Az Európai Unió országaiban ugyanakkor 2022-ben személyenként átlagosan 249 kilogramm háztartási hulladékot hasznosítottak újra, míg egy évvel korábban 264 kilogrammot. Az Eurostat adatai szerint a települési hulladék egy főre jutó újrahasznosítási aránya Ausztriában (516 kilogramm), Dániában (411), valamint Németországban (409) volt a legmagasabb, és Romániában (36), Máltán (75), valamint Görögországban (90) a legalacsonyabb – közölte az Agerpres.

Különben a jelentés szerint az országok közötti eltérések a fogyasztási minták, a gazdasági jólét, valamint a települési hulladék gyűjtése és kezelése közötti különbségeket is tükrözik. Az egyes országok különböznek abban is, hogy a kereskedelemből és a közigazgatásból származó hulladékot gyűjtenek össze és kezelnek a háztartási hulladékkal együtt.

korábban írtuk

Elítélheti Romániát az Európai Unió Bírósága több mint 30 hulladéklerakó lezárásának elmulasztása miatt

Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerint az Európai Unió Bírósága december 14-én elítélheti Romániát 31 hulladéklerakó lezárásának elmulasztása miatt.

Az EB közleménye emlékeztetett: a hulladéklerakókról szóló irányelv előírja a tagállamoknak, hogy gondoskodjanak az engedéllyel nem rendelkező hulladéklerakók bezárásáról és helyreállításáról. A hulladékokról szóló keretirányelv értelmében a tagállamoknak úgy kell újrahasznosítaniuk és ártalmatlanítaniuk a hulladékot, hogy ezzel ne veszélyeztessék az emberek egészségét és a környezetet, továbbá tilos a hulladék illegális lerakása vagy ellenőrizetlen ártalmatlanítása.

Románia csatlakozási szerződésében 2017. július 16-át szabták meg határidőként a hatóságok számára, hogy 101 hulladéklerakó esetében teljesítsék az uniós irányelv előírásait. Mivel ezt a kötelezettséget Románia nem teljesítette maradéktalanul, az EB 2020 októberében felszólító levelet küldött Bukarestnek.

A fennmaradó hulladéklerakók közül ötnek a bezárása és helyreállítása 2026-2028 között várható, a további négy helyzete bizonytalan. Az EB ezért úgy határozott, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Bukarestnek pedig két hónap áll a rendelkezésére a válaszadásra és a szükséges intézkedések meghozatalára. Ha ez nem történik meg, az EB az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

„Most azon vagyunk, hogy erre is találjunk megfelelő finanszírozási megoldást a Fenntartható Fejlődés Operatív Programon keresztül, amelynek az útmutatóját még nem véglegesítették. Volt egy finanszírozási útmutató a Nagy Infrastruktúra Operatív Programra (POIM), ez azonban 2023. december 31-én lejárt” – magyarázta az államtitkár. Hozzátette, a háztartási hulladékok lerakójának bezárására a 2021-2027-es időszakra érvényes Fenntartható Fejlődés Operatív Program is biztosít finanszírozási forrásokat. Rámutatott, esetenként még a megvalósíthatósági tanulmányok készülnek, más projektek a kivitelezés különféle szakaszaiban vannak. „Alapvetően ennek az útmutatónak a megjelenésére várunk, hogy a jogosultak – az önkormányzatok vagy a Környezetvédelmi Alap Igazgatósága – pályázzanak a finanszírozásra” – fogalmazott Ionuţ Sorin Banciu.

„Problémás hulladéklerakók országszerte vannak. Szatmárnémetiben, Aranyosgyéresen, Făureien, Kőhalmon, Râmnicu Săraton, Horezun. Szatmárnémetiben és Moldvahosszúmezőn folyamatban van a bezárásuk. A többi hét esetében a múlt év végéig még nem indult el a bezárási eljárás” – részletezte a környezetvédelmi minisztérium államtitkára.