2009. április 01., 09:172009. április 01., 09:17
A MÁV lapunknak azzal indokolta az utastájékoztatásban bekövetkezett változást, hogy segíteni szeretné a nemzetközi járatokon utazók könnyebb eligazodását, és a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan a külföldi városok nevét az adott országban használatos módon hallhatják és láthatják az utasok, amely minden városra vonatkozik, nem csak a határon túliakra.
A MÁV-START kommunikációs osztálya közölte: a nemzetközi vonatok esetében a külföldi városok neve – igaz ez a határon túli, magyar névvel is rendelkező városokban közlekedő nemzetközi vasúti járatokra is – az állomások információs tábláin csak a külföldi névvel jelenik meg. Így például a pályaudvarokon az érkező és az induló vonatokról tájékoztató táblákon Bratislava, Wien, Rijeka vagy Štúrovo szerepel, nincs megjelenítve magyarul Pozsony, Bécs, Fiume vagy Párkány-Nána. Utazás előtt – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – a menetjegyváltásnál a jegyekre is a saját országban használatos városmegjelölés kerül az utazási okmányra, például Bécs esetében Wien. Megtudtuk, a társaság azért jeleníti meg a nemzetközi vonatok esetében a kijelzőkön kizárólag idegen nyelven a külföldi városokat, mivel a menetjegyeken, illetve menetrendben is így szerepelnek, és a nemzetközi vasútügyi előírások így szabályozzák.
„A tájékoztatás során, mivel nemzetközi járatokról van szó, a külföldi utasok miatt az utastájékoztatásnak ezt a formáját egységesen kell működtetni” – közölte a Krónikával a MÁV kommunikációs osztálya.
A vasúti társaság érvelése azonban sántít, mivel számos európai főváros esetében nem alkalmazták a „nyelvújítást”, így például Prága és Varsó kapcsán a magyar elnevezést, és nem a hivatalosat, azaz Prahát és Warszawát használják. Arról nem beszélve, hogy a MÁV újsütetű gyakorlata hasztalan is. Jelenleg ugyanis a magyarországi pályaudvarokon kizárólag magyar nyelven tájékoztatják az utasokat az induló és érkező járatokról, márpedig egy magyarul nem beszélő román állampolgár például csak a célállomás nevét érti a hangos utastájékoztatóból, azt viszont, hogy melyik vágányról indul, vagy van-e késése, már nem.
A magyar nemzetiségű utasoknak pedig – legyenek azok anyaországiak vagy határon túliak – ugyancsak értelmetlen Oradeát vagy Târgu Mureşt emlegetni, amikor pontosan tudják, hogy melyik városról van szó. Értelmetlennek és logikátlannak tartja a gyakorlatot Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor is, aki az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének havilapja, az Édes Anyanyelvünk hasábjain 2002-ben közölt írásában szóvá tette mindezt, akkoriban ugyanis szintén Cluj és Kosice volt hallható a pályaudvarokon.
„Ez egyszerűen szamárság. A magyar nyelvű szövegekben a települések magyar elnevezését kell használni, hiszen aki érti a tájékoztatást, az ezt ismeri, és nem a menetjegy alapján tájékozódik, egy román anyanyelvű személy pedig úgysem érti a szöveget. Ha angol nyelven tájékoztatnák az utasokat, akkor elhangozhatna a városok román neve, ellenkező esetben viszont az eljárás nem szolgálja a tájékoztatást” – nyilatkozta a Krónikának a Babeş–Bolyai Tudományegyetem nyelvészeti tanszékének vezetője.
Az eljárást övező felháborodás nyomán Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter néhány nappal ezelőtt arra kérte a MÁV-START Zrt. vezetőit: a magyar nyelvű hangos utastájékoztatásban a lehető legrövidebb határidőn belül térjenek át a határon túli történelmi magyar városok nevének magyarul történő közlésére a magyarországi pályaudvarokon. Tekintettel a vasúti társaság szolgáltatásait igénybe vevőkre, a tárcavezető szerint nem fogadható el az a gyakorlat sem, hogy kizárólag magyar nyelvű tájékoztatás legyen, ezért azt kérte a MÁV-tól, tegyenek hathatós intézkedéseket az idegen nyelvű hangos utastájékoztatás rendszerének mielőbbi bevezetése érdekében is.
Balogh-Fazekas Anita, a MÁV-START Zrt. szóvivője a Krónikának elmondta: a vizuális informálásban nem tervez változtatást a társaság, a hangos utastájékoztatási forma azonban áprilistól módosul. „A hangosbemondón keresztül a külföldi városok nevét – a határon túli, történelmi magyar névvel rendelkező településeket is – magyarul és idegen nyelven hallhatják majd az utasok” – válaszolta kérdésünkre a szóvivő, hozzátéve: a MÁV megrendelte az idegen nyelvű hangos utastájékoztatást is. Összehasonlításképpen: a székelyföldi vasúti állomásokon magyar nyelven is beharangozzák az érkező és induló vonatokat, a romániai nagyvárosok pályaudvarain pedig angol nyelvű utastájékoztató is elhangzik.
A Fehér megyei ügyészek állítása szerint nincsenek szabotázsakciókra utaló jelek a kudzsiri fegyvergyárban (Uzina Mecanică) augusztus 2-án kiütött tűzzel kapcsolatban.
Kártérítést köteles fizetni az Arad megyei Zaránd önkormányzata egy könyvelőnek, akinek még 2020-ban mondtak fel, azonban nem rendelkezik a szükséges összeggel, ezért 260 000 lej kártérítést kért a megyei tanácstól, de az sem tudja biztosítani.
Brassó megyében nagyon sok a lakott településekre merészkedő medve, a brassópojánai szállodatulajdonosokat pedig azzal gyanúsítják a hatóságok, hogy turistacsalogatás gyanánt helyeznek el élelmet a vadaknak.
Magyar felirat is lesz a Máramaros megyei Erzsébetbánya helységnévtábláján, amely három nyelvű lesz, miután a helyi tanács megszavazta.
Félezernél is több programmal, 76 helyszínen várja idén a látogatókat a Kolozsvári Magyar Napok. A „Helyben vagyunk” mottó jegyében szervezett kulturális seregszemle augusztus 17–24. között tölti meg élettel a kincses város utcáit, tereit és intézményeit.
Egy nap alatt hat személy ellen indítottak bűnvádi eljárást a Bihar megyei rendőr-főkapitányság munkatársai, miután forgalomellenőrzés közben engedély nélküli vezetésen kapták őket.
Életbe lépett szerdától a dohányzásra vonatkozó szabályozás – jelentette be Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere.
Egészségünkre! című orvosi sorozatunk újabb állomásaként a kolozsvári Gynia szülészeti és nőgyógyászati magánklinika főorvosának, dr. Zsigmond István szülész-nőgyógyásznak a rendelőjébe látogattunk el.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat keddi előrejelzése szerint a nagy hőség miatt szerdán elsőfokú (sárga) figyelmeztetés lesz érvényben 12 megyében.
Szerdán délután visszatérhetnek otthonaikba a kilakoltatott parajdiak, miután a Hargita megyei katasztrófavédelmi bizottság keddi ülésén úgy döntött, augusztus 13-án 16 órától felfüggeszti a kilakoltatási rendelkezést – jelentette be Bíró Barna Botond.