Népszámlálás: Erdélyben nem teljesen osztják a romák összeírásával kapcsolatos aggályokat

Minden bizonnyal sokáig fognak még kérdéseket felvetni, következtetéseknek, értelmezéseknek, elméleteknek alapot adni a 2022-es romániai népszámlálás eredményei, amelyek kapcsán az országban élő nemzetiségek képviselőinek és szószólóinak is megvan a „maga véleménye”. Nemrég Dorin Cioabă önjelölt nagyszebeni cigánykirály úgy nyilatkozott, hogy szerinte jóval több roma él Romániában, mint az összeírás során kimutatott szám, úgy véli ugyanis, hogy sok cigány közösséget nem is kerestek fel a számlálóbiztosok, illetve sok roma félt vállalni identitását.

A cenzus januárban közzétett adatai szerint tavaly 19 053 800 állandó lakost írtak össze Romániában, közülük 16 568 900 ember válaszolt az etnikai hovatartozását tudakoló kérdésre, közülük 569,5 ezren (3,4 százalék) vallották magukat romának.

Ez azt mutatja, hogy mintegy 52 ezerrel csökkent a romák száma az országban a 2011-es népszámlálás adataihoz képest. Nicolae Păun, a Romák Pro Europa Pártja Egyesület elnöke egyenesen perrel fenyegette meg az Országos Statisztikai Hivatalt, szerinte ugyanis több mint ezerre rúg azoknak a romáknak a száma, akiket nem írtak össze.

Marosszentgyörgyön a roma értelmiségiek végezték a munkát

Récsei Mária, a Gyulafehérvári Caritas által működtetett marosszentgyörgyi foglalkoztató központ vezetője a Marosvásárhely szomszédságában fekvő községben volt tanúja, részese annak, hogy miként zajlott tavaly a népszámlálás folyamata. Már csak azért is, mert a Caritas is igyekezett bekapcsolódni az összeírásba oly módon, hogy például a központjukban foglalkoztatott személyeket tájékoztatták az adatgyűjtés fontosságáról. Továbbá felajánlották a segítségüket is, így számos családnak segítettek az önkitöltéses szakaszban.

A községben több értelmiségi, tanult roma is él, aki kérdezőbiztosnak jelentkezett, és ők a második szakaszban alaposan végigjárták a község valamennyi utcáját.

Illetve mivel ők maguk is a helyi közösségből származtak, tulajdonképpen már előre tudták, hogy kik azok, akiknek az első szakaszban nem sikerült a kitöltés, így fel kell keresni őket. Récsei Mária érdeklődésünkre kiemelte, bár a friss adatokat még nem ismeri, azt tudja, hogy a nem hivatalos, inkább tapasztalatra alapozó becslések szerint a községnek körülbelül 20 százaléka roma nemzetiségű, illetve jó részük kettős identitásúnak vallja magát, azaz romának és magyarnak is.

Fontos azt is megemlíteni, hogy a helyi roma közösségben sokan beszélik a ma már alig használt beás és romungró nyelvjárásokat is, és mindezt büszkén vállalják.

Ezzel egy időben a marosszentgyörgyi roma lakosság meglehetősen rétegzett, így az identitással kapcsolatos kérdések terén nagy eltérések tapasztalhatóak, például

a román ajkú cigányok jellemzően románnak vallják magukat (a népszámlálást megelőző különböző felmérések tapasztalatai alapján).

Récsei Mária azt is elmondta, a Caritas intenzíven dolgozott azon, hogy a romák megértsék a népszámlálás fontosságát, de szerinte ez bármely etnikum esetében érvényes lehetett bizony mértékben, bizonyos közegben. Alapvetően nyitottnak bizonyultak a cigány emberek a cenzus során, a kérdőívek kitöltése során nem voltak elutasítóak, nem értetlenkedtek.

A „cigánykirály” szerint a népszámlálás eredménye nem a valós képet mutatja: sok roma fél vállalni identitását

Jóval több roma él Romániában, mint a népszámlálás által kimutatott 2,98 százalék – vallja Dorin Cioabă önjelölt nagyszebeni cigánykirály, aki szerint sok roma közösséget nem is kerestek fel a számlálóbiztosok, mások pedig féltek vállalni identitásukat.

A téma kapcsán felkerestük Bokor Attilát, a kisebbségek felzárkóztatásáért felelős Kovászna megyei tanfelügyelőt is, aki elsősorban a Sepsiszentgyörgyhöz tartozó, romák lakta Őrkő lakónegyed viszonyairól, illetve a megyében tapasztaltakról tudott beszámolni. Erdély egyik legnépesebb, városon belüli romatelepén a helyi közösség tagjai nem beszélik a cigány nyelvet, többségük magyar ajkú.

Bokor Attila elmondta, bár próbálták népszerűsíteni roma mediátoraik körében a lehetőséget, hogy beállhatnak számlálóbiztosnak, mivel nagyon keveseknek van meg a szükséges iskolázottsága, csupán egyetlen roma személy lett számlálóbiztos. A tanfelügyelő hozzátette, a tavalyi népszámlálás kapcsán nem tud általános tapasztalatokról beszélni, inkább az általa tapasztalt eseteket tudja kiemelni, hiszen többször kértek tőle segítséget roma személyek az önkitöltős szakasz során. De arra is volt példa, hogy valaki a letölthető igazolás kapcsán kereste fel, mondván, a kitöltés során már segítséget kapott. Bokor Attila rámutatott, hogy az olyan roma polgárok esetében, akik valaki segítségével – nem hivatásos önkéntessel, hanem például az írni, olvasni jól tudó szomszéddal, rokonnal, komával – töltötték ki a kérdőivet,

nem kizárt, hogy „átsiklottak” a nemzetiségre, nyelvre, felekezetre vonatkozó kérdéseken, hiszen épp ezek esetében a rendszer nem figyelmeztetett arra, miszerint az illető mező(k) üresen marad(tak).

A kisebbségek felzárkóztatásáért felelős háromszéki tanfelügyelőnek a térség hivatalos népesedési adataval kapcsolatos személyes tapasztalatai nem feltétlenül pozitívak. 2010-ben, az előző népszámlálást megelőző évben ugyanis egy Kovászna megyei településen ő maga személyesen számlált össze egy anyagi segítséggel járó projekt keretében 953 roma személyt, saját bevallásuk alapján. Ehhez képest egy évvel később, a népszámláskor az ugyanezt a települést magában foglaló teljes községben összesen mindössze hét ember vallotta romának magát.

Szerinte aki 11 évvel ezelőtt például magyarnak vallotta magát, az a mostani népszámláláson is kitartott emellett, nem „változtatta” nemzetiségi hovatartozását romára.

Másik példaként azt emelt ki, hogy bár köztudott, miszerint az Őrkőn számottevő cigány közösség él, például egy 2014-ben készült felmérésen csupán 57 ottani lakos vallotta magát romának.

Kovászna megyében ugyanakkor számos olyan település van, ahol a romák már a 2011-es népszámláskor románoknak vallották magukat, például Árapatakon, Bölönben.

Sokan segítettek abban, hogy megszámláltassanak

Bár a fentiek alapján a számok nem tükrözik a valós etnikai arányokat, az általunk megkérdezett szakemberek arról számoltak be, egy-egy közösségben mindent megtettek annak érdekében, hogy mindenkit összeírjanak, mindenki bekerüljön a nyilvántartásba. Az más kérdés, hogy ezek a szakemberek, esetleg önkéntesek csak a részvételt segítették, de arra nem volt, és nincs rálátásuk, hogy mit vallottak a nemzetiség, nyelv (és vallás) tekintetében a közösségek tagjai. Illetve fel sem merülhetett, hogy bármilyen nyomást gyakoroljanak az illető személyekre e kérdés(ek) tekintetében.

Hubbes Kinga, a Gyulafehérvári Caritas Alapítvány Kovászna megyei regionális koordinátora elsősorban a zabolai roma közösséget, illetve az ottani viszonyokat ismeri.

Elmondta, a népszámlálás kapcsán az önkormányzat a szervezet segítségét kérte, hogy összeszámlálják a település cigány közösségének tagjait is.

A Caritas munkatársai abban segítettek, hogy a romák a szükséges dokumentumaikkal együtt (személyi igazolvány, születési bizonyítvány, stb.) eljussanak azokra a helyszínekre, ahol önkéntesek segítették őket abban, hogy még a cenzus önkitöltős szakaszában bekerüljenek az adatbázisba.

Sok közösség számára kiemelten fontos az etnikai identitás

Visky Zsolt, a Made in Patarét elnevezésű, a roma gyerekeket, fiatal felnőtteket felkaroló projekt ötletgazdája a Kolozsvárhoz tartozó közösség életébe, mindennapjaiba lát bele. A Krónikának elmondta, a kincses városi szeméttelepen élő romáktól úgy tudja, hogy a közösségben jártak számlálóbiztosok, akik felkerestek minden házat.

Kiemelte, arról is tudomása van, hogy a pataréti közösség tagjainak többsége romának vallotta magát, számukrara fontos a cigány etnikai identitás, mivel sem a román, sem a magyar közösséggel nem azonosulnak.

Visky Zsoltnak egyik jó ismerőse, a pataréti cigánytelep egyik lakója azt mondta, számára furcsa, szokatlan volt a népszámlálás folyamata, a rengeteg kérdés, de ezen túlmenően sem neki, sem másnak a pataréti romák közül nem volt negatív a viszonyulása, tudták, hogy ez a dolguk, válaszolniuk kell a kérdésekre.

FRISSÍTVE – Meghaladja az 1 milliót a romániai magyarok száma a népszámlálás részeredményei szerint

A 2022-es romániai népszámlálás pénteken nyilvánosságra hozott részeredményei szerint 19 053 815-re zsugorodott az ország lakossága – ez azt jelenti, hogy a 2011-es cenzus óta 1,1 millióval csökkent a lakosok száma.