2009. október 06., 18:122009. október 06., 18:12
A Szabadság-szobornál megtartott, az 1848-49-es szabadságharc 13 aradi vértanújára emlékező ünnepi rendezvényen a politikus kifejtette: azért haltak meg Damjanich Jánosék, mert szabadságot akartak a magyar nemzetnek, és ezáltal minden népnek, minden embernek. „Ők tudták, hogy nincsen külön szabadság magyarnak, szerbnek, németnek, románnak, vagy mindannyian szabadok leszünk, vagy egyikünk sem” - szögezte le a szónok a vértanúk kivégzésének 160. évfordulóján.
Emlékeztetett arra, hogy húsz esztendeje szintén a szabadságért haltak meg sokan Temesváron, Bukarestben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Aradon és máshol. „Tíz évvel ezelőtt a Szabadság-szobornak kellett visszaadni a szabadságát, de ettől tulajdonképpen nem a szobor, hanem mi lettünk szabadabbak a lelkünkben” - mondta Markó Béla, emlékeztetve azokra az esztendőkre, amikor a román hatalommal meg kellett küzdeni az emlékmű köztérre állításáért.
A Szabadság-szobor hányattatott történetét felidézve állapította meg, hogy végül mégis áll az emlékmű, és a Tűzoltó-téren, ahol helyet kapott, végül mégis loboghatott a piros-fehér-zöld zászló. „És megérhettük, hogy az Európai Unió lobogója nem vendégzászló itt, hanem itthon van, a miénk. Európa visszatért, hazatért hozzánk” - mondta Markó Béla.
„Nagyon is megfordult a világ körülöttünk, nagyon is más lett Erdély, és lassan megváltozik a román-magyar viszony is. Lassan, ez igaz. És óvatlanok sem lehetünk, ha látjuk, hogy a Kárpát-medencében bizony még minden visszafordítható, elég odafigyelni, hogy mi történt Szlovákiában” - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke, aki szerint „bennünk, velünk és általunk” folytatja örök szabadságharcát a tizenhárom mártír tábornok.
Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter beszédében hangsúlyozta: az aradi vértanúk az egész magyar nemzet mártírjai, nem megosztó, hanem nemzetegyesítő személyiségek, akikre együtt emlékezünk a világ minden szegletében, ahol magyarok élnek. A miniszter emlékeztetett a forradalom nemzeti jellegére és nemzetközi jelentőségére. Megállapította: a vértanúk között volt német, osztrák, szerb, horvát, örmény és lengyel származású is. Harcukat egész Európa rokonszenve kísérte, a leverést követő megtorlást pedig a földrész egészén felháborodással fogadták. Aulich Lajos honvédtábornokot idézte, aki így fogalmazott: „Harcunk nem a nemzetiség, hanem a köz szabadságharca az abszolutizmus ellen”.
„Áldozatuk nem volt hiábavaló, mert oly korba érkeztünk, amelyben a hősök nem +érted haltak+, hanem érted élnek, Szent Világszabadság!” - mondta az aradi ünnepségen a miniszter, hangsúlyozva: az ünneplők emlékezni és nem keseregni jöttek Aradra, példát venni magyarságból, nemzetköziségből, becsületből, hazaszeretetből.
Gheorghe Falca, Arad polgármestere köszönetet mondott azoknak a magyar tisztségviselőknek, akikkel együttműködve az elmúlt években sok mindent meg lehetett valósítani a város fejlesztéséért. Néhány évvel ezelőtt ebben a városban, ezen a helyen még ráncos, gondterhelt arcokat látott - mondta -, ma viszont mindenki érzi a szabadság szellemét. A polgármester szerint Aradon megértették, hogy a szabadság mindenkié, és ma már a magyar Szabadság-szobornak helyet adó Megbékélési Park ennek a szellemiségnek a hordozója.
Dragoș Pîslaru európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter szerint az országos helyreállítási terv keretében megvalósítandó projektek határidejének elhalasztására vonatkozó javaslat nem jelenti automatikusan a szabályok módosítását.
Továbbra is ég a szásztörpényi szeméttelep, ahová egész Beszterce-Naszód megye hulladékát gyűjtik, vasárnap reggel három tűzoltóautó avatkozott be a szemétlerakó helyszínén – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.