Meglepően sokan állnának be önkéntesen a román hadseregbe, a kötelező sorkatonaság szocializációs, nyelvtanulási közeg is volt

Meglepően sokan állnának be önkéntesen a román hadseregbe, a kötelező sorkatonaság szocializációs, nyelvtanulási közeg is volt

A hadseregnek szánt költségek növelését a felmérés szerint a megkérdezettek nagy többsége támogatja – durván számolva négyből három személy

Fotó: Haáz Vince

Friss felmérés szerint a megkérdezett romániai férfiak 38 százaléka gondolja úgy, hogy egy esetleges háborús helyzetben önkéntesként vagy tartalékosként bevonulna a hadseregbe. Az országban 2007-től megszüntették a kötelező sorkatonai szolgálat teljesítését, a felmérés szerint azonban jelenleg elég nagy a hadsereg társadalmi támogatottsága. A témában Péter László szociológus, a BBTE oktatója, egykori sorkatonaként pedig Gazda István református lelkész, a huszonévesek generációjából pedig két egyetemi hallgató, Rokaly Balázs és Müller Tibor nyilatkozott a Krónikának.

Kiss Judit

2024. április 22., 09:372024. április 22., 09:37

A romániai lakosság majdnem fele, 44 százaléka értene egyet a kötelező sorkatonaság bevezetésével – derült ki az IRES közvélemény-kutató intézet március végén készített felmérésének eredményeiből. Az 1058 válaszadó megkérdezésével végzett felmérés – amelyet Románia NATO-csatlakozásának 20. évfordulóján készített az intézet – arra is rávilágít, hogy a megkérdezettek nagy hányada, 72 százaléka vélekedik úgy, hogy Romániának az eddiginél többet kellene költenie az ország védelmére.

A megkérdezettek 38 százaléka válaszolta azt, hogy egy esetleges háborús helyzet esetén önkéntesként vagy tartalékosként bevonulna a hadseregbe.

A felmérés kapcsán a 2007-ben megszűnt kötelező romániai sorkatonaság témáját is körüljártuk Péter László kolozsvári szociológussal, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatójával. A témában megkerestünk olyan személyt is, aki 1989 előtt volt katona, de fiatalok véleményére is kíváncsiak voltunk. Gazda Istvánt, a temesvári Új Évezred Református Központ lelkipásztorát az 1989 előtti katonasági élményeiről, valamint a kötelező sorkatonasággal kapcsolatos véleményéről kérdeztük. Két egyetemistát is megkérdeztünk meglátásáról: Rokaly Balázs, a Sapietia EMTE fotó és filmszakának végzős hallgatója, valamint Müller Tibor, a BBTE történelem szakának másodéves hallgatója válaszolt kérdéseinkre.

Galéria

Péter László szociológus: „a hagyományos társadalmi problémák – lakáshelyzet, infláció, kivándorlás, stb. – mellett kiemelkedő jelentőségűvé vált a biztonsági kockázatok kérdése”

Fotó: BBTE

A NATO, a hadsereg és a férfiasság

Péter László szociológus, PhD, a BBTE oktatója a Társadalmi problémák, illetve a Közvélemény szociológiája elnevezésű tárgyakat tanítja. A katonaság témájához is kapcsolódik több általa írt szakkönyv: A közvélemény szociológiája (2002) és az Elmélet és empíria öt globális társadalmi probléma vizsgálatában (2009) című kiadvány. Péter László a felmérés kapcsán azt mondta, szubjektív gondolatait fogalmazza meg a Krónika megkeresésére – a NATO, a hadsereg és a férfiasság kulcsszavak mentén. „Pár éve még elképzelhetetlen volt, hogy a nyilvánosság legfontosabb napirendjét egy európai háború toposza uralja.

Az új kontextusban azonban a hagyományos társadalmi problémák – egyenlőtlenség, lakáshelyzet, infláció, fiatalok kivándorlása, korrupció, az automatizáció negatív hatásai, klímakérdés – mellett kiemelkedő, mondhatni stratégiai jelentőségre tettek szert a biztonsági kockázatok s ezek elhárításának lehetőségei. Erről természetesen a társadalom is »gondol valamit«” – fogalmazott a szociológus.

Hozzátette, elkerülhetetlenné vált, hogy a konfliktus környezetében élő társadalmak hangosan is feltegyék maguknak – az egyelőre szerencsére csak elméleti jellegű – kulcskérdést, hogy mit tudnak tenni, ha akaratuk ellenére a fegyveres konfliktus kiterjed a térség többi országára.

Mint magyarázta, ebben a felvetésben szondázta az IRES a romániai felnőtt lakosságot március végén, amire Románia húsz éves NATO-tagsága adott konkrét apropót. A telefonos vizsgálat a kockázat-percepciók, a hadsereg általános állapotának értékelése, a NATO-val szembeni elvárások, illetve a biztonság-érzet és a hadsereg szerepvállalása témaköre mentén vizsgálta a percepciókat. „Az eredmények véleményem szerint hordoznak némi meglepetést. Mint várható volt, a felnőtt népesség esetében jelen van a reflektált aggodalom, hogy Románia közvetlenül is érintetté válhat a nyílt fegyveres konfliktusban: a megélhetési költségek (27%) és a szegénység (18%) után a háború kiterjedése (13%) képezi a személyekre leselkedő »félelmek térképének« csúcsát” – fejtette ki a szociológus.

Galéria

A felmérésből az is kiderült, hogy a közös védelem kérdése kapcsán tízből nyolc személy biztos abban, hogy a NATO szükség esetén megvédené Romániát

Fotó: Haáz Vince

Mint részletezte,

az országra leselkedő veszélyek tekintetében ez a kockázat már a második helyet foglalja el (18%), rögtön a rossz életminőség (25%) után – mindezek alapján érthető, hogy a válaszoló romániaiak számottevő része azt valószínűsíti, hogy az elkövetkező években az ország fegyveres konfliktusba kerülhet Oroszországgal (47%).

Mint a felmérést a szociológus magyarázta, a NATO-val való többségi szolidaritás jegyében a népesség több mint fele (54%) támogatná, hogy Romániai fegyveresen is vegyen részt a konfliktusban, ha Oroszország NATO-tagállamot támadna meg.

Erőteljesen támogatja a társadalom, hogy korszerűsítsék a hadsereget

„Véleményem szerint meglepően magas azoknak a férfiaknak az aránya – a megkérdezett össznépesség 48 százaléka –, akik háborús esetben önkéntesen beállnának a hadseregbe: 38%! Csak 9% mondta, hogy elmenekülne az országból – a legtöbben (44%) itthon maradnának, de azért nem állnának be önkéntes katonának. A hadseregnek szánt költségek növelését a nagy többség támogatja – durván számolva négyből három személy –, s ezt a pénzt a haditechnika fejlesztésére szánná háromból két személy” – fejtette ki Péter László.

A társadalomkutató hozzátette, a NATO, mint szervezet ismertsége a felmérés szerint teljes (98%), támogatottsága maximális, Románia tagságát 81% helyesnek tartja, s ez garantált védettséget jelent. Átlagban nagyjából három ember gondolja a négyből, hogy a NATO szükség esetén megvéd, jobb fegyvereket jelent a seregnek, jobb szakmai felkészültséget biztosít és hasznos nemzetközi kapcsolatokat biztosít a román államnak. A felmérést elemezve Péter László arra is rámutatott, hogy mindezen előnyök lehetséges hátrányokkal járnak, ezek közül közül kiemelkedik az Oroszországgal való rossz viszony (a megkérdezettek 59% -a vélekedik így). Háromból két válaszadó – pontosabban 64% – gondolja úgy, hogy egyszer Ukrajnának NATO-taggá kell válnia. A szociológus azt is kiemelte, a közös védelem kérdése kapcsán tízből nyolc személy (82%) biztos abban, hogy a NATO szükség esetén megvédené Romániát, 79% helyesnek tartja, hogy az 5. NATO-cikkely szerint Románia katonákat küldjön a bajba jutott szövetséges ország megsegítésére.

Galéria

A hadseregben való részvétel a szabálykövetés kialakításának tekintetében is fontos szerepet játszik, akárcsak az egyéni és kollektív felelősségérzet növelésében

Fotó: Román védelmi minisztérium

„De mit jelentenek ezek a számok? Egyfelől a népesség körében nagyon erős a NATO-optimizmus, tulajdonképpen az ország biztonságának legfőbb garanciáját látják benne. Ez egybecseng a két éve domináns politikai diskurzusokkal, de nem csupán visszatükrözi azt, hanem egyben legitimálja is. Sőt, előírja az atlantista kurzus folytatását az elitek számára – ne feledjük, az idén választások lesznek, tehát ez minden politikai szereplő számára alapvető elvárás-rendszert jelent.

Kisebbségi szempontból ez fontos, hiszen az atlantizmus számunkra indirekt módon egyfajta jogi garanciát is jelent. Még belegondolni is rossz, ha egy esetleges AUR-térnyerés mégis letérne erről az útról” – mutatott rá Péter László. Hozzátette, az összkép nyomán ugyanakkor az is körvonalazódik, hogy a többség nem gondolja azt, hogy Románia csupán „potyautasként” profitáljon a NATO-védernyő adta előnyökből, aztán „ha baj van, harcoljon más”. A szociológus megfogalmazása szerint az alapbeállítódások szintjén létezik egy kommunikációval és meggyőzéssel kiaknázható – vagyis növelhető – alappotenciál és diszpozíció, hogy a régóta rebesgetett hadsereg-reformot a közeljövőben kivitelezzék. „Meglepetés számomra, hogy a megkérdezett férfiak 38 százaléka spontánul azt nyilatkozta, hogy háború esetén vállalná az önkéntességet. Kisebb az ez iránt tanúsított ellenállás, mint gondoltam. Ez legitim alapként is szolgálhat bármilyen reform számára, ugyanakkor megoldaná azt a dilemmát is, hogy miként lehetne növelni – ha nem is a hadállományt –, de azok körét, akik veszély esetén legalább tudják, mit nem kell tenni, lehet rájuk számítani, elkerülve a kötelező sorkatonaság bevezetését. Ugyanis tény, hogy többségünknek fogalma sincsen, mit kellene tenni ilyen szerencsétlen esetben” – fejtette ki a szociológus. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon erős a hadsereg jobb felszerelésének és a kiadások növelésének a társadalmi támogatottsága, a válaszadók többsége érzi, hogy szükség van valamilyen fordulatra, ami hozzájárulhat a tényleges biztonság, illetve a biztonságérzet növeléséhez.

Oroszország minden rezsimben Románia ellensége volt valamiképpen

A szociológus arra is felhívta a figyelmet, hogy »tapintható« a látens félelem, egyfajta feszélyezettség érzékelhető a népesség körében. „Ez normális, de fontos, hogy ne csapjon át morális pánikba. Ehhez az is szükséges, hogy a média és különösképpen a politikai szereplők felelősen viselkedjenek. Összességében a romániai átlagpolgárok többsége a biztonság zálogát látja a NATO-ban, amit a hadseregen keresztül érzékel, ezért gyakorlatilag minden olyasmit támogat, ami a hadsereget segíti, és nagyon sokan attól sem zárkóznak el, hogy önkéntesnek álljanak, a lakossági ellenállás egy esetleges reformmal szemben kisebb, mint gondoltam” – mondta a szociológus. Mint kifejtette,

ennek történelmi okai is vannak: Oroszország gyakorlatilag minden rezsimben – az Ókirályság idején, Nagy-Romániában, a „cseausiszta” nacionál-kommunista diktatúrában, illetve 1990 után is – valamilyen formában ellenség volt.

„A nemzetépítés során kialakított kollektív identitás lényeges eleme volt a Oroszországgal való szembenállás – az ötvenes évekre jellemző sztálinizált időszakot leszámítva. A rendszerváltás után a hadsereg lett az az intézmény, amiben a legtöbben megbíznak – az ortodox egyház és a titkosszolgálatok mellett. Az 1989-es forradalom nyomán alakult ki a köztudatban az kép, miszerint a »jó« hadsereg az antikommunista nép oldalán állt a rossz szekuritátéval szemben. A hivatalos történetírásban a román hadsereg nagy szerepet játszott az 1918-as egyesítésben – így mindennek van nacionalista alapja is” – fejtette ki Péter László. Mint mondta, felmerül a kérdés, hogy vajon a számok tükrében van-e esély arra, hogy a profi hadsereg mellé egy valamiféle önkéntességi alapon szervezett intézmény jöjjön létre. „Van esély. Viszont arra, hogy a kötelező sorkatonaságot egyhamar visszavezessék, pillanatnyilag nem sok esélyt látok. Sem hatékony, sem »fair« nem lenne, a rendszer sincsen erre felkészülve, népszavazáson most nem menne át. A kettős állampolgár fiatalok számára pedig kész katasztrófa lenne.

És még mire lenne jó – békeidőben – egy kvázi-kötelező hadsereg? Arra semmiképpen sem, amivé a nyolcvanas évekre vált, vagyis hogy ingyen munkaerőt biztosítson a gyárak, bányák, mezők munkáihoz” – fejtette ki Péter László.

Szabálykövetés, kooperáció, románnyelv-tanulás – a hadsereg szocializációs közeget is jelentett

A szociológus kiemelte, az viszont szociológiai tény, hogy a hadsereg mint intézmény egyben szocializációs közeg is: nem csupán a tekintéllyel szembeni alapvető beállítódásokat, attitűdöket mélyíti, hanem a kooperációs és kölcsönös segítségnyújtás mechanizmusainak elsajátítására is alkalmas tanulási terep. „A szabálykövetés kialakításának tekintetében is fontos szerepet játszik, akárcsak az egyéni és kollektív felelősségérzet növelésében. Kisebbségi szempontból a román nyelvtanulás egyik kényszerű, de egyben hatékony közege volt a múltban, a többség számára pedig az etnikai-nyelvi másság közvetlen megtapasztalásának lehetősége. Persze azt is tudjuk, hogy a hadsereg a tradicionális hegemón maszkulin szerepek – sokszor nagyon is erőszakos – „cizellálásában” vállalt szerepet, miközben az értelmetlenség és megalázás színhelye, az emberi méltóság leépítésének és a másik ember dehumanizációjának gyakorlótere volt. Ilyen seregre manapság egyáltalán nincs szükségünk” – szögezte le Péter László. Kifejtette, a népesség felkészítése egy esetleges agresszió kezelésére azonban nem csupán kihívás, hanem egyben szükséglet is. „E tekintetben a társadalom nem kerülheti el, hogy a közeljövőben egy széleskörű dialógus mentén és a lehetséges megoldási javaslatok higgadt, nyugodt és racionális vitája révén valamilyen közös nevezőre jusson” – mondta a szociológus.

Galéria

Gazda István református lelkész: „a katonaságban az egymásra utaltság, bajtársiasság, az egymás segítése, megbecsülése is fontos volt, ugyanakkor mindez túlélési ösztönöket szabadított fel”

Fotó: Új Ezredév Református Központ/ Facebook

Azt, hogy a hadsereg, a katonaság sok más hozadéka mellett óhatatlanul szocializációs közeget is jelent, megkeresésünkre Gazda István is megerősítette, akinek 1982-ben, a Ceaușescu-rendszerben munkaszolgálatos katonának kellett bevonulnia. Mint mondta, 1982 márciusától 1983 októberéig volt katona, összesen 19 hónapon keresztül. „A családunkat politikai okokból nem nézte jó szemmel a kommunista rendszer, ezért voltam munkaszolgálatos katona.

Egy hónapos fegyveres kiképzésben részesültünk, ami gyakorlatilag nevetséges volt: szuronyos karabélyokra képeztek ki, olyasmikre, amilyeneket szerintem a francia forradalomban is használtak már. Ilyen fegyverrel az ember ártatlanul halt volna meg egy háború esetén, tehát ez látszatkiképzés volt. Aztán elvittek munkára” – elevenítette fel Gazda István.

Mint mondta, eleinte utakat, sáncokat kellett ásniuk, gyakorlatilag kubikos munkáról volt szó: rettenetesen megdolgoztatták a katonákat, napi 12 órán át.

Szolidaritás és bajtársiasság a Duna-csatornánál

„Aztán a Duna csatornához vittek munkára. Nyilván ezt a fajta katonaságot, ami gyakorlatilag kényszermunka volt, senkinek nem kívánom, hogy átélje – ahogy mondani szokás, még az ellenségemnek se. Mindazonáltal a magam részéről valamiféle, bár pár hónapos katonai képzést helyeselnék, hiszen az megszoktatja az embert egyfajta fegyelemre, rendszerességre: mikor kell kelni, mikor kell feküdni, mikor lehet étkezni. Ugyanakkor a katonaság egy bizonyos fajta morálra is tanít, bajtársiassá teszi az embert” – ecsetelte Gazda István. Úgy fogalmazott, ez a fajta közeg nagyon sok mindenre megtanította, többek közt arra, hogy az egyes ember fontos lehet a másik ember számára. „Egykori katonatársaim közül akad olyan, akinek bár nyolc osztálya sincsen, most is tartjuk a kapcsolatot. Maga a nagybetűs Ember számított ebben a közegben. Olyan környezetben voltunk, ahol analfabéták, büntetett előéletűek is a társaink voltak, de kialakult egyfajta szolidaritás.

Hálát adok Istennek, hogy olyan helyzetet élhettem meg a katonaságnál, amilyent egyébként nem élhettem volna át, és olyan emberekkel találkozhattam, akikkel biztosan nem találkoztam volna más közegben” – mutatott rá Gazda István.
Hozzátette, mindez a lelkészi szolgálatában is segítette.

„A katonaságban átéltek nyomán én biztosan nem nézek le senkit, nem nézek felülről senkire, igyekszem megérteni bárkinek a gondjait, hiszen tudom, milyen közösen kínlódni, küzdeni – ezek a tapasztalatok emberségre tanítottak. Az egymásra utaltság, bajtársiasság, az egymás kisegítése, megbecsülése is fontos volt, ugyanakkor mindez túlélési ösztönöket szabadított fel” – összegzett Gazda István. Kérdésünkre, hogy miként látja a bajtársiasság, moralitás érvényesülését a fiatalabb nemzedékek esetében, a lelkipásztor úgy fogalmazott, manapság az emberek el vannak kényelmesedve. „Az tapasztalható a mai mentalitással kapcsolatban, hogy általában sok jogunk van, kötelességünk annál kevesebb. És közben hatalmasak az igényeink, amelyek messze meghaladják a lehetőségeinket, az emberek munkavállalás esetén is fanyalognak, válogatnak, kevés bennünk a lemondásra való képesség.

A katonaság arra is megtanított, hogy vannak dolgok, amiket tetszik, vagy nem, de el kell végezni, vagy hogy olykor le kell mondani a kényelemről” – fejtette ki Gazda István. Arról is beszélt, hogy a katonaság a saját határaik megismerésében is segítette a katonákat – fizikai és lelki vonatkozásban egyaránt.

„Jól emlékszem, fizikai vonatkozásban sokszor rácsodálkoztam: erre is képes vagyok. De lelkileg is volt ilyen: alkalmazkodni kellett bizonyos körülményekhez, át kell vészelni a nehézségeket, túlélési technikát kellett alkalmazni” – emlékezett vissza Gazda István. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a katonaságnak másik fontos aspektusa volt, hogy székelyföldi magyar fiúként – hiszen Kovásznán nőtt fel – románul is megtanult. „Úgy érettségiztem, hogy egy normális mondatot nem tudtam románul elmondani. A katonaság egyik fontos pozitív hozadéka, hogy meg kellett tanulni a nyelvet – ami persze abban a közegben nem volt mentes trágár szavaktól. A másik lényeges, hasznos dolog volt, hogy azt érezhettük: mi magyarok egymásra vagyunk utalva és mindig kisegítjük egymást.

Szövetségben voltunk egymással ebben a környezetben, ahol dzsungeltörvények uralkodtak. Sokat számított az, hogy ha valamelyikünket bántották, a többiek a segítségére siettek. Egyfajta testvériséget éreztünk, ez pedig segített a túlélésben” – összegzett Gazda István.

Huszonévesek: ráférne a fiatalokra a fegyelem, de a kötelező sorkatonaság nem indokolt

A huszonéves generációt képviselő fiataloknak is kíváncsiak voltunk a meglátására. Rokaly Balázs azt mondta, ha édesapját kérdezi „a régi kötelező katonaságról”, akkor kevés negatívumot hall tőle a témában. Mint részletezte, édesapja folyamatosan azt emeli ki, hogy az erdélyi magyar ember a katonaságban egy év alatt tökéletesen megtanult románul, és hogy a hadsereg nem csak nyelvtanulás terén hozott hasznot az akkori fiataloknak, hanem megtanították őket ott rendre és fegyelemre.

Galéria

Rokaly Balázs végzős egyetemi hallgató: „a rend és a fegyelem hiánya mindenhol érvényes a mai fiatal generációra”

Fotó: Pándi Blanka

„Ha ilyen szempontból vizsgálja az ember, hogy hasznos lenne-e a kötelező sorkatonaság vagy sem, akkor mindenképp hasznosnak mondanám, hisz Erdélyben a mai fiatal generációnak nagy problémája, hogy nem sikerül elsajátítani a román nyelvet a 12 iskolai év alatt. Ez már a Székelyföldön kívüli magyarlakta településekre is egyre inkább jellemzővé válik, a rend és a fegyelem hiánya pedig szerintem mindenhol érvényes Romániában a mai fiatal generációra” – fejtette ki az egyetemi hallgató. Mint mondta,

tapasztalata szerint generációjának tagjai közt sokan vannak olyanok, akik cseppet sem rátermettek arra, hogy egy évnyi kötelező katonaságot végezzenek el – persze végig tudnák csinálni, de nagyon nehéz lenne számukra. Kifejtette, úgy gondolja, ilyen szempontból nem lenne jó kötelezővé tenni a sorkatonaságot, hisz azokban az emberekben, akik nem rátermettek, mélyebb nyomot hagyhatna a kényszer.

„Azt gondolom a legjobb megoldásnak, hogy az iskolákban kellene megismertetni a diákokkal a katonaság intézményét, akár előadásokat is lehetne tartani ezzel kapcsolatban – 8. osztályban nekünk is tartottak erről előadást. Így elég nagy lenne az esélye annak, hogy minden évfolyamból kikerüljön néhány olyan ember, akinek hajlandósága van az ilyesmire és végig is csinálja a katonaságot. Nekem volt olyan lányosztálytársam, aki nagyon szeretett volna elmenni katonának, de végül az egyetemet választotta. Manapság már egyre gyakoribb, hogy akár nők is vállalják az egy éves kiképzést. És mindig is lesznek olyanok, akik erre hajlandóak, rátermettek és könnyű szívvel végig tudják csinálni” – vélekedett Rokaly Balázs.

Galéria

Müller Tibor másodéves, történelem szakos hallgató: „semmi nem indokolja a kötelező katonai szolgálat bevezetését”

Fotó: Müller Tibor/Facebook

Müller Tibor, a BBTE történelem szakának másodéves hallgatója szerint semmi nem indokolja a kötelező katonai szolgálat bevezetését. „Nem indokolja semmi, bármennyire is hajlamosak vagyunk a számos véres konfliktusról szóló híradás tükrében ehhez hasonló elkeseredett megoldásokra gondolni.

A kötelező katonaság ebben a pillanatban nehezen és/vagy korszerűtlenül felszerelt és túlméretezett hadsereget eredményezne. Ennél sokkal hatékonyabb megoldás, hogy ha valóban több katonára van szüksége a hadseregnek, legyen meg az önkéntes, fizetett szolgálat lehetősége” – fejtette ki a történelem szakos hallgató.

Úgy fogalmazott, nem valószínű, hogy szigorú parancsok kérdés nélküli követésére kiképzett fiatalok tömkelegére van leginkább szüksége ebben a pillanatban az országnak. „Véleményem szerint óvakodni kellene az efféle drasztikus lépésektől” – vélekedett Müller Tibor.

Galéria

A friss felmérés rámutat: a felnőtt népesség körében érezhető a reflektált aggodalom, hogy Románia közvetlenül is érintetté válhat nyílt fegyveres konfliktusban

Fotó: Haáz Vince

{K1}

{K2}

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 23., csütörtök

Három ország gyermekei futnak a hétvégén megnyíló magyar–szerb–román hármashatár körül

Ismét megnyílik a magyar–szerb–román hármashatár, a hétvégén a magyarországi Kübekházán és a Temes megyei Óbében (Beba Veche) is színes programmal várják az érdeklődőket.

Három ország gyermekei futnak a hétvégén megnyíló magyar–szerb–román hármashatár körül
2024. május 23., csütörtök

Száz férőhelyes katolikus bölcsődét és óvodát avattak fel Szatmárnémetiben

A magyarság szülőföldön történő megmaradása összetett folyamat, szükség van benne az erős anyaországra, amely rendületlenül áll ki a külhoni nemzetrészek mellett – mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár csütörtökön Szatmárnémetiben.

Száz férőhelyes katolikus bölcsődét és óvodát avattak fel Szatmárnémetiben
2024. május 23., csütörtök

Ma is hatalmas felkiáltójel a holokauszt – Mureșan Judit túlélő a Krónikának az észak-erdélyi zsidók elhurcolásáról

Az észak-erdélyi zsidók elhurcolásának 80. évfordulóján, ma is emlékeztetni kell a társadalmat és az utókort a történelem egyik legsötétebb fejezetére, hiszen az izraeli-palesztin háború kontextusában terjedőben van az antiszemitizmus és a gyűlölet.

Ma is hatalmas felkiáltójel a holokauszt – Mureșan Judit túlélő a Krónikának az észak-erdélyi zsidók elhurcolásáról
2024. május 23., csütörtök

Rehabilitációs központ épül a problémás medvék számára Brassó közelében

Brassó közelében 61 hektáron rehabilitációs központ épül a lakott területekre bejáró és ott problémákat okozó barnamedvék számára – számolt be csütörtökön a Bizbrașov.ro hírportál.

Rehabilitációs központ épül a problémás medvék számára Brassó közelében
2024. május 23., csütörtök

Csütörtökön is leszakad az ég több erdélyi, partiumi és bánsági megyében

Légköri labilitásra és esőkre kell számítani a csütörtöki nap folyamán az ország 13 megyéjében – figyelmeztetett csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Csütörtökön is leszakad az ég több erdélyi, partiumi és bánsági megyében
2024. május 23., csütörtök

Az erdélyi épített örökség nyomában: elindult a kulturális turizmust népszerűsítő, 12 útvonalat ajánló multimédiás platform

Csodásan zöldellő dombok, erdőket átszelő utak, a régmúlt időket idéző várak, kastélyok, kúriák és az erdélyi konyha hagyományos fogásainak látványa tárul a Hívogató Románia (România Atractivă) elnevezésű portálra kattintó látogatók elé.

Az erdélyi épített örökség nyomában: elindult a kulturális turizmust népszerűsítő, 12 útvonalat ajánló multimédiás platform
2024. május 22., szerda

Manele-videóklipet forgattak a frissen felújított válaszúti Bánffy-kastélyban

Megosztó véleményeket szülhet, hogy három maneleénekes épp a frissen felújított, Erdély egyik építészeti ékkövének számító válaszúti Bánffy-kastélyt választotta videóklipjének forgatási helyszínéül.

Manele-videóklipet forgattak a frissen felújított válaszúti Bánffy-kastélyban
2024. május 22., szerda

Félmilliárd euróból csiszolnának modern kisvárost a kincses városban

A területrendezési terv jóváhagyására vár Románia egyik legnagyobb vegyes rendeltetésű ingatlanberuházása, melyet mintegy 500 millió euróból valósítanának meg a kolozsvári Carbochim csiszolóanyaggyár 14 hektáros ipartelepén.

Félmilliárd euróból csiszolnának modern kisvárost a kincses városban
2024. május 22., szerda

„Nem csak falak, hanem szellemiség is”: több mint félszáz gyermeknek ad otthont a Máramarosszigeten felavatott magyar kisdedóvó

„Az, hogy Magyarország kormánya a határon túli magyarokat támogatja, majdnem olyan természetes, mint ahogy levegőt veszünk, ez kötelessége is” – fejtette ki Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár Máramarosszigeten.

„Nem csak falak, hanem szellemiség is”: több mint félszáz gyermeknek ad otthont a Máramarosszigeten felavatott magyar kisdedóvó
2024. május 22., szerda

Iohannis védelmébe vette a medvék kilövését: „az ott élő emberek döntése, hogyan oldják meg a konfliktust”

A közös élőhelyeken néha elkerülhetetlen az emberek és vadállatok közötti konfliktus – így reagált szerdán Klaus Iohannis a Csíkszeredában kilőtt medvék témájában nekiszegezett újságírói kérdésre.

Iohannis védelmébe vette a medvék kilövését: „az ott élő emberek döntése, hogyan oldják meg a konfliktust”