– tette fel a kérdést. Mindehhez a városokat úgy kell kialakítani vagy újraalakítani, hogy 15 perces biciklizésnél vagy sétánál ne kelljen messzebb menni a lakóhelyünktől az alapvető városi igények kielégítéséért: vagyis munka, lakás, étel, egészségügy, oktatás, kultúra és szórakozás mind „megtalálható” volna a közelben. Minden „minivárosnak” volna saját irodanegyede, sportlétesítményei, kávézói, éttermei, egészségügyi intézményei, iskolái, zöldterületei és kulturális központjai – úgy, hogy 15 perces időtávon belül elérhetőek legyenek. A parkolók helyett bicikliutakat létrehozni, a meglévő infrastruktúrát multifunkcionálissá alakítani: az iskolák használhatóak pl. közösségi térként tanítás után vagy este, a használaton kívüli épületekben közösségi irodákat lehet kialakítani – foglalta össze a Euronews.

Több zöldterületet építettek a városon belül, a már meglévő infrastruktúrát pedig újragondolták: kézműves tereket, műhelyeket, sportközpontokat hoztak bennük létre, az iskolákat sok esetben közösségi térré alakították esténként. Aranyszabály ugyanis, hogy minden egyes már beépített négyzetmétert újra kell gondolni, mire használhatnák még – hívta fel a figyelmet a Euronews.

– hangsúlyozta a Másfélfok.hu portál.

– olvasható a Digi24 portál összeállításában. Szabadságjogok, a szabad mozgás megvonása, totális megfigyelés, luxusbörtön, rendőrállam, náci tábor – mindezek a vehemens ellenzők által előszeretettel használt „érvek”. Elemzők szerint az első hasonló jellegű összeesküvés-elméletek 2020-ban jelentek meg, és a hagyományos üzemanyag lobbijához közel álló aktivistákhoz köthetők, akik terjeszteni kezdték a „klímalezárás” veszélyét: azzal riogattak, hogy a klímavédelem jegyében teljesen megtiltják az autók használatát, nem lehet majd elhagyni a lakónegyedeket, sőt többé húst sem szabad fogyasztani.

A félelem- és gyűlöletkeltés odáig fajult, hogy Carlos Moreno ötletgazda több halálos fenyegetést kapott, a koncepciót alkalmazni kívánó hatóságoknak pedig folyamatosan cáfolniuk kell az elképesztőbbnél elképesztőbb forgatókönyveket, mondván: a 15 perces város csupán lehetőséget teremt arra, hogy a lakosok éljenek a felkínált lehetőségekkel, nem kötelező élni velük.

Érdekes a tallinni példa, ahol szintén alkalmazni kívánják a Moreno-féle koncepciót. Észtország fővárosában – mely idén Európa zöld fővárosa – még 2013-ban ingyenessé tették a tömegközlekedést. Akkor még elsősorban nem klímasemlegességi célokkal, hanem a polgárok megélhetési költségeinek csökkentését szolgálta az intézkedés.

Az egységes „zöldkártyás” közlekedési bérlet leegyszerűsítette a dolgokat, de nem aratott osztatlan sikert – számolt be az Nrgreport.com portál. A hivatalos adatok szerint 2013-ban 6,5 százalékkal nőtt az utazások száma, és a 2019-ig tartó években csak kisebb ingadozások tapasztalhatók. „Az ingyenes tömegközlekedés nem aranykulcs és nem megoldás minden problémára” – mondta Vladimir Svet alpolgármester, aki szerint az autóval szembeni valóban vonzó alternatíva megteremtése több munkát igényel, fejleszteni kell a teljes hálózatot.

Egy másik tallinni tisztségviselő Romániában is ismerősen hangzó érvet hozott fel: a városnak ismét meg kell küzdenie a Szovjetunió felemelkedése és bukása során kialakult attitűdökkel.

– mondta az Nrgreport.hu portál által idézett Kaidi Pöldoja, a tallinni várostervezési osztály vezetője.

Vagy a „jobbik” esetben gyerekeivel együtt hajnalban kel, aztán késő este indul haza, hogy ne a dugó „börtönében” egye meg a méreg.

Természetesen az új koncepció önmagában még semmin sem változtat, és a törvények is egyelőre csak „papíron”, alkalmazási módszertan nélkül árválkodnak. Ám például Emil Boc kolozsvári polgármester már évekkel ezelőtt a 15 perces város híveként határozta meg magát, amelyet az újonnan építendő szopori városnegyedben alkalmazni is fognak. De helyenként Bukarestben és Temesváron is élnének az új koncepció által felvázolt lehetőségekkel.