Marshall-tervet a csángóknak

Az EMNT azzal a céllal hirdette meg a rendezvényt, hogy kiegészítse a csángókért 2000-ben indított cselekvési tervet. „Annál is inkább szüksége van a csángóságnak erre, mert Moldovában a csángók vértelen népirtásnak vannak kitéve” – hangsúlyozta az EP-képviselő, hozzátéve, hogy a csángó sorsban benne látja a magyarság sorsát is.

A politikus ugyanakkor bejelentette, hogy EP-képviselői irodája megrendelte a Tismăneanu-jelentésen dolgozó magyar szakemberektől az ún. Magyar Tismăneanu-jelentést arról, hogy a kommunista rezsim milyen elnyomó, beolvasztó tevékenységet folytatott a magyar és a csángó közösség ellen.

Tőkés hangsúlyozta, a csángóügy nemzetstratégiai prioritást kell hogy élvezzen, és ha ismét bejut az Európai Parlamentbe, mindent meg fog tenni ennek érdekében. „Meggyőződésem, hogy csak akkor érhetünk el gyökeres változást, áttörést, ha nemzeti összefogásra kerül sor” – hangsúlyozta a püspök. Hozzátette, hogy az erdélyi magyarság „feledékenysége” miatt felelős a csángók mostoha sorsáért, hiszen az utóbbi időben teljesen ráhagyatkozott az anyaországi segítségre, holott tennie kellett volna az érdekükben. A „csángómentő mozgalom” nem merülhet ki adományok gyűjtésében, és eseti segítségnyújtásban, vélte.

Kibővítenék az oktatási programot

A résztvevők egyetértettek abban, hogy ki kell terjeszteni a magyar nyelv oktatására vonatkozó programot, és a jelenlegi 20-ról 50-re kell növelni azoknak a településeknek a számát, ahol iskolákban vagy közösségi házakban elsajátíthatják anyanyelvűket a csángó gyerekek. Hangsúlyozták, a jelenlegi mintegy 1500 magyarul tanuló gyermeken kívül csak Bákó megyében további – hozzávetőleg – kilenc-tíz ezerre tehető azon kicsinyek száma, akik tudnak vagy értenek még magyarul.

„Tanárra, tanítóra van szükség, olyanra, aki egy vagy több évig vállalja ezt a munkát, illetve a Csángó Szövetségnek anyagiakra van szüksége ahhoz, hogy mindezt fönn tudja tartani” – hangsúlyozta Hegyeli Attila, a csángó oktatási program felelőse, aki szerint településenként évi hárommillió forintra lenne szükség.

Közös nyilatkozat

A rendezvény résztvevői közös nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben kifejtik, hogy az ezelőtt tíz évvel megfogalmazott Csángó Cselekvési Terv alapján stratégiai tervet dolgoznak ki a csángók védelmében. Hangsúlyozzák: az oktatási program folytatása és bővítése mellett szükségesnek tartják, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és az EMNT közösen dolgozzon ki oktatási segédanyagot a csángómagyarok történetéről és jelenlegi helyzetéről, és külön felhívják a figyelmet az Erdélybe származott csángómagyarok helyzetére, és számukra is egy oktatási és kulturális program létrehozását javasolják.

A magyar misézés ügyében ugyanakkor megkereséssel fordulnak a hazai és külföldi egyházakhoz, hogy támogassák a csángómagyarok nemzeti kisebbségi, vallási és anyanyelvi jogainak az elismertetését.

A Partiumi Keresztény Egyetemen tartott rendezvényen az EMNT képviselői mellett a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének, a Szeret–Klézse Alapítványnak, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesületnek és más civil szervezeteknek a képviselői is részt vettek.