A Fany busztársaság itthon és külföldön is működtet járatokat
Fotó: Wallenburgarchief.info
Megtiltotta, hogy magyarul beszéljenek az általa vezetett autóbuszon a Fany busztársaság Kolozsvár–Kisfenes (Finișel) között közlekedő járatának sofőrje – panaszolta el a Krónikának egy felháborodott magyarfenesi lakos.
2021. július 08., 18:462021. július 08., 18:46
2021. július 11., 17:082021. július 11., 17:08
A neve elhallgatását kérő magyarfenesi nő lapunknak elpanaszolta, hogy megtiltotta neki és társainak a magyar beszédet a Fany busztársaság sofőrje. Mint mesélte, csütörtökön délután hazafele utazott a Kolozsvár–Kisfenes között közlekedő járattal, és a mellette, illetve mögötte lévő székeken is magyarfenesi, illetve tordaszentlászlói lakosok ültek, akikkel magyarul beszélgettek.
A panaszos szerint sem a sofőrt, sem a többi utast nem kellett volna felháborítsa a beszélgetés. „A sofőr azt mondta: Befejezitek már? Mert komplett leizzadtam. Mit gondoltok, valaki tűri azt, amit ti csináltok? Senki nem ért semmit!” – idézte fel a Kolozsvárról 14.25-kor induló járaton tapasztaltakat lapunknak a magyarfenesi nő.
Mint mondta, vitába szállt az autóbusz vezetőjével és direkt rákérdezett, hogy a magyar nyelv használata zavarja-e:
A panaszos szerint mikor azt kérdezte a buszvezetőtől, hogy a beszéd zavarja-e vagy a magyar nyelv, azt válaszolta, hogy „mindkettő”. A magyarfenesi nőt amiatt is felháborította az eset, mert elmondása szerint
„Akkor senki nem szól semmit” – mondta felháborodottan a Kolozs megyei magyar település lakosa. Mint mesélte, miután Magyarfenesen leszálltak az autóbuszról, a lánya felhívta a Fany ügyfélszolgálatát, hogy bepanaszolja a magyarellenes sofőrt, de nem kis meglepetésére a diszpécser igazat adott kollégájának.
– idézte fel a panaszokkal foglalkozó diszpécser által mondottakat a magyarfenesi lakos.
Nem idegengyűlölet lapult alkalmazottai megnyilvánulásai mögött a FANY személyszállító társaság szerint, amely ezzel együtt fegyelmi kivizsgálást indít dolgozói ellen, miután a Krónika megírta, hogy egyik sofőrjük kikelt magyarul beszélő utasai ellen. A lapunk által feltárt incidens nyomán hivatalos eljárás is várható a d
Elmondta, jómaga két éve ingázik rendszeresen a Fany járatán, és vele még nem történt hasonló incidens, de falustársaitól úgy értesült, már másokat is megszólítottak a magyar beszéd okán. A magyarfenesi nő elmondta: nem hagyja annyiban az ügyet, ugyanis úgy érzi, joga van ahhoz, hogy használja az anyanyelvét.
Elmondta, névvel is vállalná az ügyet, de tart attól, nehogy a cég bosszút álljon, és ezután megtagadja tőle a bérletet.
A magyarfenesi nőt annak fényében is nagyon felháborítja az eset, hogy több évet külföldön, Németországban dolgozott, és elmondása szerint sehol nem tapasztalta azt, hogy valakit – függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségű – megszólítottak volna, mert nem az adott ország nyelvét használta.
Lapunk is megpróbálta felhívni a Fany diszpécserszolgálatát, azonban az utasok panaszainak fogadására létrehozott számot csütörtök délután többszöri próbálkozásra sem sikerült elérni: bár a telefon kicsöngött, senki nem vette fel.
A fele-fele arányban magyarok és románok lakta, 4500 lelkes Kolozs megyei Tordaszentlászlóhoz egyébként három magyar – Tordaszentlászló, Magyarfenes és Magyarléta –, illetve öt román – Hesdát, Románléta, Kisfenes, Rákos és Sztolna – település tartozik.
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A parajdi községháza szerdán bejelentette, hogy a sóbányát ért katasztrófa után hivatalos adománygyűjtést indít, és a pénzt teljes egészében a község fejlesztésére fordítják.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
Mindenki fesztiválja – ezzel a mottóval szervezik meg idén június 23–29. között 13. alkalommal a Szent László Napokat.
Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.
Egy emberként mozdultak meg székelyföldi, romániai, magyarországi szervezetek, civilek, hogy segítsenek a háromszéki árvízkárosultakon.
Együtt Parajdért – Tartsuk életben Sóvidék szívét! címmel adománygyűjtő kampányt indított a bányakatasztrófa sújtotta település turizmusának megújításáért a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita).
Semmi sem garantálja, hogy nem lesz újabb árhullám Parajdon, be kell tartani a Korond-patak elterelésének befejezésére kitűzött július elsejei határidőt – jelentette ki szerdán Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter a székelyföldi településen.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter és Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerdán a helyi hatóságokkal és szakemberekkel a helyszínen tájékozódik a parajdi sóbányában kialakult helyzetetről, miközben nyolc európai szakértőt várnak a helyszínre.
2 hozzászólás