Fotó: Facebook/RMDSZ
A fríz regionális parlament bizalmatlansági indítvánnyal „büntette” az Európai Bizottságot, amiért az elutasította a kisebbségi jogok uniós szintű védelmét előirányzó Minority SafePacket.
2021. január 21., 14:012021. január 21., 14:01
2021. január 21., 15:132021. január 21., 15:13
Bizalmatlansági indítványt fogadott el szerdán a frízföldi regionális parlament az Európai Bizottsággal (EB) szemben az őshonos kisebbségek jogainak uniós rendezését, illetve a jogvédő intézkedések elmulasztásának számonkérését kérő Minority SafePack nevű polgári kezdeményezés elutasítása miatt. A Hollandia északi részén élő őshonos fríz közösség regionális törvényhozása egyhangúlag fogadta el az indítványt.
Nem indít jogalkotást a nemzeti kisebbségek védelmében az Európai Bizottság, számolt be pénteki közleményében az RMDSZ. Eszerint az EB csütörtökön úgy döntött, „hogy semmibe veszi több mint egymillió európai polgár kérését, valamint az Európai Parlament állásfoglalását.
Az erről szóló közlemény emlékeztet:
Ugyanígy az Európai Parlament is háromnegyedes többséggel szólította fel az EB-t, hogy fogadja el a kezdeményezésben javasoltakat. A brüsszeli testület ugyanakkor úgy gondolja: már eleget tett, ezért nem szükséges új jogszabályt alkotni a témában.
Sijbe Knol, a Fríz Nemzeti Párt (FNP) frakcióvezetője bizarrnak nevezte, hogy az EB „egyszerűen kidobta a polgári kezdeményezést”. Emlékeztetett: Hollandiában a fríz regionális törvényhozás mellett a képviselőház is kiállt a projekt mellett, csakúgy, mint a német parlament alsóháza, a Bundestag és négy tartomány.
– szögezte le a frakcióvezető.
A fríz regionális parlament az első törvényhozás, amely állást foglalt a polgári kezdeményezés visszautasítása kapcsán. Leszögezik: mindenkinek tudnia kell Európában, hogy a frízek nem fogadják el szó nélkül az EB döntését. A bizalmatlansági indítvány szövegét megküldik a regionális és az országos hatóságoknak is.
Sijbe Kjol kijelentette: egész Európában terjeszteni fogják üzenetüket.
– szögezte le a fríz politikus.
Az Európai Bizottság sokadjára hagyja cserben a hagyományos nemzeti kisebbségeket, felháborító, hogy a testület nem hajlandó semmilyen nemzeti kisebbségvédelmi jogszabályt alkotni annak ellenére, hogy a Minority Safepack európai kezdeményezést közel másfél millió polgár támogatta.
Mint arról beszámoltunk, az EB pénteken közölte, nem irányoz elő új jogi aktusokat a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban, mivel a már hatályos jogszabályok és szakpolitikai intézkedések teljes körű végrehajtása komoly fegyvertárat fog biztosítani a kezdeményezés céljainak támogatásához .
A kezdeményezés célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek, és a brüsszeli bizottság szerint az eredeti, 2013-as előterjesztés óta eltelt években számos olyan intézkedés született, amely megoldást kínál a benne megfogalmazott javaslatokra.
„Ez az ötödik sikeres európai polgári kezdeményezés, amely arról tanúskodik, hogy az európai polgárok hallatni kívánják hangjukat, és részt kívánnak venni az uniós politika alakításáról szóló nyilvános vitában. A kisebbségekhez tartozók jogainak tiszteletben tartása az EU egyik alapvető értéke, a bizottság pedig elkötelezett, hogy előmozdítsa az erre irányuló törekvéseket” – nyilatkozott Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos a kezdeményezéssel kapcsolatban. A kezdeményezést az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) terjesztette elő.
Az Európai Bizottság kimutatta a foga fehérjét a Minority SafePack polgári kezdeményezés ügyében – értékelte Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a testület pénteki döntését az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Őshonos közösség Hollandiában
A frízek eredetileg a Fríz-szigeteken élt germán nép, amely a németalföldi és a nyugati német területeket elfoglalva kiszorította onnan a keltákat. Jelenleg a frízek többsége a holland Friesland és Groningen tartományokban lakik, illetve Németországban Nordfriesland területén (Schleswig-Holstein tartományban) él.
Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.
A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.
Elfogtak egy drogkereskedőt a rendőrök és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály nyomozói Aradon. A 30 éves férfi épp túl akart adni több mint hét kilogramm kannabiszon, amikor elcsípték. A drogot több bűnjel kíséretében lefoglalták.
Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla, a hargitai megyeszékhely alpolgármestere.
Meghalt egy férfi kedd reggel Beszterce-Naszód megyében, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá.
Egy holttesthez riasztották, de kettőt húzott végül partra az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) mentőegysége. Az elsőt nehezen tudták azonosítani: a rendőrség kedden közölte, hogy egy 44 éves aradi férfi holttestét találták meg.
Kilőtték hétfőn este azt a medvét, amely vasárnap este súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott egy férfinak a Brassó megyei Predeálon.
Abszolút szerencsétlen megnyilatkozás volt Klaus Iohannis „jónapotkívánokozása”, amelyet nem a német kisebbség nevében, hanem államfőként tett – fogalmaz a Krónikának adott interjúban Paul Jürgen Porr.
szóljon hozzá!