Nem lesz a Csíkszereda bejárataihoz kihelyezendő hivatalos helységnévtáblák része a város székely rovásírással írt neve, csupán a település határát jelző építmények utalnak a székely identitásra – hangsúlyozta csütörtökön Korodi Attila csíkszeredai polgármester egy román szervezet tiltakozására reagálva.
2023. február 02., 21:562023. február 02., 21:56
2023. február 02., 22:032023. február 02., 22:03
Hargita megye székhelyének elöljárója azután pontosított, hogy a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nevű szervezet azzal vádolta meg: „etnikai alapon” szándékszik megjelölni a város területét – számolt be csütörtökön az Agerpres hírügynökség. A csíkszeredai képviselő-testület január végi ülésén határozott arról, hogy tervpályázatot ír ki a városbejáratok egységesítésére, és elfogadta az erre vonatkozó szabályzatot.
Korodi Attila csütörtökön hangsúlyozta: nem szándékoznak rovásírásos feliratot is tenni a helységnévtáblákra, csupán az ezeket tartó építmények utalnak majd a helyi közösség székely identitására, hagyományaira. „A rovásírásos felirat a vizuális megoldás kis részét képezi” – nyilatkozta az RMDSZ-es elöljáró az Agerpresnek.
Hangsúlyozta: a romániai törvények szigorúan szabályozzák a helységnévtáblák kinézetét, kihelyezési módját. De az ezeket tartó építményekre engedékenyebb előírások vonatkoznak, a városok, megyék kidolgozhatnak a település, régió identitását tükröző építészeti megoldásokat. Ezek a helyi közösség aktuális életére, hagyományaira vonatkoznak – húzta alá a polgármester, aki szerint más romániai település- és megyehatárokon is vannak hasonlók. „Építészekhez, dizájnerekhez fordultunk, csapatokhoz, akik megrajzolnak egy vizuális identitást, mely szükséges és fontos, sőt egyedi is” – idézte az MTI az RMDSZ-es polgármestert, aki szerint kapuról, obeliszkről vagy más építményről is szó lehet.
A székelyföldi magyar elöljárók számos korábbi döntését is kifogásoló Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma szerdai sajtóközleményében azt írta, volt már hasonló kezdeményezés, de a prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon a helyi önkormányzati határozatot, így nem lehetett gyakorlatba ültetni. „Sértő, ahogy újra megpróbálják etnikai alapon megjelölni a város területét ezzel az úgynevezett ábécével, mely a város, a megye és az ország szinte teljes lakossága számára használhatatlan és kiolvashatatlan” – idézte a fórum közleményét a hírügynökség. Eszerint a fórum „határozottan elítéli” a kezdeményezést és olyan hosszú távú, komoly projekteket kér, melyek „egyesítik a régió lakóit, nem pedig szétválasztják”.
A tervezett megoldás nem lenne egyedi Romániában, sőt a település bejáratainál kihelyezett, a helyi közösség identitására, múltjára utaló más nyelvű feliratra is van példa Erdélyben – emlékeztet az MTI. A kolozsvári városvezetés 2017-ben csak úgy volt hajlandó feltüntetni Kolozsvár bejáratainál a város román neve mellett a magyar és a német nevét is – melyre bírósági határozat kötelezte –, ha a háromnyelvű helységnévtábla mellé egy latin nyelvű tábla is kerül.
Fotó: Biró István
A Municipium Aelium Napocense ab Imperatore Hadriano Conditum (117-138) felirat arra utal, hogy Kolozsvár volt az első város a térségben, melyet a rómaiak municípiumi rangra emeltek. Emil Boc polgármester akkor úgy nyilatkozott: a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészprofesszorai javasolták a felirat kihelyezését a város dicső múltjára való utalásként.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!