Ki korán kel... Egyelőre marad a téli–nyári időszámítás az uniós országokban
Továbbra is marad a nyári-téli időszámítás az uniós országokban. Noha egyetértés van abban, hogy az évente kétszeri óraátállítás megterheli a szervezetet, és gazdasági előnye sincs, az Európai Unió tagállamai nem jutottak közös nevezőre az ügyben.
2021. október 30., 13:522021. október 30., 13:52
Bár nagy lelkesedés övezte az óraátállítás eltörlésének felvetését, illetve az erre vonatkozó európai parlamenti döntést, a kérdés lassan elhal, azaz minden marad a régiben. Az ok? Ahogyan annyi minden másban, az Európai Unió tagállamai ebben az ügyben sem tudnak közös nevezőre jutni. Abban egyetértés van, hogy az évente kétszer esedékes óraátállítás megterheli az emberi szervezetet, és ma már gazdasági előny sem származik belőle, ráadásul rendkívül népszerűtlen a lakosság körében.
Csehország kormánya közölte, öt évig még biztosan folytatja a két időszámítás váltogatását. Románia, de Magyarország is várakozó állásponton van, ahogyan az EU-államok többsége is. A tagállamok saját hatáskörben választhatnak ugyan a téli és a nyári idő között, a gyakorlatban azonban egységes uniós döntésre van szükség, hiszen ha mindenki a saját feje után megy, a szomszédos országok között akár két óra eltérés is lehetne – emlékeztet írásában a 24.hu portál.
A strasbourgi parlament az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács hatáskörébe utalta a közös álláspont kialakítását, de
A jelenlegi, szlovén uniós elnökség egyértelműen kijelentette: érdektelen a kérdés iránt. Sajtóinformációk szerint a következő két EU-elnök, Franciaország, majd Csehország sem fogja prioritásként kezelni a kérdést.
Az ügyet azért igyekeznek háttérbe szorítani, mert éles ellentéteket szülhet az uniós tagállamok között is. Egyes országokban – így Franciaországban – a lakosság többsége inkább a nyári időszámításban maradna, máshol, mint például Belgiumban a télit preferálják.
Romániában az 1932 óta alkalmazott nyári időszámítást 2018-ban próbálták megszüntetni, de az erre vonatkozó törvénytervezetet a szenátus elutasította. Ami jelenleg egészen bizonyos: október 31-ére, vasárnapra virradóra átállunk a téli időszámításra.
Befejeződött a restaurálás, hétfőtől ismét látogatható a Hunyad megyei Szászváros vára.
A Kolozsvári Magyar Napok sikere számomra azt bizonyítja, hogy van jövője a magyar közösségnek, mégpedig reményteljes – hangoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn este a kincses városban.
A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra, Máramarosban és Moldvában 25–26 fokra csökkent a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban.
Kolozsváron folytatta hétfőn háromnapos erdélyi magánlátogatását Sulyok Tamás államfő, aki a Barabás Miklós Céh Bánffy-palotában berendezett rendhagyó tárlatát és a kolozsmonostori Nagyboldogasszony (Kálvária) plébániatemplomot tekintette meg.
A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.
Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga) riasztást bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Vâlcea, Olt, Argeș, Teleorman megyére, valamint Fehér, Szeben, Brassó, Dâmbovița és Prahova megye hegyvidékére.
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.
szóljon hozzá!