Tóth László: az erdélyi magyarságnak a járvány okozta nehézségek ellenére sikerült megerősítenie pozícióit a romániai önkormányzatokban
Fotó: Veres Nándor
Az erdélyi gazdaságfejlesztési támogatásokból nagyszerű beruházásokat megvalósító vállalatok itt építkeztek, helyben adhatnak több embernek munkát, itteni beszállítóktól vehetnek több nyersanyagot, és itt fizetnek több adót – érvelt a magyar állam programjának folytatása mellett Tóth László csíkszeredai magyar főkonzul, aki a járvány miatti rendkívüli feladatokról is beszélt a Krónikának adott interjúban.
2020. december 27., 08:552020. december 27., 08:55
– A járvány miatt nem volt egyszerű az idei esztendő. Hogyan tudott ehhez a helyzethez alkalmazkodni a csíkszeredai magyar főkonzulátus?
– Valóban rendkívüli évet zárunk, amelyet alapjaiban határozott meg a koronavírus-járvány, és a kezelésére hozott intézkedések. Míg január-februárban a megszokott mederben zajlott tevékenységünk, márciustól gyökeresen megváltozott minden.
Persze a járványhelyzet nehézségei minket sem kíméltek: elmaradtak a jelentős események, és delegációk sem látogattak a Székelyföldre, ahogy kulturális és sportrendezvényeink nagyobb részét sem tudtuk idén megszervezni.
– Volt-e a járvánnyal kapcsolatban külön feladata a főkonzulátusnak?
– Természetesen volt. Kiemelném közülük a tavaszi időszakban zajló repatriációs tevékenységünket, amikor a két ország között gyakorlatilag teljesen leállt a távolsági közlekedés, sem a repülőjáratok, sem a busz- és vonatjáratok nem közlekedtek, sok, nehéz helyzetbe került magyar állampolgárnak segítettünk hazajutni. Közreműködtünk magyarországi kórházi kezelésre szoruló betegek utazásának megszervezésében, de segítettünk gyógyszerek beszerzésében, vagy a koronavírus terjedésének megfékezését szolgáló adományok célhoz juttatásában is.
– A magyar–román gazdasági, üzleti együttműködést mennyiben akadályozta a járvány? Vannak-e adataik, voltak-e visszajelzések ezzel kapcsolatban?
– A különböző statisztikai adatok és felmérések a gazdaság teljesítményének és a kereskedelmi volumen növekedésének drasztikus visszaeséséről szólnak világszerte. Ezek a folyamatok természetesen a magyar–román gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat is érintették. Csak hogy egy példát mondjak: a magyarországi turizmus szempontjából Románia az utóbbi években az egyik legdinamikusabban növekvő küldőország volt, és ez idén gyakorlatilag lenullázódott. Persze a kormányok hamar felismerték a gazdaságok működésének fontosságát, és a válságkezelő intézkedéseiket ehhez is igazították.
Fotó: Veres Nándor
– Az erdélyi magyar közéletet követve hogyan jellemezné a 2020-as évet?
– A járványhelyzet természetesen az erdélyi magyar közéletre is markáns hatással volt, amit csak tetézett az év végén megrendezett két választás, és az azokat megelőző politikai bizonytalanság. Az év nagy részében elmaradtak a közösség kiemelkedő eseményei, és jelentősen beszűkültek az emberek és az intézmények közötti kapcsolatok. Mindezek azonban egyúttal számos pozitív dolgot is felszínre hoztak: láthattuk az egészségügyi rendszerben dolgozók heroikus küzdelmét, vagy a pedagógusoknak az online oktatásra való áttérés nehézségeinek leküzdésére tett rendkívüli erőfeszítéseit.
– Lát-e esélyt arra, hogy jövő évben zavartalanul folytatódjon a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programja?
– Mikor december elején Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Maros megyében járt, meglátogattunk több olyan vállalkozást, amelyek az erdélyi gazdaságfejlesztési programban nyert támogatásból valósítottak meg nagyszerű beruházásokat. Ezek a vállalatok fizikailag itt építkeztek, amely által itt adhatnak több embernek munkát, itteni beszállítóktól vehetnek több nyersanyagot, és itt fizetnek több adót. Nem kérdéses számomra, hogy ez a program mindenki számára előnyös, és ahogy miniszter úr is mondta: a magyar kormány az RMDSZ-szel való konzultációra alapozva készen áll annak folytatására, összhangban a romániai és az európai szabályozásokkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy feltételezhetően a Maros folyóba esett férfit keresnek Maroshévízen – közölte szerdán a katasztrófavédelem.
Tricentenáriumát ünnepelte a kolozsvári piarista (egykori jezsuita) templom május 13-án, kedden délután.
Csütörtökön elkezdődnek az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának építési munkálatai – jelentette be a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.
Különböző közösségi eseményeken kínál lehetőséget találkozásra, mélyebb beszélgetésekre, a Szentírás megismerésére és akár otthonos, barátságos étkezésekre is a kolozsvári Kőszikla gyülekezet, amelynek egyik alapítójával, Bálint Dáviddal beszéltünk.
Június 2. és 19. között több vonat menetrendje, illetve pályája módosul a Székelyföldön, valamint a Bánságban és a Partiumban a vasúti infrastruktúrán végzett javítási, felújítási munkálatok miatt.
Az európai útra való szavazásra buzdít a megalapításának 444. évfordulóját ünneplő kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE).
A schengeni övezet tagja lett január 1-jétől Románia, és hétfőtől ez már a vasúti menetrendben is látszik: először a Békéscsaba és Nagyszalonta között járó vonatoknál szűnik meg a határállomási ellenőrzés, így a vonatok menetideje rövidebbé válik.
Ezen a héten a megszokottnál sokkal hidegebb lesz országszerte, jövő héten azonban ismét felmelegedik az idő, a nappali hőmérsékleti csúcsértékek 20–23 Celsius-fokig emelkednek majd – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Mintegy 20 centiméteres hóréteg fedi az éppen a virágzás elején álló nárciszokat a Radnai-havasok 1600 méteres magasságában található nárciszmezőn, miután a hétvégén lehavazott a régióban.
Kolozsváron tilos lesz a dohányzás a parkokban, megállókban és sportlétesítményekben – a helyi tanács megszavazta az új rendeletet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!