Kötetmentés. Szabó Csaba (előtérben) szerint egyre többen keresték meg őket szemétbe szánt kiadványaikkal
Fotó: Facebook / Horváth László
Magyar könyvet ne dobjunk ki! – ezzel a jelmondattal indította el Kolozsváron a Rigoberto Könyvmentő Szolgálatot a Fehér Holló Médiaklub Egyesület. Olyan helyre juttatnák el a szemétbe szánt kiadványokat, ahol valóban szükség van rájuk.
2019. október 17., 13:422019. október 17., 13:42
2019. október 17., 13:532019. október 17., 13:53
Könyvmentő szolgálatot indított a kolozsvári székhelyű Fehér Holló Médiaklub Egyesület, amelynek célja enyhíteni, akár megfékezni azt az egyre nagyobb méreteket öltő jelenséget, hogy sokan dobnak ki magyar kiadványokat.
A magyar-román kapcsolatok jobbításán munkálkodó szervezet azután döntött az általuk már régóta végzett könyvmentő munka „intézményesítése” mellett, hogy egyre többen keresték meg őket szemétbe szánt kiadványaikkal, mondta el a Krónikának Szabó Csaba televíziós újságíró, a Fehér Holló Médiaklub Egyesület elnöke.
A Fehér Holló Médiaklub Egyesület elsősorban a szakma segítségére számít a projekt megvalósításában, a különböző szakterületek képviselőinek közreműködésével szortíroznák, rendszereznék a könyveket.
A könyvmentő szolgálat nevét – Rigoberto – Mario Vargas Llosa egyik regényéből kölcsönözték, melynek szereplője arra kérte építészét, hogy amikor a házát építi, akkor a könyvei/könyvtára „lakhatási igényeit” vegye elsősorban figyelembe. Rigoberto könyvtárának érdekessége, hogy a könyvek száma állandó: ha új jön, a régi megy. Hasonlóan járna el a kolozsvári könyvmentő szolgálat is:
A könyvmentő szolgálat önkéntesei, Lőrinczi Eszter és Szőke Tímea
Fotó: Fehér Holló Médiaklub Egyesület
„Nem úgy volt elképzelve, hogy nálunk maradjanak a könyvek, míg a világ. Megnézetjük a szakmával, és amire azt mondják, hogy nem kell, odaadjuk papírnak. A másik kapcsolat az antikváriumokkal lesz. Minél keletebbre megyünk, annál nagyobb keletje van a könyvnek. Kéthetente jönnek majd az antikváriumok képviselői, akik elviszik és eladják a fölösleges kiadványokat. A bevétellel a fiatal írókat-költőket támogatják” – részletezte a könyvek további sorsát Szabó Csaba.
Az újraelosztás a vidéki iskolákat, sőt, egyházközségeket is érinti, a könyvek egy része ide utazik. Szabó Csaba szerint már a projekt beindulásakor érkezett olyan kérés hozzájuk Székelykeresztúrról, hogy szívesen fogadnák a román házi olvasmányok magyar nyelvű fordításait.
Az egyházakkal való partnerség ötlete szintén Székelyföldről származik.
– jelentette ki az újságíró.
Felidézte: a Hargita megyei Énlakán, az unitárius templomban figyeltek fel arra, hogy istentisztelet után könyvek fogadják a távozó híveket, melyek közül az idős nénik-bácsik, de a fiatalok is kedvükre válogathatnak ingyenes olvasnivalót. Ennek mintájára a könyvek egy része a kolozsvári Dónát negyedi református templomba kerül, de újabb egyházi partnerek jelentkezését is várják.
Az elmúlt hétvégén indult projektet a Rațiu Family Charitable Foundation támogatja anyagilag, innen kapja az ösztöndíjat a két önkéntes is. Az infrastruktúrát a Fehér Holló Médiaklub Egyesület adja.
„Minél keltebbre megyünk, annál inkább olvasnak az emberek. A globalizáció átka, hogy nyugaton nem olvasnak”
Fotó: Facebook / Horváth László
A projekt kihívások elé állítja működtetőit. „Mivel senki nem járt előttünk, olyan dolgok történnek, amire nem számítottunk” – mondta Szabó Csaba. Első nap például egy hóstáti ház padlásáról kellett lehozni négy zsák könyvet. Mivel évek óta ott porosodtak, az ilyen esetekre is fel kell készülni kesztyűkkel, védőfelszereléssel.
– jelentette ki a kezdeményező, aki szerint a kiadványok mellett a mögöttük lévő emberi történetek is érdekesek. Sok idős ember például azért mond le a könyveiről, könyvtáráról, mivel külföldre költözik gyerekeihez.
„Azért csináljuk, mert szeretjük” – mondta a könyvmentő munkáról Szabó Csaba. Egyelőre nem is reklámozzák a projektet, hisz szerinte annyira nagy szükség van rá, hogy úgyis megtalálják őket az emberek.
Több mint 1,7 millió lej értékben rótt ki büntetést az év első tíz hónapjában a Hargita Megyei Környezetőrség; emellett több büntetőfeljelentést is tett, a legtöbb esetben természetvédelmi területek felégetése miatt.
Több mint kétszáz alkalmazott tömeges elbocsátását jelentette be két gyár Aradon, sok munkás már meg is kapta a felmondólevelét. A munkaerő-elhelyező ügynökség vezetői szerint ugyanakkor a valóságban nagyobb is lehet az állás nélkül maradók száma.
Holttestet találtak a munkások egy Lippa közeli erdőben, egy használaton kívüli szennyvízgödörben – közölte az Arad Megyei Rendőr-főkapitányság. Az első vizsgálatok szerint a tetem akár három éve heverhet ott, ahol rábukkantak.
Románia nagy részében a sokéves átlagnak megfelelő, a nyugati megyékben időszakosan valamivel alacsonyabb hőmérsékleti értékek várhatók a következő négy hétben.
Iskolabusz ütközött hétfő reggel személygépkocsival a 15-ös jelzésű országúton Maroshévíz és Szászrégen között, a Maros megyei Csobotány térségében.
Elsodort az Arad-Craiova-Bukarest Észak 348-as számú InterRegio vonat vasárnap reggel egy személygépkocsit, amelynek sofőrje, egy 59 éves nő úgy hajtott rá a sínekre, hogy előzőleg nem bizonyosodott meg arról, hogy nem közeledik vonat.
Raluca Turcan művelődési miniszter szombaton Gyulafehérváron hivatalosan leleplezte a Codex Aureus középkori kézirat nemzetközi elismerését tanúsító UNESCO-plakettet.
A Szatmár megyei Tasnádon üzembe helyezték azt az újonnan fúrt termálkutat, amely a helyi strand számára biztosítja a szükséges termálvizet – adta hírül a Presasm.ro. A kút vízhozama másodpercenként 30 liter, 65,4 Celsius-fokos hőmérsékleten.
Nagyvárad szomszédságában szombaton felavatták az agglomerációs körgyűrű első szakaszát, amelynek az a szerepe, hogy a bihari megyeszékhely mellett a környező településeket is ki lehessen kerülni.
Romániában jelenleg a népességfogyás jelenti a legnagyobb kihívást – jelentette ki szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!