Mi tesz szabadabbá: negyedórás séta vagy többórás dugó? Papíron közelebb a 15 perces város terve

Gyalogszerrel, két keréken. A 15 perces város koncepció mindent közelebb hozna az emberekhez •  Fotó: Gábos Albin

Gyalogszerrel, két keréken. A 15 perces város koncepció mindent közelebb hozna az emberekhez

Fotó: Gábos Albin

Újabb törvény szabályozhatja Romániában egy világszerte hódító, ugyanakkor alaposan kitámadott településfejlesztési elv meghonosítását. Az úgynevezett 15 perces város koncepció legfőbb előnyei hallatán a nagyvárosi agglomerációkban élők zöme minden bizonnyal nálunk is egy álom megvalósulásának tartaná, ha valamennyi fontos célpontot legtöbb negyedórás sétával vagy kerékpárúttal elérhetne – szemben az akár napi többórás kínszenvedéssel, amelyet manapság a forgalmi dugók okoznak. Azonban a kezdeti kényelmetlenségekkel járó, egyéni lemondásokat, mentalitásváltást feltételező közösségi ügy természetesen hamar megtalálta ellentáborát (Romániában az AUR-t), amely sokak számára hihetetlen, másokat viszont meggyőző összeesküvés-elméletekkel, totális megfigyeléssel, luxusbörtönnel, modern náci táborokkal riogat.

Páva Adorján

2023. november 10., 18:512023. november 10., 18:51

A szenátus rábólintása után a képviselőház szakbizottságai előtt az a tervezet, amely a terület- és városrendezést, illetve az építkezéseket szabályozó törvénykönyvet módosítja, többek között az úgynevezett 15 perces város koncepció beemelésével. Az Economedia.ro portál beszámolója szerint az új elvről a PLX 418/2023 jelzésű törvényjavaslat 46. cikkelye első bekezdésében tesznek említést, az általános városrendezési tervekre (PUG) vonatkozó részben. Eszerint a PUG-nak valamennyi közigazgatási egység esetében kötelező módon tartalmaznia kell többek között – az f) pontban olvasható szöveg szerint – konkrét előírásokat az utazási idő és távolság csökkentésére a lakosság számára, a „15 perces város” koncepció alkalmazásával, fenntartható közlekedési lehetőségek révén.

Laikusok számára a passzus minden bizonnyal nem több egy újabb „kötelező üres zöld szólamnál”, viszont a téma ennél jóval érdekesebb. Az említett, egy francia-kolumbiai tudós által kidolgozott, elsőre ártatlannak tűnő koncepció ugyanis néhány év leforgása alatt megjárta a mennyek és a poklok útját is.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

A Euronews hírportál korábbi összefoglalója szerint Carlos Moreno 15 perces város koncepciója egyszerű: olyan városi struktúrát kell kialakítani, ahol az autók és a közlekedés helyett az ember áll a középpontban. Sok, egymástól elkülönülő lakóközösség helyett olyan „minivárosok” létrehozása a városon belül, ahol 15 perces távolságban minden felmerülő ügyünket el tudjuk intézni, munkától a szórakozásig.

„A negyedórás város ötlete ott valósítható meg, ahol a szolgáltatások a közelbe települnek, hogy megkönnyítsék az emberek életét. Azt akarjuk, hogy a városokban, azokon a helyeken, ahol élünk, egyre kevesebbet kelljen a városon belül utazni, kevesebb legyen a hosszú út, legyen szó munkába járásról, vásárlásról, egészségügyi szolgáltatásról, a kultúrához való hozzáférésről, vagy épp kikapcsolódásról. A 15 perces »ritmusra« ráhangolódva időt nyerünk a mindennapi életben” – mondta a párizsi Panthéon-Sorbonne professzora.

Idézet
Miért nekünk kell alkalmazkodnunk a városhoz? Miért nem a város alkalmazkodik hozzánk, elégíti ki igényeinket?”

– tette fel a kérdést. Mindehhez a városokat úgy kell kialakítani vagy újraalakítani, hogy 15 perces biciklizésnél vagy sétánál ne kelljen messzebb menni a lakóhelyünktől az alapvető városi igények kielégítéséért: vagyis munka, lakás, étel, egészségügy, oktatás, kultúra és szórakozás mind „megtalálható” volna a közelben. Minden „minivárosnak” volna saját irodanegyede, sportlétesítményei, kávézói, éttermei, egészségügyi intézményei, iskolái, zöldterületei és kulturális központjai – úgy, hogy 15 perces időtávon belül elérhetőek legyenek. A parkolók helyett bicikliutakat létrehozni, a meglévő infrastruktúrát multifunkcionálissá alakítani: az iskolák használhatóak pl. közösségi térként tanítás után vagy este, a használaton kívüli épületekben közösségi irodákat lehet kialakítani – foglalta össze a Euronews.

Az elv szerint a városrészeket főleg tömegközlekedéssel kötnék össze •  Fotó: Jakab Mónika Galéria

Az elv szerint a városrészeket főleg tömegközlekedéssel kötnék össze

Fotó: Jakab Mónika

Bár utópiának tűnik, több megapolisz elkezdte gyakorlatba ültetni a klímatörekvésekkel összhangban lévő elképzeléseket. Anne Hidalgo párizsi főpolgármester például központi elemmé tette kampányában a 15 perces város elvet, és ezzel sikerült nyernie. Egyik fő témája volt a közelség, amihez elsősorban erős decentralizációra volt szükség.

Az új szolgáltatások indítása minden egyes kerületben, a helyi boltok, vendéglátósok számára kidolgozott új, nyitásra ösztönző gazdasági modellek és a forgalomcsökkentés szintén ide tartozik, megsokszorozták a városi bicikliutakat, bevezették a 30 km/órás sebességkorlátozást a város összes utcájában.

Több zöldterületet építettek a városon belül, a már meglévő infrastruktúrát pedig újragondolták: kézműves tereket, műhelyeket, sportközpontokat hoztak bennük létre, az iskolákat sok esetben közösségi térré alakították esténként. Aranyszabály ugyanis, hogy minden egyes már beépített négyzetmétert újra kell gondolni, mire használhatnák még – hívta fel a figyelmet a Euronews.

•  Fotó: Bálint Eszter Galéria

Fotó: Bálint Eszter

A Másfélfok.hu portál összeállítása szerint a 15 perces városokat alapvetően hét pillér jellemzi:

  • Közelség: a lakosok egy 15 perces sétával vagy biciklizéssel elérik az alábbi hat, alapvetően fontos dolgot: otthon, munka, kereskedelem, egészségügy, oktatás és szórakozás.
  • Sűrűség: a napi szükségletekhez megfelelő hozzáférése van a lakosoknak saját autó nélkül.
  • Diverzitás: olyan közösségek jönnek létre, amik különböző kultúrákat, etnikumokat és gazdasági/szociális osztályokat foglalnak magukba. Az épületek és terek kihasználása is lehet változatos, többcélú: lakás, kereskedelem, rekreáció.
  • Digitalizáció: okosrendszerek, hatékonyabb víz- és áramhasználat.
  • Emberi skálájú várostervezés: a köztereket embereknek alakítják, nem autóknak parkolási céllal.
  • Csatlakozhatóság: főleg tömegközlekedéssel el lehet jutni a környező szomszédságokba, elkerülve az elszigetelődést, „gettósodást”.
  • Rugalmasság: többfunkciós épületek és terek, például Párizsban néhány iskolaudvar tanítás után parkként üzemel.

A koncepció elveit a francia főváros mellett már többek között Madridban, Londonban, Milánóban, Bécsben, Melbourne-ben, de Kínában is alkalmazzák helyenként, bizonyos formában.

Fontos kiemelni, hogy a gondok nem univerzálisak, következésképp nem alkalmazható minden városra ugyanaz az ideális elképzelés. Minden városnak magának kell kialakítania az emberléptékű elképzeléseit

– hangsúlyozta a Másfélfok.hu portál.

•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

A koncepció meghonosításával próbálkoznak az angliai Oxfordban is, ahol többek között forgalomcsökkentési terveket teszteltek bizonyos övezetekben. A kezdeményezés kapcsán azonban elterjedt, hogy sorompókkal zárnának le bizonyos városrészeket, elérhetetlenné válnának egyes célpontok, ingatlanok, még inkább megnőne a kijelölt zónákon kívüli forgalom, rendszámleolvasó kamerákat helyeznének el, amelyekkel mindent megfigyelnének – azaz „szabadtéri börtönné” alakítanák a várost. Mindez odáig fajult, hogy februárban mintegy kétezren tüntettek a koncepció bevezetése ellen;

olyan molinók is megjelentek, melyek szerint „a Világgazdasági Fórum” így akar „gettókat” kialakítani, melyek egy „zsarnoki rendszer” ellenőrzése alatt lennének

olvasható a Digi24 portál összeállításában. Szabadságjogok, a szabad mozgás megvonása, totális megfigyelés, luxusbörtön, rendőrállam, náci tábor – mindezek a vehemens ellenzők által előszeretettel használt „érvek”. Elemzők szerint az első hasonló jellegű összeesküvés-elméletek 2020-ban jelentek meg, és a hagyományos üzemanyag lobbijához közel álló aktivistákhoz köthetők, akik terjeszteni kezdték a „klímalezárás” veszélyét: azzal riogattak, hogy a klímavédelem jegyében teljesen megtiltják az autók használatát, nem lehet majd elhagyni a lakónegyedeket, sőt többé húst sem szabad fogyasztani.

A félelem- és gyűlöletkeltés odáig fajult, hogy Carlos Moreno ötletgazda több halálos fenyegetést kapott, a koncepciót alkalmazni kívánó hatóságoknak pedig folyamatosan cáfolniuk kell az elképesztőbbnél elképesztőbb forgatókönyveket, mondván: a 15 perces város csupán lehetőséget teremt arra, hogy a lakosok éljenek a felkínált lehetőségekkel, nem kötelező élni velük.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

Persze például az autók kitiltása bizonyos városrészekből nemcsak az összeesküvés-elméletek hívőinek nincs ínyére.

Érdekes a tallinni példa, ahol szintén alkalmazni kívánják a Moreno-féle koncepciót. Észtország fővárosában – mely idén Európa zöld fővárosa – még 2013-ban ingyenessé tették a tömegközlekedést. Akkor még elsősorban nem klímasemlegességi célokkal, hanem a polgárok megélhetési költségeinek csökkentését szolgálta az intézkedés.

Az egységes „zöldkártyás” közlekedési bérlet leegyszerűsítette a dolgokat, de nem aratott osztatlan sikert – számolt be az Nrgreport.com portál. A hivatalos adatok szerint 2013-ban 6,5 százalékkal nőtt az utazások száma, és a 2019-ig tartó években csak kisebb ingadozások tapasztalhatók. „Az ingyenes tömegközlekedés nem aranykulcs és nem megoldás minden problémára” – mondta Vladimir Svet alpolgármester, aki szerint az autóval szembeni valóban vonzó alternatíva megteremtése több munkát igényel, fejleszteni kell a teljes hálózatot.

Egy másik tallinni tisztségviselő Romániában is ismerősen hangzó érvet hozott fel: a városnak ismét meg kell küzdenie a Szovjetunió felemelkedése és bukása során kialakult attitűdökkel.

Idézet
Mivel az autótulajdonlás korlátozott volt Észtország 1991-es függetlenségének visszanyeréséig, státuszszimbólumnak tekintették, ezért egy kicsit küzdünk ez ellen a felfogás ellen”

– mondta az Nrgreport.hu portál által idézett Kaidi Pöldoja, a tallinni várostervezési osztály vezetője.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A kényelem, a megszokás és a státusszimbólum bizony Romániában is fontos „érték”, amely „védelmében” már kiállt a szélsőséges Románia Egyesüléséért Szövetség (AUR), lekoppintva a Nyugaton hangoztatott ellenérveket. Ürügyként egy másik, idén már elfogadott törvényjavaslat szolgált, amely a fenntartható városi mobilitásról szól, a zöldátállás uniós elvárásait emeli át, és amely szintén hivatkozik a 15 perces város koncepciójára.

George Simion AUR-elnök és pártja – a parlamentben és a közösségi oldalakon egyaránt – látványosan tiltakozott a törvény elfogadása ellen, amely szerinte súlyosan sérti a szabad mozgáshoz való jogot és más alapjogokat. Közben a közösségi médiában a Digi24 szerint olyan álhíreket kezdtek el terjeszteni, melyek lakónegyedek lezárásáról szóltak, ahonnan a lakosok csak külön engedéllyel távozhatnak. Ugyanakkor a városok gettósítását is hangoztatták.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Közben persze adódik a kérdés: ma mitől szabadabb például az a szászfenesi lakos, aki – egyéb lehetőség hiányában – egy kolozsvári irodaházban dolgozik, gyerekei is kénytelenek a városba járni iskolába, mindent csak ott tud elintézni-elérni, és emiatt naponta kétszer egy-két órát tölt a csúcsforgalomban.

Vagy a „jobbik” esetben gyerekeivel együtt hajnalban kel, aztán késő este indul haza, hogy ne a dugó „börtönében” egye meg a méreg.

Természetesen az új koncepció önmagában még semmin sem változtat, és a törvények is egyelőre csak „papíron”, alkalmazási módszertan nélkül árválkodnak. Ám például Emil Boc kolozsvári polgármester már évekkel ezelőtt a 15 perces város híveként határozta meg magát, amelyet az újonnan építendő szopori városnegyedben alkalmazni is fognak. De helyenként Bukarestben és Temesváron is élnének az új koncepció által felvázolt lehetőségekkel.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 03., csütörtök

Erdőtűz tombol Máramaros megyében, helikopterrel próbálják oltani

Erdőtűz ütött ki szerda este a Cibles-hegység Arcer-csúcsának oldalán, közel a csúcshoz.

Erdőtűz tombol Máramaros megyében, helikopterrel próbálják oltani
2025. július 03., csütörtök

Gazdasági miniszter: 6000 lejjel emelték a Salrom igazgatójának fizetését a parajdi tragédia után

A parajdi tragédia utáni második vagy harmadik napon 38 000 lejre emelték a Salrom Országos Sótársaság igazgatójának fizetését a részvényesek közgyűlésének határozatával – irányította rá a figyelmet Radu Miruță gazdasági miniszter szerdán.

Gazdasági miniszter: 6000 lejjel emelték a Salrom igazgatójának fizetését a parajdi tragédia után
2025. július 03., csütörtök

Magyar diákvezérek: veszélyben a romániai fiatalok jövője, ha a tüntetéseknek nem lesz eredménye

Több százezer diák megélhetését és továbbtanulását veszélyezteti a kormány ösztöndíjrendszer-átalakító terve. A magyar diákszövetségek vezetői rámutattak, a tervezet ebben a formában visszalépést jelent a korszerű, európai szintű oktatás felé vezető úton.

Magyar diákvezérek: veszélyben a romániai fiatalok jövője, ha a tüntetéseknek nem lesz eredménye
2025. július 02., szerda

Ezer Székely Leány Napja a csíksomlyói hegynyeregben

Július 5-én, szombaton újra megszervezik az Ezer Székely Leány Napját a csíksomlyói hegynyeregben, a tiszteletbeli házigazda szerepét idén Csíkszentkirály község tölti be.

Ezer Székely Leány Napja a csíksomlyói hegynyeregben
2025. július 02., szerda

Védeni kell az időseket az „unokázós” csalóktól

Védtelenek az idősek a csalókkal és az internet csapdáival szemben, ezért a fiatalabbaknak, az unokáknak kell odafigyelniük nagyszüleikre – hívta fel a figyelmet szerdai Facebook-posztjában a belügyminisztérium.

Védeni kell az időseket az „unokázós” csalóktól
2025. július 02., szerda

Quad alá beszorult férfi holttestére bukkantak az Erdélyi-szigethegységben

Szedi áldozatait a quadok (ATV) helytelen használata erdei, illetve mezei utakon. Kedd éjszaka egy Fehér megyei településen találtak holtan egy quad alá beszorult bukaresti férfit.

Quad alá beszorult férfi holttestére bukkantak az Erdélyi-szigethegységben
2025. július 02., szerda

Közel 3 millió lej bevételt generáltak a rabok a nagyváradi börtönnek, és nekik is csurrant-cseppent

Nagyvárad utcáin járva-kelve gyakran találkozni a rabszállító járművekkel, amelyek nagyon sokszor dolgozni viszik a fogvatartottakat. Mint kiderült, jövedelmező tevékenységről van szó: a rabok egyetlen év alatt 3 millió lejt „hoztak a konyhára”.

Közel 3 millió lej bevételt generáltak a rabok a nagyváradi börtönnek, és nekik is csurrant-cseppent
2025. július 02., szerda

Különleges zenés játszóteret avattak Szatmárnémetiben

Felavatták Szatmárnémetiben az új zeneparkot, ahol a gyerekek és felnőttek is különleges hangszereket próbálhatnak ki – közölte a Facebookon a város polgármesteri hivatala.

Különleges zenés játszóteret avattak Szatmárnémetiben
2025. július 02., szerda

Erdészeti razzia Háromszéken: 121 bírságot róttak ki az ellenőrző szervek

Június utolsó napjaiban nagyszabású erdészeti razziát szerveztek Háromszéken: a rendőrség, a csendőrség és az erdőőrség dolgozóinak közös akciója nyomán három erdészeti bűncselekmény lepleztek le, és 121 bírságot szabtak ki.

Erdészeti razzia Háromszéken: 121 bírságot róttak ki az ellenőrző szervek
2025. július 02., szerda

Gyergyószéken építhet autópályát az eddig csak óvásokban jeleskedő román cég

A közelmúltban inkább csak óvásokkal akadékoskodó román vállalat építheti meg az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya gyergyószéki szakaszát.

Gyergyószéken építhet autópályát az eddig csak óvásokban jeleskedő román cég