Gyalogszerrel, két keréken. A 15 perces város koncepció mindent közelebb hozna az emberekhez
Fotó: Gábos Albin
Újabb törvény szabályozhatja Romániában egy világszerte hódító, ugyanakkor alaposan kitámadott településfejlesztési elv meghonosítását. Az úgynevezett 15 perces város koncepció legfőbb előnyei hallatán a nagyvárosi agglomerációkban élők zöme minden bizonnyal nálunk is egy álom megvalósulásának tartaná, ha valamennyi fontos célpontot legtöbb negyedórás sétával vagy kerékpárúttal elérhetne – szemben az akár napi többórás kínszenvedéssel, amelyet manapság a forgalmi dugók okoznak. Azonban a kezdeti kényelmetlenségekkel járó, egyéni lemondásokat, mentalitásváltást feltételező közösségi ügy természetesen hamar megtalálta ellentáborát (Romániában az AUR-t), amely sokak számára hihetetlen, másokat viszont meggyőző összeesküvés-elméletekkel, totális megfigyeléssel, luxusbörtönnel, modern náci táborokkal riogat.
2023. november 10., 18:512023. november 10., 18:51
A szenátus rábólintása után a képviselőház szakbizottságai előtt az a tervezet, amely a terület- és városrendezést, illetve az építkezéseket szabályozó törvénykönyvet módosítja, többek között az úgynevezett 15 perces város koncepció beemelésével. Az Economedia.ro portál beszámolója szerint az új elvről a PLX 418/2023 jelzésű törvényjavaslat 46. cikkelye első bekezdésében tesznek említést, az általános városrendezési tervekre (PUG) vonatkozó részben. Eszerint a PUG-nak valamennyi közigazgatási egység esetében kötelező módon tartalmaznia kell többek között – az f) pontban olvasható szöveg szerint – konkrét előírásokat az utazási idő és távolság csökkentésére a lakosság számára, a „15 perces város” koncepció alkalmazásával, fenntartható közlekedési lehetőségek révén.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A Euronews hírportál korábbi összefoglalója szerint Carlos Moreno 15 perces város koncepciója egyszerű: olyan városi struktúrát kell kialakítani, ahol az autók és a közlekedés helyett az ember áll a középpontban. Sok, egymástól elkülönülő lakóközösség helyett olyan „minivárosok” létrehozása a városon belül, ahol 15 perces távolságban minden felmerülő ügyünket el tudjuk intézni, munkától a szórakozásig.
„A negyedórás város ötlete ott valósítható meg, ahol a szolgáltatások a közelbe települnek, hogy megkönnyítsék az emberek életét. Azt akarjuk, hogy a városokban, azokon a helyeken, ahol élünk, egyre kevesebbet kelljen a városon belül utazni, kevesebb legyen a hosszú út, legyen szó munkába járásról, vásárlásról, egészségügyi szolgáltatásról, a kultúrához való hozzáférésről, vagy épp kikapcsolódásról. A 15 perces »ritmusra« ráhangolódva időt nyerünk a mindennapi életben” – mondta a párizsi Panthéon-Sorbonne professzora.
– tette fel a kérdést. Mindehhez a városokat úgy kell kialakítani vagy újraalakítani, hogy 15 perces biciklizésnél vagy sétánál ne kelljen messzebb menni a lakóhelyünktől az alapvető városi igények kielégítéséért: vagyis munka, lakás, étel, egészségügy, oktatás, kultúra és szórakozás mind „megtalálható” volna a közelben. Minden „minivárosnak” volna saját irodanegyede, sportlétesítményei, kávézói, éttermei, egészségügyi intézményei, iskolái, zöldterületei és kulturális központjai – úgy, hogy 15 perces időtávon belül elérhetőek legyenek. A parkolók helyett bicikliutakat létrehozni, a meglévő infrastruktúrát multifunkcionálissá alakítani: az iskolák használhatóak pl. közösségi térként tanítás után vagy este, a használaton kívüli épületekben közösségi irodákat lehet kialakítani – foglalta össze a Euronews.
Az elv szerint a városrészeket főleg tömegközlekedéssel kötnék össze
Fotó: Jakab Mónika
Bár utópiának tűnik, több megapolisz elkezdte gyakorlatba ültetni a klímatörekvésekkel összhangban lévő elképzeléseket. Anne Hidalgo párizsi főpolgármester például központi elemmé tette kampányában a 15 perces város elvet, és ezzel sikerült nyernie. Egyik fő témája volt a közelség, amihez elsősorban erős decentralizációra volt szükség.
Több zöldterületet építettek a városon belül, a már meglévő infrastruktúrát pedig újragondolták: kézműves tereket, műhelyeket, sportközpontokat hoztak bennük létre, az iskolákat sok esetben közösségi térré alakították esténként. Aranyszabály ugyanis, hogy minden egyes már beépített négyzetmétert újra kell gondolni, mire használhatnák még – hívta fel a figyelmet a Euronews.
Fotó: Bálint Eszter
A Másfélfok.hu portál összeállítása szerint a 15 perces városokat alapvetően hét pillér jellemzi:
A koncepció elveit a francia főváros mellett már többek között Madridban, Londonban, Milánóban, Bécsben, Melbourne-ben, de Kínában is alkalmazzák helyenként, bizonyos formában.
– hangsúlyozta a Másfélfok.hu portál.
Fotó: Gábos Albin
A koncepció meghonosításával próbálkoznak az angliai Oxfordban is, ahol többek között forgalomcsökkentési terveket teszteltek bizonyos övezetekben. A kezdeményezés kapcsán azonban elterjedt, hogy sorompókkal zárnának le bizonyos városrészeket, elérhetetlenné válnának egyes célpontok, ingatlanok, még inkább megnőne a kijelölt zónákon kívüli forgalom, rendszámleolvasó kamerákat helyeznének el, amelyekkel mindent megfigyelnének – azaz „szabadtéri börtönné” alakítanák a várost. Mindez odáig fajult, hogy februárban mintegy kétezren tüntettek a koncepció bevezetése ellen;
– olvasható a Digi24 portál összeállításában. Szabadságjogok, a szabad mozgás megvonása, totális megfigyelés, luxusbörtön, rendőrállam, náci tábor – mindezek a vehemens ellenzők által előszeretettel használt „érvek”. Elemzők szerint az első hasonló jellegű összeesküvés-elméletek 2020-ban jelentek meg, és a hagyományos üzemanyag lobbijához közel álló aktivistákhoz köthetők, akik terjeszteni kezdték a „klímalezárás” veszélyét: azzal riogattak, hogy a klímavédelem jegyében teljesen megtiltják az autók használatát, nem lehet majd elhagyni a lakónegyedeket, sőt többé húst sem szabad fogyasztani.
A félelem- és gyűlöletkeltés odáig fajult, hogy Carlos Moreno ötletgazda több halálos fenyegetést kapott, a koncepciót alkalmazni kívánó hatóságoknak pedig folyamatosan cáfolniuk kell az elképesztőbbnél elképesztőbb forgatókönyveket, mondván: a 15 perces város csupán lehetőséget teremt arra, hogy a lakosok éljenek a felkínált lehetőségekkel, nem kötelező élni velük.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Érdekes a tallinni példa, ahol szintén alkalmazni kívánják a Moreno-féle koncepciót. Észtország fővárosában – mely idén Európa zöld fővárosa – még 2013-ban ingyenessé tették a tömegközlekedést. Akkor még elsősorban nem klímasemlegességi célokkal, hanem a polgárok megélhetési költségeinek csökkentését szolgálta az intézkedés.
Az egységes „zöldkártyás” közlekedési bérlet leegyszerűsítette a dolgokat, de nem aratott osztatlan sikert – számolt be az Nrgreport.com portál. A hivatalos adatok szerint 2013-ban 6,5 százalékkal nőtt az utazások száma, és a 2019-ig tartó években csak kisebb ingadozások tapasztalhatók. „Az ingyenes tömegközlekedés nem aranykulcs és nem megoldás minden problémára” – mondta Vladimir Svet alpolgármester, aki szerint az autóval szembeni valóban vonzó alternatíva megteremtése több munkát igényel, fejleszteni kell a teljes hálózatot.
Egy másik tallinni tisztségviselő Romániában is ismerősen hangzó érvet hozott fel: a városnak ismét meg kell küzdenie a Szovjetunió felemelkedése és bukása során kialakult attitűdökkel.
– mondta az Nrgreport.hu portál által idézett Kaidi Pöldoja, a tallinni várostervezési osztály vezetője.
Fotó: Veres Nándor
A kényelem, a megszokás és a státusszimbólum bizony Romániában is fontos „érték”, amely „védelmében” már kiállt a szélsőséges Románia Egyesüléséért Szövetség (AUR), lekoppintva a Nyugaton hangoztatott ellenérveket. Ürügyként egy másik, idén már elfogadott törvényjavaslat szolgált, amely a fenntartható városi mobilitásról szól, a zöldátállás uniós elvárásait emeli át, és amely szintén hivatkozik a 15 perces város koncepciójára.
George Simion AUR-elnök és pártja – a parlamentben és a közösségi oldalakon egyaránt – látványosan tiltakozott a törvény elfogadása ellen, amely szerinte súlyosan sérti a szabad mozgáshoz való jogot és más alapjogokat. Közben a közösségi médiában a Digi24 szerint olyan álhíreket kezdtek el terjeszteni, melyek lakónegyedek lezárásáról szóltak, ahonnan a lakosok csak külön engedéllyel távozhatnak. Ugyanakkor a városok gettósítását is hangoztatták.
Fotó: Haáz Vince
Vagy a „jobbik” esetben gyerekeivel együtt hajnalban kel, aztán késő este indul haza, hogy ne a dugó „börtönében” egye meg a méreg.
Természetesen az új koncepció önmagában még semmin sem változtat, és a törvények is egyelőre csak „papíron”, alkalmazási módszertan nélkül árválkodnak. Ám például Emil Boc kolozsvári polgármester már évekkel ezelőtt a 15 perces város híveként határozta meg magát, amelyet az újonnan építendő szopori városnegyedben alkalmazni is fognak. De helyenként Bukarestben és Temesváron is élnének az új koncepció által felvázolt lehetőségekkel.
Több erdélyi síközpontban már beindították a hóágyúkat, miután megérkeztek a síszezonkezdethez nélkülözhetetlen mínusz fokok, így a működtetők és a sízés szerelmeseinek reményei szerint hamarosan megnyitnak a legnépszerűbb pályák.
Hatalmas érdeklődés övezte a hétvégi 24 órás jótékonysági futást Nagyváradon, amely a „Védett szívek, biztos jövő” szlogennel meghirdetett projekt része. A cél, hogy minél több helyi iskolát el tudjanak látni életmentő automata defibrillátorokkal.
Arad megyében az öt polgármesteri tisztség mellett egyelőre három alpolgármesteri tisztséget szerzett a magyar érdekvédelmi szervezet, az aradi sorsa a következő választási eredményektől függ.
Szeles idő várható szerdán szinte a fél országban; ugyanakkor szerdától szombatig sokfelé előfordulhat csapadék, a hegyekben havazásra lehet számítani – tájékoztatott kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Iskolabusz és személygépkocsi ütközött össze kedd reggel Krassó-Szörény megyében, az 582-es megyei út Székul és Kuptorja települések közötti szakaszán, egy gyermek és egy nő megsérült.
Tizenhat autó érintett abban a tömegbalesetben, amely kedd reggel történt Gyulafehérvár egyik utcáján.
Százezer lejre bírságoltak a közlekedésrendészet munkatársai az elmúlt hétvégén Szilágy megye településein. Az ellenőrzések során a gépkocsivezetők mellett sok gyalogos és rollerrel helytelenül közlekedő is büntetést kaptak a Szilágyságban.
Nagy érdeklődés övezte a Jövőnk a Szórványban Egyesület által második alkalommal megrendezett, anyanyelvű tájékoztatóval kiegészített egészségügyi programot, amelyet a hétvégén tartottak Bethlenszentmiklóson.
Hétfőn több mint 900 személyt – tanulókat, tanárokat, adminisztratív és kisegítő személyzetet – evakuáltak három nagybányai oktatási intézményből, miután erős gázszagot észleltek az épületekben.
A helyi fiatalság életét szeretné fejleszteni és felpezsdíteni különböző programok révén az a csapat, amely a hétvégén elnyerte Kalotaszentkirály-Zentelke számára az Európai Ifjúsági Falu 2025 címet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!