Tóth László: az erdélyi magyarságnak a járvány okozta nehézségek ellenére sikerült megerősítenie pozícióit a romániai önkormányzatokban
Fotó: Veres Nándor
Az erdélyi gazdaságfejlesztési támogatásokból nagyszerű beruházásokat megvalósító vállalatok itt építkeztek, helyben adhatnak több embernek munkát, itteni beszállítóktól vehetnek több nyersanyagot, és itt fizetnek több adót – érvelt a magyar állam programjának folytatása mellett Tóth László csíkszeredai magyar főkonzul, aki a járvány miatti rendkívüli feladatokról is beszélt a Krónikának adott interjúban.
2020. december 27., 08:552020. december 27., 08:55
– A járvány miatt nem volt egyszerű az idei esztendő. Hogyan tudott ehhez a helyzethez alkalmazkodni a csíkszeredai magyar főkonzulátus?
– Valóban rendkívüli évet zárunk, amelyet alapjaiban határozott meg a koronavírus-járvány, és a kezelésére hozott intézkedések. Míg január-februárban a megszokott mederben zajlott tevékenységünk, márciustól gyökeresen megváltozott minden.
Persze a járványhelyzet nehézségei minket sem kíméltek: elmaradtak a jelentős események, és delegációk sem látogattak a Székelyföldre, ahogy kulturális és sportrendezvényeink nagyobb részét sem tudtuk idén megszervezni.
– Volt-e a járvánnyal kapcsolatban külön feladata a főkonzulátusnak?
– Természetesen volt. Kiemelném közülük a tavaszi időszakban zajló repatriációs tevékenységünket, amikor a két ország között gyakorlatilag teljesen leállt a távolsági közlekedés, sem a repülőjáratok, sem a busz- és vonatjáratok nem közlekedtek, sok, nehéz helyzetbe került magyar állampolgárnak segítettünk hazajutni. Közreműködtünk magyarországi kórházi kezelésre szoruló betegek utazásának megszervezésében, de segítettünk gyógyszerek beszerzésében, vagy a koronavírus terjedésének megfékezését szolgáló adományok célhoz juttatásában is.
– A magyar–román gazdasági, üzleti együttműködést mennyiben akadályozta a járvány? Vannak-e adataik, voltak-e visszajelzések ezzel kapcsolatban?
– A különböző statisztikai adatok és felmérések a gazdaság teljesítményének és a kereskedelmi volumen növekedésének drasztikus visszaeséséről szólnak világszerte. Ezek a folyamatok természetesen a magyar–román gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat is érintették. Csak hogy egy példát mondjak: a magyarországi turizmus szempontjából Románia az utóbbi években az egyik legdinamikusabban növekvő küldőország volt, és ez idén gyakorlatilag lenullázódott. Persze a kormányok hamar felismerték a gazdaságok működésének fontosságát, és a válságkezelő intézkedéseiket ehhez is igazították.
Fotó: Veres Nándor
– Az erdélyi magyar közéletet követve hogyan jellemezné a 2020-as évet?
– A járványhelyzet természetesen az erdélyi magyar közéletre is markáns hatással volt, amit csak tetézett az év végén megrendezett két választás, és az azokat megelőző politikai bizonytalanság. Az év nagy részében elmaradtak a közösség kiemelkedő eseményei, és jelentősen beszűkültek az emberek és az intézmények közötti kapcsolatok. Mindezek azonban egyúttal számos pozitív dolgot is felszínre hoztak: láthattuk az egészségügyi rendszerben dolgozók heroikus küzdelmét, vagy a pedagógusoknak az online oktatásra való áttérés nehézségeinek leküzdésére tett rendkívüli erőfeszítéseit.
– Lát-e esélyt arra, hogy jövő évben zavartalanul folytatódjon a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programja?
– Mikor december elején Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Maros megyében járt, meglátogattunk több olyan vállalkozást, amelyek az erdélyi gazdaságfejlesztési programban nyert támogatásból valósítottak meg nagyszerű beruházásokat. Ezek a vállalatok fizikailag itt építkeztek, amely által itt adhatnak több embernek munkát, itteni beszállítóktól vehetnek több nyersanyagot, és itt fizetnek több adót. Nem kérdéses számomra, hogy ez a program mindenki számára előnyös, és ahogy miniszter úr is mondta: a magyar kormány az RMDSZ-szel való konzultációra alapozva készen áll annak folytatására, összhangban a romániai és az európai szabályozásokkal.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!