Fotó: Csiszér Norbert Lóránd
Magyarremete festői környezetben, a Belényesi-medencében fekvő Bihar megyei település, amely bár szórványtelepülésnek tekinthető, hiszen román többségű falvak övezik, erősen őrzi magyarságát. A körülbelül 800 lakost számláló településen mintegy 400 magyar él, akiknek nagy része református. A helyi gyülekezet az identitásőrzés központi szereplője. Csiszér Norbert Lóránd lelkipásztor a helyi magyarság életéről, tevékenységeikről, kilátásaikról beszélt lapunknak.
2021. augusztus 29., 19:392021. augusztus 29., 19:39
2021. augusztus 30., 14:322021. augusztus 30., 14:32
Magyarremete községközpont is: a közigazgatási egységet összesen több mint 2800-an lakják, a körülbelül 450 magyar lakos közül pedig a legtöbben a községközpontban élnek. A helyiek szerint a településen, ahogy a neve is sugallja, a magyarok remeteként élnek a Kárpátok lábainál.
– érzékeltette Csiszér Norbert Lóránd református lelkipásztor, hozzátéve, hogy tulajdonképpen egy több száz éves együttélésről van szó. Régen a magyar lakosság házai voltak a település központjában, míg a román vagy roma lakosoké a falu „szélei fele”, ám ez a rendszer mára már nagyjából felbomlott.
Fotó: Csiszér Norbert Lóránd
A magyar gyülekezetek közül a legjelentősebb a református, ám fontos megjegyezni, hogy egy kis számú baptista gyülekezet is létezik, illetve néhány magyar katolikus is él a faluban. A református gyülekezet jelenleg 298 lelket számlál, a hívek közel negyede rendszeresen, minden vasárnap jár templomba.
A román kori és gótikus jegyeket is felmutató nyugati tornyos templomépület igényesen kidolgozott, többségében 14. századi falképegyütteseknek ad otthont, melyeknek feltárása, illetve restaurálása jelenleg is zajlik. A Zsigmond-kori (12. század végi–13. század eleji) műemlék templom falképeit először 1927-ben tárták fel, ám többségüket máig ismeretlen okok miatt visszavakolták.
A szentélyben két sorban találtak falképeket, fent három apostol képmását: Pál, illetve Péter apostolét, Szent Bertalanét, lent pedig a három magyar szent király, Szent István, Szent László és Szent Imre alakjait. (Később a szentélyben feltárták a Szent Bertalan legendáját bemutató sorozatot, egy női szent és Mihály arkangyal képét és egy Krisztus-ábrázolást is, valamint Szent Tamás figuráját.) Ezután a kétezres évek elején, 2002–2003-ban végeztek falszövetvizsgáltatot a templomban, mely bizonyította, hogy jelentős falképanyag rejtőzik a vakolat alatt, ám akkor nem volt meg a szükséges anyagi keret.
Fotó: Csiszér Norbert Lóránd
A munkálatok 2020 végén kezdődtek el, és több, eddig ismeretlen falkép feltárását eredményezték a templom déli és északi oldalán, illetve a szentély alsó regiszterében (sávjában) is. A templomhajóban található falképek restaurálása a közeljövőben fog megtörténni. A hajóban látunk egy Szent László-legenda-ábrázolást is, ahogy az a székelyföldi templomokból, például Székelyderzsről vagy Gelencéről ismert. Feltárták Krisztus szenvedéstörténetének, életének bizonyos részleteit is. Várhatóan a munkálatok befejezése után szakértői tanulmány számol majd be az új eredményekről.
Csiszér Norbert Lóránd lelkipásztor szerint a református közösség büszke a templomára, büszke elődei munkájára, illetve arra, hogy évszázadok óta használják. Elmondása szerint a közösség hagyománytisztelő, mindennek megvan a jól meghatározott rendje, mindenkinek megvan a jól meghatározott helye – a nők és férfiak, a fiatalok és az idősek külön ülnek a templomban.
magyar állami támogatással táborokat, vakációs Biblia-hetet szerveznek minden évben – meglátásuk szerint ezek a programok segítik a magyar nyelv, a magyar kultúra megőrzését. A településen néptáncegyüttes is működik Kéknefelejcs néven, illetve őrzik a hagyományos népviseletet is, van hangszeroktatás, illetve templomi kórus is.
Fotó: Csiszér Norbert Lóránd
A fiatalok kapcsán a lelkipásztor azt is elmondta, hogy sajnos, mint minden kis települést, Magyarremetét is fenyegeti az elöregedés, a fiatalok elmennek, hiszen kevés a munkalehetőség.
Azt is hozzátette, hogy sokan „házasodás” után hagyják el Magyarremetét, az ifjú pár általában annak a félnek a szülőfaluját, szülővárosát választja, ahol több a lehetőség. Szerinte Magyarremete is „élhető”, de tény, hogyha egy fiatal pár gyerekeik jövőjére is gondol, akkor hátrányt jelent, hogy a községben csak magyar óvoda és összevont egy-négy osztály van, ötödik osztálytól valamelyik közeli városban kell hogy tovább tanuljon a gyerek.
Csiszér Norbert Lóránd azt is hozzátette, hogy bár csökken a lakosság, nem kell borúsan látni a helyzetet, hiszen születnek gyerekek, vannak keresztelők, illetve vállalkozó kedvű fiatalok, akik „próbálkoznak”: állattenyésztésbe, növénytermesztésbe fognak, vállalkozást indítanak.
Fotó: Csiszér Norbert Lóránd
2020-ban – először a település történetében – magyar alpolgármestert iktattak hivatalba, ami Csiszér Norbert Lóránd szerint büszkeségre ad okot szórványtérségben, illetve ami annak köszönhető, hogy a helyi románok is látják, hogy a magyar közösség aktív, tevékeny, értékeket teremt. A helyi román–magyar viszony kapcsán elmesélte, hogy
például a járvány előtt minden évben közösen szervezték a helyi falunapokat. A magyar rendezvényeken, például a disznóvágással egybekötött borkóstolón, valamint a magyarországi meghívottakkal megrendezett nótaesteken részt vesznek (részt vettek a járvány előtt) a románok is, a román rendezvényekre pedig a magyarok is eljárnak. Az egyház is szervezett kirándulásokat, melyeken nemzetiségtől, felekezettől függetlenül bárki részt vehetett – jártak Székelyföldön, Máramarosban. A vakációs Biblia-hét ugyanígy nyitott bárki számára, román részvevői is voltak az elmúlt években.
Fotó: Csiszér Norbert Lóránd
A lelkipásztor szerint – aki amúgy 2017 végén vette át a helyi gyülekezet vezetését – a helyiek nyitottak és barátságosak, amit megtapasztalt már akkor, amikor a településre érkezett, hiszen segítettek megismerni a helyi szokásokat, viszonyokat, sokat tettek azért, hogy „belerázódjon” a magyarremetei életbe, mindennapokba.
– vázolta a református pap.
A járványhelyzet kapcsán Csiszér Norbert Lóránd megjegyezte, hogy sajnos nagyon sok program, rendezvény elmaradt emiatt, és a közösség érzi ezek hiányát, igényük lenne a gyakoribb találkozásra, a közös eseményekre, szórakozásra. A református egyházközösségen túl két civil szervezet is aktívan munkálkodik a közösségért. Az egyik a Pro Remetea, a másik a Magyaremetei Kulturális Egyesület, ők nyújtanak be pályázatokat sok közösségi tevékenység megrendezésére, ők bonyolítják le az eseményeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Meghalt szombaton egy két és fél éves kisfiú a Beszterce-Naszód megyei Újradna faluban, miután édesapja a ház udvarán elgázolta az autóval.
Katonai tűzoltókból, hegymászókból és hegyimentőkből álló mentőegység mentett meg péntek este egy 37 éves dévai férfit, aki siklóernyőzés közben kényszerleszállást hajtott végre és körülbelül 20 méter magasságban egy sziklán rekedt a Kenyérhegyen.
Szombaton három megyében másodfokú (narancssárga), 16 megyében és Bukarestben elsőfokú (sárga) hőségriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A Kárpátok hegyi ösvényein egyre nagyobb veszélyt jelent a nyájat védő, gyakran agresszív pásztorkutya. Szakértők szerint a juhászkutyákkal való konfliktusok megelőzhetők, de ehhez a turistáknak és a pásztoroknak is változtatniuk kell a szokásaikon.
Szeptemberben nyitják meg a látogatók előtt báró Nopcsa Ferenc felújított kastélyát a Hunyad megyei Szacsalon. A Hátszegi-medencében található kastélyban az épületről és lakóiról nyílik időszakos kiállítás.
Napok óta orrfacsaró bűz terjeng Kolozsváron, a kellemetlen szag a kincses város jóformán valamennyi lakónegyedében érezhető. A környezetvédelmi hatóságok szerint akárcsak a korábbi években, ezúttal is egy csirkefarm trágyázási munkálatai okozzák a bűzt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!