Gyalogszerrel, két keréken. A 15 perces város koncepció mindent közelebb hozna az emberekhez
Fotó: Gábos Albin
Újabb törvény szabályozhatja Romániában egy világszerte hódító, ugyanakkor alaposan kitámadott településfejlesztési elv meghonosítását. Az úgynevezett 15 perces város koncepció legfőbb előnyei hallatán a nagyvárosi agglomerációkban élők zöme minden bizonnyal nálunk is egy álom megvalósulásának tartaná, ha valamennyi fontos célpontot legtöbb negyedórás sétával vagy kerékpárúttal elérhetne – szemben az akár napi többórás kínszenvedéssel, amelyet manapság a forgalmi dugók okoznak. Azonban a kezdeti kényelmetlenségekkel járó, egyéni lemondásokat, mentalitásváltást feltételező közösségi ügy természetesen hamar megtalálta ellentáborát (Romániában az AUR-t), amely sokak számára hihetetlen, másokat viszont meggyőző összeesküvés-elméletekkel, totális megfigyeléssel, luxusbörtönnel, modern náci táborokkal riogat.
2023. november 10., 18:512023. november 10., 18:51
A szenátus rábólintása után a képviselőház szakbizottságai előtt az a tervezet, amely a terület- és városrendezést, illetve az építkezéseket szabályozó törvénykönyvet módosítja, többek között az úgynevezett 15 perces város koncepció beemelésével. Az Economedia.ro portál beszámolója szerint az új elvről a PLX 418/2023 jelzésű törvényjavaslat 46. cikkelye első bekezdésében tesznek említést, az általános városrendezési tervekre (PUG) vonatkozó részben. Eszerint a PUG-nak valamennyi közigazgatási egység esetében kötelező módon tartalmaznia kell többek között – az f) pontban olvasható szöveg szerint – konkrét előírásokat az utazási idő és távolság csökkentésére a lakosság számára, a „15 perces város” koncepció alkalmazásával, fenntartható közlekedési lehetőségek révén.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A Euronews hírportál korábbi összefoglalója szerint Carlos Moreno 15 perces város koncepciója egyszerű: olyan városi struktúrát kell kialakítani, ahol az autók és a közlekedés helyett az ember áll a középpontban. Sok, egymástól elkülönülő lakóközösség helyett olyan „minivárosok” létrehozása a városon belül, ahol 15 perces távolságban minden felmerülő ügyünket el tudjuk intézni, munkától a szórakozásig.
„A negyedórás város ötlete ott valósítható meg, ahol a szolgáltatások a közelbe települnek, hogy megkönnyítsék az emberek életét. Azt akarjuk, hogy a városokban, azokon a helyeken, ahol élünk, egyre kevesebbet kelljen a városon belül utazni, kevesebb legyen a hosszú út, legyen szó munkába járásról, vásárlásról, egészségügyi szolgáltatásról, a kultúrához való hozzáférésről, vagy épp kikapcsolódásról. A 15 perces »ritmusra« ráhangolódva időt nyerünk a mindennapi életben” – mondta a párizsi Panthéon-Sorbonne professzora.
– tette fel a kérdést. Mindehhez a városokat úgy kell kialakítani vagy újraalakítani, hogy 15 perces biciklizésnél vagy sétánál ne kelljen messzebb menni a lakóhelyünktől az alapvető városi igények kielégítéséért: vagyis munka, lakás, étel, egészségügy, oktatás, kultúra és szórakozás mind „megtalálható” volna a közelben. Minden „minivárosnak” volna saját irodanegyede, sportlétesítményei, kávézói, éttermei, egészségügyi intézményei, iskolái, zöldterületei és kulturális központjai – úgy, hogy 15 perces időtávon belül elérhetőek legyenek. A parkolók helyett bicikliutakat létrehozni, a meglévő infrastruktúrát multifunkcionálissá alakítani: az iskolák használhatóak pl. közösségi térként tanítás után vagy este, a használaton kívüli épületekben közösségi irodákat lehet kialakítani – foglalta össze a Euronews.
Az elv szerint a városrészeket főleg tömegközlekedéssel kötnék össze
Fotó: Jakab Mónika
Bár utópiának tűnik, több megapolisz elkezdte gyakorlatba ültetni a klímatörekvésekkel összhangban lévő elképzeléseket. Anne Hidalgo párizsi főpolgármester például központi elemmé tette kampányában a 15 perces város elvet, és ezzel sikerült nyernie. Egyik fő témája volt a közelség, amihez elsősorban erős decentralizációra volt szükség.
Több zöldterületet építettek a városon belül, a már meglévő infrastruktúrát pedig újragondolták: kézműves tereket, műhelyeket, sportközpontokat hoztak bennük létre, az iskolákat sok esetben közösségi térré alakították esténként. Aranyszabály ugyanis, hogy minden egyes már beépített négyzetmétert újra kell gondolni, mire használhatnák még – hívta fel a figyelmet a Euronews.
Fotó: Bálint Eszter
A Másfélfok.hu portál összeállítása szerint a 15 perces városokat alapvetően hét pillér jellemzi:
A koncepció elveit a francia főváros mellett már többek között Madridban, Londonban, Milánóban, Bécsben, Melbourne-ben, de Kínában is alkalmazzák helyenként, bizonyos formában.
– hangsúlyozta a Másfélfok.hu portál.
Fotó: Gábos Albin
A koncepció meghonosításával próbálkoznak az angliai Oxfordban is, ahol többek között forgalomcsökkentési terveket teszteltek bizonyos övezetekben. A kezdeményezés kapcsán azonban elterjedt, hogy sorompókkal zárnának le bizonyos városrészeket, elérhetetlenné válnának egyes célpontok, ingatlanok, még inkább megnőne a kijelölt zónákon kívüli forgalom, rendszámleolvasó kamerákat helyeznének el, amelyekkel mindent megfigyelnének – azaz „szabadtéri börtönné” alakítanák a várost. Mindez odáig fajult, hogy februárban mintegy kétezren tüntettek a koncepció bevezetése ellen;
– olvasható a Digi24 portál összeállításában. Szabadságjogok, a szabad mozgás megvonása, totális megfigyelés, luxusbörtön, rendőrállam, náci tábor – mindezek a vehemens ellenzők által előszeretettel használt „érvek”. Elemzők szerint az első hasonló jellegű összeesküvés-elméletek 2020-ban jelentek meg, és a hagyományos üzemanyag lobbijához közel álló aktivistákhoz köthetők, akik terjeszteni kezdték a „klímalezárás” veszélyét: azzal riogattak, hogy a klímavédelem jegyében teljesen megtiltják az autók használatát, nem lehet majd elhagyni a lakónegyedeket, sőt többé húst sem szabad fogyasztani.
A félelem- és gyűlöletkeltés odáig fajult, hogy Carlos Moreno ötletgazda több halálos fenyegetést kapott, a koncepciót alkalmazni kívánó hatóságoknak pedig folyamatosan cáfolniuk kell az elképesztőbbnél elképesztőbb forgatókönyveket, mondván: a 15 perces város csupán lehetőséget teremt arra, hogy a lakosok éljenek a felkínált lehetőségekkel, nem kötelező élni velük.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Érdekes a tallinni példa, ahol szintén alkalmazni kívánják a Moreno-féle koncepciót. Észtország fővárosában – mely idén Európa zöld fővárosa – még 2013-ban ingyenessé tették a tömegközlekedést. Akkor még elsősorban nem klímasemlegességi célokkal, hanem a polgárok megélhetési költségeinek csökkentését szolgálta az intézkedés.
Az egységes „zöldkártyás” közlekedési bérlet leegyszerűsítette a dolgokat, de nem aratott osztatlan sikert – számolt be az Nrgreport.com portál. A hivatalos adatok szerint 2013-ban 6,5 százalékkal nőtt az utazások száma, és a 2019-ig tartó években csak kisebb ingadozások tapasztalhatók. „Az ingyenes tömegközlekedés nem aranykulcs és nem megoldás minden problémára” – mondta Vladimir Svet alpolgármester, aki szerint az autóval szembeni valóban vonzó alternatíva megteremtése több munkát igényel, fejleszteni kell a teljes hálózatot.
Egy másik tallinni tisztségviselő Romániában is ismerősen hangzó érvet hozott fel: a városnak ismét meg kell küzdenie a Szovjetunió felemelkedése és bukása során kialakult attitűdökkel.
– mondta az Nrgreport.hu portál által idézett Kaidi Pöldoja, a tallinni várostervezési osztály vezetője.
Fotó: Veres Nándor
A kényelem, a megszokás és a státusszimbólum bizony Romániában is fontos „érték”, amely „védelmében” már kiállt a szélsőséges Románia Egyesüléséért Szövetség (AUR), lekoppintva a Nyugaton hangoztatott ellenérveket. Ürügyként egy másik, idén már elfogadott törvényjavaslat szolgált, amely a fenntartható városi mobilitásról szól, a zöldátállás uniós elvárásait emeli át, és amely szintén hivatkozik a 15 perces város koncepciójára.
George Simion AUR-elnök és pártja – a parlamentben és a közösségi oldalakon egyaránt – látványosan tiltakozott a törvény elfogadása ellen, amely szerinte súlyosan sérti a szabad mozgáshoz való jogot és más alapjogokat. Közben a közösségi médiában a Digi24 szerint olyan álhíreket kezdtek el terjeszteni, melyek lakónegyedek lezárásáról szóltak, ahonnan a lakosok csak külön engedéllyel távozhatnak. Ugyanakkor a városok gettósítását is hangoztatták.
Fotó: Haáz Vince
Vagy a „jobbik” esetben gyerekeivel együtt hajnalban kel, aztán késő este indul haza, hogy ne a dugó „börtönében” egye meg a méreg.
Természetesen az új koncepció önmagában még semmin sem változtat, és a törvények is egyelőre csak „papíron”, alkalmazási módszertan nélkül árválkodnak. Ám például Emil Boc kolozsvári polgármester már évekkel ezelőtt a 15 perces város híveként határozta meg magát, amelyet az újonnan építendő szopori városnegyedben alkalmazni is fognak. De helyenként Bukarestben és Temesváron is élnének az új koncepció által felvázolt lehetőségekkel.
Hálát ad a romániai magyar közösség azért a közéleti emberért, aki mindnyájunk ügyvédje tudott lenni – állapította meg Tőkés László volt református püspök Kincses Előd marosvásárhelyi jogász temetésén, így búcsúzva néhai harcostársától.
Interjút adott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Krónikának, az aktuális politikai és közéleti témákat érintő beszélgetést szombaton tesszük közzé honlapunkon.
Sikerült eloltani a Cibles-hegységben szerda este kiütött vegetációtüzet – tájékoztatott péntek este a Máramaros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) szóvivője.
A jövő hét folyamán átadják a forgalomnak a Kolozs megyében épült gyorsforgalmi utat, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Szinte nincs nap, hogy valamelyik erdélyi megye rendőrei ne vegyenek őrizetbe alkoholos befolyásoltság alatt gépkocsit vezető sofőröket. A rendőrségi sajtóosztályok tájékoztatása szerint a legtöbb ilyen eset Bihar és Maros megyében fordul elő.
Sikeresen felvételizett tíz erdélyi ifjú a Gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézetbe – közölte Facebook-oldalán az oktatási intézmény (Seminarium Incarnatæ Sapientiæ).
Orbán Viktor kormányfő is részt vett péntek délután Kincses Előd temetésén a marosvásárhelyi református temetőben.
Közösségi összefogásnak köszönhetően a Kovásznai Unitárius Leányegyházközség június 27-én megvásárolta azt az ingatlant, amely hosszú távon hitéleti, közösségi és kulturális célokat szolgál.
Mégsem újul meg a zsibói Béldi-kastély, miután a Szilágy megyei közgyűlés úgy döntött: felmondja a projektre megkötött finanszírozási szerződést.
Az olasz sajtó részleteket közölt a csütörtöki transzfogarasi halálos medvetámadás áldozatáról, a 48 éves Omar Farang Zinről, aki Facebook-oldalán tett közzé szerdán medvés fotókat és videókat.
szóljon hozzá!