A román parasztfelkelés vezéreinek emlékműve Erdély történelmi fővárosában
Fotó: Facebook/Gabriel Pleşa gyulafehérvári polgármester
Gyulafehérvár polgármestere szerint megdőlt az 1784-es román parasztfelkelés vezetőinek, Horea, Cloşca és Crişan emlékoszlopa. A mintegy négyezer nem ortodox vallású – főként magyar és szász – áldozatot követelő vérengzés 240 évvel ezelőtt tört ki, a lázadók (egyesek szerint rablóbandák) vezéreinek emlékművét pedig Fekete József tusnádi származású magyar szobrász készítette el, és 1937-ben avatták fel Erdély történelmi fővárosában.
2024. október 03., 12:292024. október 03., 12:29
2024. október 08., 09:382024. október 08., 09:38
Gabriel Pleşa, Fehér megye székhelyének elöljárója a közösségi oldalán számolt be arról, hogy megsüllyedt a talapzata, ezért „enyhén megdőlt” Horea, Cloşca és Crişan több mint húsz méter magas márvány obeliszkje, amely a gyulafehérvári vár hármas számú kapujának közelében található, és a város egyik – román – turisták által leglátogatottabb emlékműve. A helyhatóság már meg is rendelt egy műszaki szakértői véleményezést és egy geotechnikai tanulmányt a létesítmény helyreállítása érdekében.
Horea, Cloşca és Crişan az 1784. október 31-én kitört etnikai-vallási színezetű parasztfelkelés vezetői voltak.
A konfliktust az gerjesztette, hogy II. József osztrák főherceg, magyar király elrendelte az erdélyi határőrök létszámának növelését, a nyomorból kitörni akaró jobbágyok pedig csak akkor reménykedhettek sorsuk jobbra fordulásában, ha katonának álltak. A helyi közigazgatás vezetői úgy vélték, hogy a kormányszervek megkerülték őket – amúgy sem akartak munkások nélkül maradni –, ezért hátráltatták a sorozást, a gyülekezők meg ezt úgy értelmezték, hogy „a nemesség” megakadályozza őket abban, hogy a könnyebb életet választhassák.
A felkelést végül a császári katonák verték le, vezetőit, többek között az egyszerű bocskoros pásztor Horeát és Cloşcát 1785. február 28-án Gyulafehérváron kerékbe törték, Crişan pedig a börtönben öngyilkos lett. A román közemlékezet hősként őrizte meg őket, hiszen ez a felkelés volt Erdélyben az első olyan nagyobb vallási-nemzetiségi alapon szerveződött megmozdulás, mely megmutatta az Erdélyben élő románok erejét.
A gyulafehérvári emlékművet 1937-ben állították az erdélyi románok kulturális-irodalmi szervezete, az ASTRA kezdeményezésére, alkotói pedig Octavian Mihălţan építész és Fekete József Tusnadi. Utóbbi a romániai szobrászat egyik kiemelkedő egyénisége, 1903-ban született Vajdahunyadon, ahol tusnádi származású édesapja kohómunkás volt (innen a Tusnadi művésznév). Fekete saját bevallása szerint az első magyar hallgató volt a Belle Arte bukaresti művészeti egyetemen.
A román fővárosban 20 évet töltött, az 1941. januári véres vasgárdista pogrom miatt elhagyta a várost, és négy évig Budapesten élt, majd 1945-től Nagyváradon, az Iparművészeti Iskolában tanított. 1979-ben hunyt el a Körös-parti városban. Az art deco stílusban készült gyulafehérvári emlékmű a város egyik legtöbbet fényképezett objektuma a helyiek szerint.
Példaértékű Erdélyben a gyulafehérvári fejedelmi palota főépületének felújítása, az itteni vár teljes rehabilitációja – jelentette ki az MTI érdeklődésére Guttmann Szabolcs műépítész, műemlékvédelmi szakember.
Őrizetbe vettek, majd hatósági felügyelet alá helyeztek három CFR-drukkert, akik elkobozták egy Universitatea-szurkoló sálját és zászlaját. Ugyanakkor a CFR-szimpatizánsokat – köztük magyarokat – súlyosan bántalmazó U-rajongóknak nem találják a nyomát.
Emil Boc polgármesterhez és a rendőrséghez hasonlóan a Kolozsvári Universitatea néhány magyar szurkolója, továbbá egy civil szervezet is megkérdőjelezi, hogy nemzetiségük miatt bántalmaztak magyar fiatalokat futballhuligánok Kolozsváron.
Nagy a nyüzsgés a dél-erdélyi autópálya egyetlen, még hiányzó szakaszán épülő alagutak körül és magukban a vájatokban is. A több mint 700 dolgozót és 300 munkagépet mozgósító építők immár több tíz méteres előrehaladásról tudnak beszámolni.
Szokatlan helyszínen, a parajdi sóbányában került sor a Taste of Transylvania gasztronómiai fesztiválra, amelyen erdélyi, bukaresti és budapesti csúcséttermek ételkínálatát kóstolhatta meg a rendezvényen részt vevő népes vendégsereg.
A Brassó, Kovászna és Hargita megyeiket – és nemcsak őket – célozza az az online felmérés, amely arra kérdez rá, hogy melyek a legnépszerűbb célpontok, ahová az utazók el szeretnének jutni a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtérről.
A hétvégén újból megnyitják a látogatók előtt a Menyházai Medve-barlangot. A turistalátványosság felújításon és bővítésen esett át, az eddigi 100 méter helyett 300 méter mélyre kísérik a hegy gyomrába az idegenvezetők a csoportokat.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia területének több mint felére.
Puskás Lajos Szamosújvári börtönnapló című kötetét mutatják be április 8-án 18 órától Kolozsváron a Vallásszabadság Házában.
A Bákói Táblabíróság elévülés miatt megszüntette az úzvölgyi verekedők és rongálók ellen indított utolsó pert, amely még a bírák asztalán volt. A csütörtökön kimondott ítélet szerint a két vádlottnak kártérítést kell fizetnie Kovács Csaba informatikusnak.
szóljon hozzá!