Fotó: A szerző felvétele
2009. szeptember 30., 17:582009. szeptember 30., 17:58
A szobrot a többnapos Benedek Elek emlékünnepség zárónapján, szerdán szerda leplezte le Szabó Réka, a meseíró dédunokája és Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke. Vargha Mihály elképzelése szerint a szoborban megformázott Elek apó gyermek-emberszeretete, szelídsége, meleg lelke az arcán tükröződik, a teste azonban nem a roskatag, a küzdelmekbe belefáradt aggastyáné, hanem délcegen, méltóságteljesen ül, érződik, hogy előre, a jövőbe tekint, látja is a jövőt, és mellette a padon van hely a kisgyerekeknek.
„Elek apó a gyermekirodalom létrehozója, tudós, lapszerkesztő, aki a Trianonban szétreccsent országban a menekülőkkel szembejött, neki nem volt mindegy, hogy hol alkot, nem volt mindegy, hogy melyik oltárra teszi le az áldozatot, kicsi népe nagy bajában. Aki élt falun, tudja mit jelent ingerszegény közegben nagyot alkotni, ő erre képes volt. Példája a szembejövő, országépítő embernek, aki szilárd hitet ad az itt élőknek” – fogalmazott Vargha Mihály.
A hangulatos ünnepségen a kisbaconi és nagybaconi iskolák diákjainak százai hallgatták meg Fekete Vince költő, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztő-helyettesének modern meséjét, Elek apó versét dédunokája Bardócz Orsolya mondta el, Szilágyi Zsolt sepsiszentgyörgyi kórusvezető pedig Erkel-áriát énekelt. A testvérmegyék nevében Eva Ericsson, a svédországi Wärmland kormányzója mondott ünnepi beszédet, párhuzamot vonva Benedek Elek és Selma Lagerlöf svéd meseíró munkássága között.
Benedek Elek munkásságát Bogdán László író méltatta, elmondta, a megjelent Benedek Elek monográfia bibliográfiája sem teljes, szinte megállapíthatatlan hány kötetet írt, megközelítőleg 150-et. Mesegyűjtemények, történelmi munkák, elbeszélések, regények és rengeteg publicisztika van a Bendek Elek életműben. Ma már az interneten olvasható a teljes mese, mondavilág és más írásai is, munkássága jelentős része közkinccsé vált, mondta Bogdán, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy viszonylag ismeretlen a publicista Benedek Elek. „Az az érzésünk, nem ugyanaz az ember írta a meséket, mint a vezércikkeket, glosszákat, pamfleteket. Semmi naivitás, jóhiszeműség nincs a publicista Benedek Elekben, aki a kor kihívó nagy témáit szólaltatja meg: a kivándorlást, a székelység áldatlan helyzetét, a néptanítók sorsát, a korrupciót.” – fejtegette Bogdán László.
| A háromszéki önkormányzat idén januárban a Magyar Kultúra Napján jelentette be, hogy Benedek Elek emlékév lesz az idei. A hármas évforduló: a nagy meseíró születésének 150., halálának 80. évfordulója és a kisbaconi emlékház megnyitásának 40. évfordulója indokolja az emlékév megszervezését. Egész évben 14 rendezvényt szerveztek Kovászna megyében, de az emlékév legfontosabb eseménye egy szeptember 25 és 30 között tartott Benedek Elek emlékünnepség volt. Hat nap alatt több mint harminc rendezvényt bonyolítottak le a nagy székely meseíró tiszteletére. A háromszéki önkormányzat támogatásával a Bod Péter könyvtár munkatársai két könyvet adtak ki az emlékünnepségre, a Cimbora-lapozó válogatást, és a Gyerekszemmel című kötetet, amelyben Benedek Elek 36 meséjét a gyermekrajz pályázatra beérkezett közel ezer rajz közül válogatott művekkel illusztrálták. |
Majd Lengyel László dédunokát idézve állapította meg, hogy Benedek Elek a „szembejövő ember”, aki a trianoni kivándorlási hullám közepette tér vissza szülőföldjére, és kezdi szerkeszteni szinte rémregénybe illő körülmények között a Cimborát. A gyermeklapot Kisbaconban szerkeszti, Szatmáron nyomtatják, és a már öregedő író hatalmas energiával veti bele magát a munkába, minden levélre válaszol. Az utolsó, a Szentimrei Jenőnek írott levél írása közben hal meg, örökségül hagyva ránk, hatalmas életműve összefoglalását: Fő, hogy dolgozzanak...
Markó Béla, az RMDSZ elnöke is a „szembejövő” Benedek Eleket idézte meg, majd Mikes Kelemen, Körösi Csoma Sándor, Kriza János életútjával vont párhuzamot, azokat a háromszékieket emlegetve, akiknek különleges, összehasonlíthatatlan kapcsolatuk volt a szülőfölddel. Benedek Elek akkor tért vissza szülőfalujába, Kisbaconba, amikor mások éppen ellenkező irányba indultak, ez a gesztusa nem önmagáért való, utólag, most is azt bizonyítja, hogy ez a helyes irány, fogalmazott Markó. A szövetségi elnök beszédében méltatta a művészt, akinek volt bátorsága megalkotni a szobrot, amely körül korábban voltak viták, „de a padon ülő Benedek Elek hazavár, mellette a padon mindig van egy hely, mint ahogy mindig lesz egy újabb és újabb hely Erdélyben azoknak, akik haza akarnak jönni”.
A szobor Kovászna megye, Bacon község önkormányzata, a Communitas Alapítvány, a kisbaconi közbirtokosság és sok-sok kisgyermek támogatásával jöhetett létre. A gyerekek fejenként egy lejt ajánlottak fel Elek apó szobrára, a gyűjtést az iskolák kezdeményezték. A gyűjtés folytatódik, mert a szobor árának még kevesebb mint a fele hiányzik.
Az ünnepség végén Berecz András mesemondó bűvölte el a gyerekeket és a felnőtteket, majd megnyílt a kisbaconi régi paplakban az állandó meseillusztrációs kiállítás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Egy fiatal férfi meghalt, egy nő pedig súlyosan megsérült vasárnap délután Brassóban, miután rájuk zuhant egy kidőlt fa az erdélyi nagyváros egyik utcáján.
Dragoș Pîslaru európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter szerint az országos helyreállítási terv keretében megvalósítandó projektek határidejének elhalasztására vonatkozó javaslat nem jelenti automatikusan a szabályok módosítását.
Továbbra is ég a szásztörpényi szeméttelep, ahová egész Beszterce-Naszód megye hulladékát gyűjtik, vasárnap reggel három tűzoltóautó avatkozott be a szemétlerakó helyszínén – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Látogatottsági adatok