Fotó: Facebook/RMDSZ
A fríz regionális parlament bizalmatlansági indítvánnyal „büntette” az Európai Bizottságot, amiért az elutasította a kisebbségi jogok uniós szintű védelmét előirányzó Minority SafePacket.
2021. január 21., 14:012021. január 21., 14:01
2021. január 21., 15:132021. január 21., 15:13
Bizalmatlansági indítványt fogadott el szerdán a frízföldi regionális parlament az Európai Bizottsággal (EB) szemben az őshonos kisebbségek jogainak uniós rendezését, illetve a jogvédő intézkedések elmulasztásának számonkérését kérő Minority SafePack nevű polgári kezdeményezés elutasítása miatt. A Hollandia északi részén élő őshonos fríz közösség regionális törvényhozása egyhangúlag fogadta el az indítványt.
Nem indít jogalkotást a nemzeti kisebbségek védelmében az Európai Bizottság, számolt be pénteki közleményében az RMDSZ. Eszerint az EB csütörtökön úgy döntött, „hogy semmibe veszi több mint egymillió európai polgár kérését, valamint az Európai Parlament állásfoglalását.
Az erről szóló közlemény emlékeztet:
Ugyanígy az Európai Parlament is háromnegyedes többséggel szólította fel az EB-t, hogy fogadja el a kezdeményezésben javasoltakat. A brüsszeli testület ugyanakkor úgy gondolja: már eleget tett, ezért nem szükséges új jogszabályt alkotni a témában.
Sijbe Knol, a Fríz Nemzeti Párt (FNP) frakcióvezetője bizarrnak nevezte, hogy az EB „egyszerűen kidobta a polgári kezdeményezést”. Emlékeztetett: Hollandiában a fríz regionális törvényhozás mellett a képviselőház is kiállt a projekt mellett, csakúgy, mint a német parlament alsóháza, a Bundestag és négy tartomány.
– szögezte le a frakcióvezető.
A fríz regionális parlament az első törvényhozás, amely állást foglalt a polgári kezdeményezés visszautasítása kapcsán. Leszögezik: mindenkinek tudnia kell Európában, hogy a frízek nem fogadják el szó nélkül az EB döntését. A bizalmatlansági indítvány szövegét megküldik a regionális és az országos hatóságoknak is.
Sijbe Kjol kijelentette: egész Európában terjeszteni fogják üzenetüket.
– szögezte le a fríz politikus.
Az Európai Bizottság sokadjára hagyja cserben a hagyományos nemzeti kisebbségeket, felháborító, hogy a testület nem hajlandó semmilyen nemzeti kisebbségvédelmi jogszabályt alkotni annak ellenére, hogy a Minority Safepack európai kezdeményezést közel másfél millió polgár támogatta.
Mint arról beszámoltunk, az EB pénteken közölte, nem irányoz elő új jogi aktusokat a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban, mivel a már hatályos jogszabályok és szakpolitikai intézkedések teljes körű végrehajtása komoly fegyvertárat fog biztosítani a kezdeményezés céljainak támogatásához .
A kezdeményezés célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek, és a brüsszeli bizottság szerint az eredeti, 2013-as előterjesztés óta eltelt években számos olyan intézkedés született, amely megoldást kínál a benne megfogalmazott javaslatokra.
„Ez az ötödik sikeres európai polgári kezdeményezés, amely arról tanúskodik, hogy az európai polgárok hallatni kívánják hangjukat, és részt kívánnak venni az uniós politika alakításáról szóló nyilvános vitában. A kisebbségekhez tartozók jogainak tiszteletben tartása az EU egyik alapvető értéke, a bizottság pedig elkötelezett, hogy előmozdítsa az erre irányuló törekvéseket” – nyilatkozott Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos a kezdeményezéssel kapcsolatban. A kezdeményezést az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) terjesztette elő.
Az Európai Bizottság kimutatta a foga fehérjét a Minority SafePack polgári kezdeményezés ügyében – értékelte Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a testület pénteki döntését az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Őshonos közösség Hollandiában
A frízek eredetileg a Fríz-szigeteken élt germán nép, amely a németalföldi és a nyugati német területeket elfoglalva kiszorította onnan a keltákat. Jelenleg a frízek többsége a holland Friesland és Groningen tartományokban lakik, illetve Németországban Nordfriesland területén (Schleswig-Holstein tartományban) él.
Három évvel azután, hogy végleg leállították a Déva melletti marosnémeti hőerőművet, az egykor „Maros csillagaként” emlegetett energetikai óriás új életre kel.
Az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült vashídon az útburkolat leaszfaltozásától eltekintve nem végeztek állagmegőrzést az illetékes román hatóságok, így súlyos szerkezeti károsodásokat szenvedett.
Ötállomásos koncertsorozatot tartanak szeptemberben és októberben neves magyar és román zenekarok részvételével a székelyföldi Sóvidéken a térség turizmusának fellendítésére – közölte kedden a Hargita megyei önkormányzat.
Orvhalászat és más bűncselekmények elkövetésével gyanúsított három férfit vettek őrizetbe a Bihar megyei rendőrök hétfőn, augusztus 25-én. Az elkövetők illegálisan behatoltak egy halgazdaságba, ahonnan hálóval halat loptak.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) újabb alap- és mesterképzésekkel bővíti kínálatát a szeptemberi felvételire. Az érdeklődők két új magyar nyelvű kettős szakon is tanulhatnak.
Rengeteg szemét hever az Erdélyi-középhegységben, így a hatóságok nagy bírságokat helyeznek kilátásba, a helyiek közül pedig vannak, akik közömbösek a környezetszennyezés iránt.
Illegálisan működő üzemre bukkant a román rendőrség Szeben megyében, Sellenberk (Șelimbăr) településen. Az illegális cigarettagyárat működtető bűnbanda kilenc tagját őrizetbe vette a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
„A romániai oktatásban most nem reform, hanem túlélés zajlik” – hangsúlyozta Daniel David oktatási miniszter a Kolozsvári Magyar Napokon.
Fegyelmi eljárást indított a Bihar megyei orvosi kamara Flavia Groșan nagyváradi orvos ellen az oltottakkal és oltással nem rendelkezőkel kapcsolatban tett meghökkentő kijelentései miatt.
Nem csak járművezetői engedély nélkül, hanem részegen vezetett az a két férfi, akiket a Szatmár Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai szűrtek ki az elmúlt hétvégi ellenőrzéseken. Az egyik gyanúsított rendőrségi fogdába került.
szóljon hozzá!