Fotó: Szatmárnémeti polgármesteri hivatala
A szatmárnémeti magyarok fele úgy gondolja, hogy az utóbbi öt évben sokat vagy nagyon sokat fejlődött városuk, miközben Nagyváradon a magyar lakosság 76 százaléka tapasztalt fejlődést – derül ki a Bálványos Intézet megbízásából készített felmérésből. A magyar nyelv ismerete a megkérdezett szatmáriak 54 százaléka szerint egyértelműen előnyt jelentett életútja során, és csak 8 százalék szerint volt ez egyértelműen hátrány.
2021. március 29., 15:512021. március 29., 15:51
Szatmárnémeti magyar lakosságának nyelvhasználati szokásait és a közéletről alkotott véleményét térképezte fel az a reprezentatív, papíralapú kérdőíves felmérés, amelyet a Bálványos Intézet megbízásából a TT Research & Communications cég végzett. A szociológiai adatfelvétel során információt kaptak az intézményvezetők munkájával való elégedettségről,
A Bálványos Intézet szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében jelezték, hasonló kutatás készült Nagyváradon is közélet és nyelvhasználat témakörben, ezért lehetőség nyílt párhuzamot vonni az adatok között.
Közéleti témakörben a szatmárnémeti magyarok fele úgy gondolja, hogy az utóbbi öt évben sokat vagy nagyon sokat fejlődött városuk, ez viszont jelentősen alacsonyabb arány, mint Nagyvárad esetében, ahol a magyar lakosság 76 százaléka tapasztalt fejlődést. Megfigyelhető, hogy
A megkérdezettek úgy gondolják, hogy Nyíregyháza, Nagybánya, Nagyvárad és Kolozsvár közül leginkább az utóbbitól marad el Szatmárnémeti fejlettség szempontjából. A szatmárnémeti lakosokat leginkább a kóborkutyák problémájának kezelése, valamint a kerékpárutak mennyisége aggasztja.
Egy 1-től 10-ig terjedő skálán, ahol az 1-es azt jelenti, hogy a válaszadó nagyon elégedetlen, a 10-es pedig azt, hogy nagyon elégedett,
Az erdélyi politikusok és közszereplők közül legtöbben Kereskényi Gábor polgármestert és Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt ismerik, és ők bizonyultak a legrokonszenvesebbeknek is.
A közlemény szerint a megkérdezettek jellemzően amellett érvelnek, hogy az Erdélyben és Székelyföldön élő lakosok sokkal többel járulnak hozzá az állami kiadásokhoz, mint amennyiben részesülnek, ezzel szemben a bukarestiek és Olténiában élők sokkal több juttatásban részesülnek, mint amennyivel hozzájárulnak az együttes kiadásokhoz. Ez lehet az (egyik) oka annak, hogy a szatmárnémeti magyarok 47 százaléka szerint a decentralizáció nagyon előnyös lenne, és csak 2 százalék szerint lenne nagyon hátrányos.
A nyelvhasználat terén feltett kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy a Szatmárnémetiben élő magyarok 57 százalékának, a nagyváradiak 58 százalékának nincs román nemzetiségű rokona. A román nyelvtudás függvényében vizsgálva a kérdést, kiderült, hogy a románul kevésbé jól beszélőknek alacsonyabb arányban van román rokonuk. Ugyanakkor megemlítendő, hogy
A baráti társaság összetételéről elmondható, hogy a szatmárnémeti magyarok 67 százaléka inkább magyarokkal barátkozik, és csak 1 százalék inkább románokkal. A fiatal, 18–34 év közöttiek számára a legfontosabb a magyar baráti társaság, valamint ugyanez elmondható azokról, akik kevésbé beszélnek jól románul.
Kizárólag az egyetemi tanulmányaikat végezték valamelyest többen román nyelven, mint magyarul (románul 19 százalék, magyarul 16 százalék). Főleg könyvolvasáskor fontos a megkérdezettek számára, hogy magyar nyelvű szöveg álljon rendelkezésükre (73 százalék), de a televíziós műsorok (64 százalék), rádióadók (56 százalék), illetve újságok és folyóiratok (57 százalék) esetében is szívesebben fogyasztják a magyar tartalmakat.
Munkahelyi szakmai levelezésekben, hivatalos emailezésekben, illetve a polgármesteri hivatalban ügyintézés során ritkán használják anyanyelvüket, és egyik esetben sem éri el a 20 százalékot azok aránya, akik inkább magyarul beszélnek az adott helyzetben. A polgármesteri hivatalban a legjellemzők a román nyelv használata. Ez a megkérdezettek szerint főleg abból adódik, hogy egyszerűen nincs lehetőségük magyarul beszélni vagy írni.
A családban, munkahelyen/iskolában a kollégákkal, munkahelyen a főnökkel/iskolaigazgatóval, különböző kulturális eseményeken, barátokkal, szomszédokkal, családorvossal, szakorvossal és bevásárláskor is a szatmárnémeti magyarok magasabb arányban használják a magyar nyelvet, mint a nagyváradiak. Mindkét településen a családban a leginkább jellemző a magyar nyelv használata (Szatmárnémeti 90 százalék, Nagyvárad 86 százalék), legkevésbé pedig a szakorvosnál (Szatmárnémeti 26 százalék, Nagyvárad 10 százalék), szakmai levelezés (Szatmárnémeti 18 százalék, Nagyvárad 13 százalék) és bevásárlás során (Szatmárnémeti 25 százalék, Nagyvárad 10 százalék).
A szatmárnémeti magyarok egyetértenek azzal, hogy fontos számukra anyanyelvük használata (98 százalék), és az, hogy gyerekeik is megtanuljanak magyarul (97 százalék), a megkérdezettek háromnegyede pedig azzal is egyetért, hogy minden román állampolgárnak, beleértve a romániai magyarokat is, kötelessége ismerni a román nyelvet. A szatmárnémeti és nagyváradi adatok összehasonlításából kiderül, hogy az előbbiek fontosabbnak tartják, hogy a magyarok is ismerjék a román nyelvet (Szatmárnémetiben 52 százalék, Nagyváradon 45 százalék ért egyet).
A gazdasági etnocentrizmus témakörben elmondható, hogy a válaszadók harmada szívesebben dolgozna olyan munkahelyen, ahol a munkatársak többsége magyarul beszél, akkor is, ha ez kisebb fizetést jelentene. Továbbá szinte kivétel nélkül ismernek olyan kereskedelmi egységeket (94 százalék), egészségügyi szolgáltatókat (90 százalék) és szerelési szakértőket (89 százalék), ahol magyarul beszélhetnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A csíkszentdomokosi születésű, Nyíregyházán szolgáló György Alfréd kamilliánus szerzetes lesz a 2025-ös csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka. György Alfréd nem mindennapi élettörténetéről, hivatásáról nyilatkozott több sajtóorgánumnak.
Megkezdte pénteken négynapos székelyföldi látogatását a magyar államfő. Sulyok Tamás Gyimesfelsőlokon kosárlabdázott is az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum diákjaival.
Van, aki nem veszi komolyan, hogy a segédmotoros kerékpár vezetéséhez is jogosítvány kell. A Szilágy megyei rendőr-főkapitányság tájékoztatója szerint a tetten ért segédmotorosok is bűnvádi eljárást, sőt börtönt kockáztatnak.
Ütlegelés vagy egyéb erőszakos tettek gyanúja miatt vizsgálódik a rendőrség egy Temes megyei iskola 58 éves tanárnője ellen. A pedagógus felpofozott egy hetedikes diáklányt, aki rollerrel ment be az osztályterembe, majd sértegette őt.
Magyarország kormánya fontosnak tartja megmutatni Székelyföld vallásturisztikai helyszíneit, és anyagi forrásokkal is támogatja ezt, ezért pénteken, egy nappal a csíksomlyói búcsú előtt itt indítják el a Peregrinus.hu vallásturisztikai platformot.
Három év és hat hónap letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta a Kolozs megyei táblabíróság Sorina Pinteát, az egészségügyi tárca egykori vezetőjét. A volt minisztert korrupció miatt ítélték el.
Nicușor Dan államfő és VI. Fülöp spanyol király kedden délben felkeresi a nagysinki katonai kiképzőközpontot – derül ki a spanyol uralkodó romániai látogatásának pénteken közzétett programjából, amelyet az Agerpres hírügynökség ismertetett.
Idén is Arad volt az első romániai állomása a Csíksomlyó Expressz és a Székely Gyors nevű, Budapesten egy szerelvénnyé kapcsolt zarándokvonatnak, amely mintegy másfél ezer résztvevőt szállít a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
Román–magyar vegyes járőrök gondoskodnak a pünkösdi ünnepek alkalmából Csíksomlyóra tartó vonatos zarándokok biztonságáról. A két ország rendőrségének együttműködése az elmúlt években is sikeres járőrözéseket tett lehetővé.
Elindulásának 10. évfordulóját ünnepelte Sepsiszentgyörgyön a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem agrármérnöki szaka pénteken.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!