A román parasztfelkelés vezéreinek emlékműve Erdély történelmi fővárosában
Fotó: Facebook/Gabriel Pleşa gyulafehérvári polgármester
Gyulafehérvár polgármestere szerint megdőlt az 1784-es román parasztfelkelés vezetőinek, Horea, Cloşca és Crişan emlékoszlopa. A mintegy négyezer nem ortodox vallású – főként magyar és szász – áldozatot követelő vérengzés 240 évvel ezelőtt tört ki, a lázadók (egyesek szerint rablóbandák) vezéreinek emlékművét pedig Fekete József tusnádi származású magyar szobrász készítette el, és 1937-ben avatták fel Erdély történelmi fővárosában.
2024. október 03., 12:292024. október 03., 12:29
2024. október 08., 09:382024. október 08., 09:38
Gabriel Pleşa, Fehér megye székhelyének elöljárója a közösségi oldalán számolt be arról, hogy megsüllyedt a talapzata, ezért „enyhén megdőlt” Horea, Cloşca és Crişan több mint húsz méter magas márvány obeliszkje, amely a gyulafehérvári vár hármas számú kapujának közelében található, és a város egyik – román – turisták által leglátogatottabb emlékműve. A helyhatóság már meg is rendelt egy műszaki szakértői véleményezést és egy geotechnikai tanulmányt a létesítmény helyreállítása érdekében.
Horea, Cloşca és Crişan az 1784. október 31-én kitört etnikai-vallási színezetű parasztfelkelés vezetői voltak.
A konfliktust az gerjesztette, hogy II. József osztrák főherceg, magyar király elrendelte az erdélyi határőrök létszámának növelését, a nyomorból kitörni akaró jobbágyok pedig csak akkor reménykedhettek sorsuk jobbra fordulásában, ha katonának álltak. A helyi közigazgatás vezetői úgy vélték, hogy a kormányszervek megkerülték őket – amúgy sem akartak munkások nélkül maradni –, ezért hátráltatták a sorozást, a gyülekezők meg ezt úgy értelmezték, hogy „a nemesség” megakadályozza őket abban, hogy a könnyebb életet választhassák.
A felkelést végül a császári katonák verték le, vezetőit, többek között az egyszerű bocskoros pásztor Horeát és Cloşcát 1785. február 28-án Gyulafehérváron kerékbe törték, Crişan pedig a börtönben öngyilkos lett. A román közemlékezet hősként őrizte meg őket, hiszen ez a felkelés volt Erdélyben az első olyan nagyobb vallási-nemzetiségi alapon szerveződött megmozdulás, mely megmutatta az Erdélyben élő románok erejét.
A gyulafehérvári emlékművet 1937-ben állították az erdélyi románok kulturális-irodalmi szervezete, az ASTRA kezdeményezésére, alkotói pedig Octavian Mihălţan építész és Fekete József Tusnadi. Utóbbi a romániai szobrászat egyik kiemelkedő egyénisége, 1903-ban született Vajdahunyadon, ahol tusnádi származású édesapja kohómunkás volt (innen a Tusnadi művésznév). Fekete saját bevallása szerint az első magyar hallgató volt a Belle Arte bukaresti művészeti egyetemen.
A román fővárosban 20 évet töltött, az 1941. januári véres vasgárdista pogrom miatt elhagyta a várost, és négy évig Budapesten élt, majd 1945-től Nagyváradon, az Iparművészeti Iskolában tanított. 1979-ben hunyt el a Körös-parti városban. Az art deco stílusban készült gyulafehérvári emlékmű a város egyik legtöbbet fényképezett objektuma a helyiek szerint.
Példaértékű Erdélyben a gyulafehérvári fejedelmi palota főépületének felújítása, az itteni vár teljes rehabilitációja – jelentette ki az MTI érdeklődésére Guttmann Szabolcs műépítész, műemlékvédelmi szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mindhárom protestáns egyház – református, evangélikus, unitárius – püspöke jelen volt a Szent Mihály-templomban rendezett közös imaalkalmon, amelyet a városért és a magyar közösségért tartottak a Kolozsvári Magyar Napokon.
Előzetes letartóztatásba került egy 36 éves férfi, akit azzal gyanúsítanak, hogy megerőszakolt egy néhány napja eltűntnek nyilvánított kiskorút – számolt be szerdán a Kovászna megyei rendőrség.
Két székelyföldi mezőgazdasági szakember kapott Széchenyi Imre Díjat Nagy István agrárminisztertől Szent István ünnepe alkalmából.
A magyarság nem hasonult meg és semmilyen nyomásra nem mond le Szent István értékeiről, megtartotta a keresztény Magyarországot abban a valójában, amelyben az államalapító király ezer évvel ezelőtt ráhagyta – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc Kolozsváron.
Egy személy életét vesztette szerdán Fehér megyében, az A1-es autópályán, miután egy teherautó elgázolta.
A nemzet születésnapja nemcsak az ország ünnepe, hanem minden magyaré – hangoztatta Varga-Bajusz Veronika államtitkár szerdán a szatmárnémeti római katolikus székesegyházban a Partiumi Magyar Napok keretében rendezett augusztus 20-i ünnepségen.
A Házsongárd Alapítvány civil kitartása és a budapesti Nemzeti Örökség Intézet intézményi tapasztalata találkozott egy kerekasztal-beszélgetésen, az idei Kolozsvári Magyar Napok keretein belül.
A kolozsvári Kétágú-templom tornyában működő Hóstáti Múzeumba látogattunk el a Gazdaszemmel sorozat e heti videós riportjában.
Van-e logika Donald Trumpnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének a vonalvezetésében? A Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa udvarán tartott kedd délutáni pódiumbeszélgetés résztvevői szerint nem könnyű ezt felfedezni, de minden bizonnyal van.
Nagyon sok összetevője van annak, hogy a külhoni magyarok többsége a Fidesz-KDNP-t támogatja, ugyanakkor igazságtalan és alaptalan elmarasztalni őket amiatt, hogy részt vesznek a magyarországi választáson – hangzott el a Kolozsvári Magyar Napokon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!