumának nevezte a projektet.

– hangsúlyozta Semjén Zsolt.

Kató Béla püspök modellértékűnek nevezte a családgondozó központ létrehozását, szerinte ezen az úton kell haladnia az erdélyi magyarságnak. „Az ajtoniak gyermekeikké, unokáikká kell fogadniuk ezeket a családokat, nekik pedig nagyszüleikké az itt élőket. Nem különálló gettót akartunk itt létrehozni, hanem igazi közösséget” – állapította meg az egyházi elöljáró, hozzátéve: hasonló projektet terveznek a kincses város északi felében, Kajántón is. A közművesített, frissen aszfaltozott út mentén fekvő ajtoni családi házakat vasárnap egyenként 21 lelkipásztor áldotta meg.

A települést 18 éve irányító Nicolae Făgădar polgármester lapunk kérdésére elmondta, üdvözli a református egyház megvalósításait.

„Minden építkezés többletértéket jelent számunkra. Amíg polgármester vagyok, mellettük állok, számomra nem létezik magyar vagy román, itt emberek élnek” – szögezte le a mintegy 1100 lelkes – ebből az újonnan letelepedetteken kívül százan magyar nemzetiségűek – település elöljárója. Elmondta azt is, hogy az általa korábban útnak indított önkormányzati projekt keretében 54 családnak biztosítanak – a 35 év alattiak számára ingyenesen – telket, amelyre családi házat építhetnek, a munkálatok várhatóan a tavasszal megkezdődnek. Az önkormányzat és a református egyház faluépítési projektje révén nem csak megmenekül a kihalástól, hanem látványos fejlődésnek is indul Ajton.