Fotó: Gazda Árpád
Közel 15 évvel ezelőtt, 2009 december elsején avatták fel az A3-as észak-erdélyi autópálya első, Torda és Gyalu közötti szakaszát, amit még az amerikai Bechtel társaság épített. Az egykori átadás politikai célokat szolgált: az államfőválasztás két fordulója közé időzítették. Az időpontválasztással Emil Boc akkori miniszterelnök kívánta patrónusa, Traian Băsescu államfő esélyeit növelni a második mandátumáért vívott választási versenyben. Băsescunak sikerült is legyőznie a baloldal akkori jelöltjét, Mircea Geoanát, de az autópálya máig sem épült meg egészen. A pálya mellé tervezett pihenőhelyek, töltőállomások 15 év alatt sem készültek el, és a hangszigetelő falakat sem sikerült mindenütt pótolni, ahol szükség lenne rájuk. A Kolozsvárt elkerülő 42 kilométeres letérők nélküli szakaszon csak most épül olyan csomópont, mely a Marosvásárhely és Dés között közlekedők, vagy a Kolozsvár keleti, déli városrészeibe igyekvők hasznára lehet.
2024. augusztus 06., 09:582024. augusztus 06., 09:58
2024. augusztus 06., 11:232024. augusztus 06., 11:23
Szinte nincs olyan hónap, amelyik során ne állna meg legalább egy autós az A3-as észak-erdélyi autópálya Gyaluhoz közelítő szakaszán a Davidcar kft. autószerelő-műhelye mellett, azt kérvén, hogy segítsék ki egy kevés üzemanyaggal, hogy tudjon végigmenni a pályán a gyalui letérőig. A fura helyzetről Kun Árpád Ferenc, a szerviz tulajdonosa számolt be a Krónikának. Elmondta: az utóbbi időben már gondolnak a bajba jutottakra, és mind benzint, mind pedig gázolajat tartanak a szervizben, hogy segítséget nyújthassanak az ilyen esetekben.
A szerviz közvetlenül az autópálya mellett működik annak a Sztolna mellé tervezett pihenőhelynek a közelében, mely mind a mai napig nem épült meg. Jól látható a pályán közlekedők számára, de nincs kijárata az autópályára, így a sofőrök a pálya melletti kerítésen átmászva érkeznek, miközben az autójuk a leállósávon vesztegel a vészjelzést pillogtatva.
Sztolna falu közelében immár több méteresre nőttek a fák, bokrok azon a területen, amelyet a pihenőhelynek szántak. A területen még a Bechtel társaság végezte el a földmunkákat közel húsz évvel ezelőtt, de aszfaltozásra, pihenőhely, töltőállomás kialakítására azóta sem került sor. Az autópályán haladóknak áthúzott tábla jelzi, hogy egyelőre hiányos az infrastruktúra. A letérő sávot mindkét irányban beton elemekkel torlaszolták el. Hasonló a helyzet a Torda mellé tervezett pihenőhelyen.
Fotó: Gazda Árpád
A romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) kommunikációs osztálya a Krónika kérdésére még május végén közölte: nem feledkeztek meg a pihenőhelyek megépítéséről, de egyelőre nem került jelentkező arra a pályázati felhívásukra, amelyikkel többek között ezt a hiányosságot kívánták pótolni.
Sőt, ezek működtetését elő is írja a közbeszerzési portálon 2021 decemberében meghirdetett PC1001824-es pályázati felhívás. A CNAIR azonban egyetlen pályázat keretében keresett partnert az A1, A3, A4, A10-es autópályák melletti pihenőhelyek koncesszionálására. A versenyfelhívást azonban törölni kellett a közbeszerzések sorából, mert senki nem jelentkezett rá.
A CNAIR ezért arra kényszerült, hogy 2023 decemberében újabb pályázatot hirdessen a parkolók megépítésére, haszonbérbe adására. Az 10025551-ös felhívás is a korábbi stratégiát követte. A jelentkezőknek az A3-as autópályán a tordai és Gyalu közeli (sztolnai) pihenőhelyek kiépítése mellett Bihar közelében valamint a Bukarest – Ploiești szakaszon is pihenőhelyeket kell építeniük, működtetniük. Emellett a listán szerepel az A10-es Nagyenyed melletti pihenőhelyeinek, a szatmári körgyűrű pihenőhelyeinek, és megannyi olténiai, Bukarest melletti, dobrudzsai pihenőhelynek a kiépítése és működtetése. A pályázó cégnek, cégcsoportnak összesen 24 pihenőhely haszonbérletére kell vállalkoznia.
A pályázati kiírás emellett üzlethelyiség, falatozó, valamint zuhanyozók létesítését is előírja. Az ismételten meghirdetett pályázat lebonyolítása folyamatban van.
Fotó: Gazda Árpád
A CNAIR a Krónika kérdésére azt is közölte: „az erre kiutalt összegeknek megfelelően” folytatja a hangszigetelő falak telepítését is az autópálya mellett. A zaj ugyanis megnehezíti a pálya közelében magyarfenesi, sztolnai, magyarlónai lakosok életét. Az elmaradt hangszigetelés pótlását az érintettek több petícióban is kérték. A később épült romániai autópályákon már alaptartozéknak számító falak azonban csak helyenként épültek meg.
Nehézséget okoz az is, hogy a Gyalu és Torda közötti 42 kilométeren át nincs letérő a pályáról. Két évtizeddel ezelőtt csupán két hurkot építettek Torda és Magyarfenes határába, hogy az irányt tévesztett autósok visszafordulhassanak. Rájuk utalt válaszában a CNAIR is, amikor a visszafordulási lehetőségekről érdeklődtünk, pedig nemcsak róluk van szó. A súlyos, esetleg sok áldozattal járó baleseteknél válik ez fontossá. A jelenlegi infrastruktúra ugyanis a tűzoltók, a mentők visszafordulását sem teszi lehetővé.
Andrei Biriș alezredes, a Kolozs megyei „Avram Iancu” katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) szóvivője a Krónika megkeresésére azt közölte: a mentőautók csak azokon az útvonalakon közlekedhetnek, amelyeken az egyéb járművek is, csak a megkülönböztető fény és hangjelzések segítik a gyorsabb haladásukat. Megjegyezte: ha az autópályán Gyalu és Torda között történt súlyos balesethez riasztják a mentősöket, számítanak arra, hogy a baleset bejelentői nem tudják pontosan meghatározni a helyzetüket. Ezért az a gyakorlatuk, hogy mindkét irányból mentőautót indítanak, és az az egység kezd életmentő műveletbe, amelyik hamarabb érkezik, a helyszínre. Ha azt látják, hogy a másik menetirányban történt a baleset, a mentősök átléphetik a szalagkorlátot az életmentő eszközöket tartalmazó hátizsákkal, és már az előtt elkezdhetik a sebesültek ellátását, mielőtt a másik menetirányból odaérne a mentőautó.
Fotó: Gazda Árpád
Az alezredes szerint nem fordult elő, hogy a mentősök a hordágyat is átadják a szalagkorláton annak a mentős egységnek, amelyik a megfelelő irányba haladhat, és ezért gyorsabban juthat a kolozsvári sürgősségre az áldozattal.
Andrei Biriș nem tudott olyan esetről, amikor az elmúlt 15 évben emberek életébe került volna, hogy a sebesülteket szállító mentőautók csak nagy kerülővel tudnak leszállni az autópályáról. Közölte: a pályán történt baleseteknél a mentősök „reakcióideje” megfelelt a városon kívüli baleseteknél jegyzett átlagos „reakcióidőnek”. Megjegyezte azonban, hogy a gyorsforgalmi utakon eleve ritkábbak a balesetek, mint az országutakon vagy megyei utakon. Azt is kifejtette, hogy nem a mentősök kényszerű útvonala, hanem elsősorban a gyorshajtás sodorja veszélybe az emberéleteket az autópályán. Ezért azt kérte: föltétlenül hívjuk fel a figyelmet a közlekedési szabályok tiszteletben tartásának a fontosságára.
Az átkötő út a tordai csomóponttól 16, a gyaluitól 26 kilométerre biztosít lehajtási lehetőséget az autópályáról, és Kolozsvárt elkerülő, új, rövidebb útvonalat tesz lehetővé a Marosvásárhely felől Dés felé haladóknak. Az átkötő út azoknak is hasznos lesz majd, akik Kolozsvár déli, keleti városrészeibe igyekeznek.
A CNAIR a Krónika kérdésére azonban azt közölte: a Tordatúrnál épülő csomópont sem biztosít visszafordulási lehetőséget az autópályán haladóknak. Így hát ez a fejlesztés sem oldja meg, hogy a Torda fele tartó sávon történt esetleges baleset áldozatai az autópályán visszaforduló mentőautóval jussanak majd el Gyalun keresztül az épülő szászfenesi regionális sürgősségi kórházba.
Továbbra is elátkozottnak tűnik az észak-erdélyi autópálya: még azokon a szakaszokon sem igazán halad a munka, amelyeken – egyes esetekben már sokadszor – győztest hirdettek a kivitelezésre kiírt pályázaton.
Miközben a munkálatok kezdetét követő hónapokban még mintaértékűnek számított az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor, illetve Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza, mára a helyzet drasztikusan megváltozott.
Nemzetközi körözés alatt álló, embercsempészésért súlyos börtönbüntetésre ítélt román állampolgárságú férfi elfogásáról számolt be hétfőn a Beszterce-Naszód megyei rendőrfőkapitányság.
Az átlagoshoz képest nyolcszorosára nőtt a hétvégén a forgalom a magyar–román határ legfontosabb közúti átkelőjén, a Csanádpalota–Nagylak II autópálya-átkelőn – közölte hétfőn az Agerpres hírügynökséggel az Arad megyei határrendészet szóvivője.
A hét első napjaiban országszerte enyhén csökken a hőmérséklet, aztán ismét felmelegszik az idő, a nappali csúcshőmérséklet helyenként eléri a 38 Celsius-fokot.
Záporok, zivatarok várhatók kedd reggelig Máramarosban, Erdély keleti régióiban, Moldva északi részén és a Keleti-Kárpátokban – közölte hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Az Arad megyei tűzoltók több mint 12 órája megállás nélkül dolgoznak, hogy megakadályozzák a robbanást a 7-es országúton, ahol felborult egy cseppfolyósított gázt szállító tartálykocsi, amelynek megrepedt a tartálya. A forgalmat egy megyei útra terelték.
A Srí Lankáról és Nepálból Romániába érkezett munkavállalók húsz százaléka Arad megyei vállalkozásoknál áll alkalmazásban – közölte a munkaerőelhelyezési statisztika alapján az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara.
Három gyermek megsérült egy közlekedési balesetben vasárnap reggel a Beszterce-Naszód megyei Sajómagyaróson (Şieu Măgheruş).
Nemzetközi együttműködés keretében az aradi rendőrök segítettek felgöngyölíteni egy bankautomata-robbantásos ügyet horvátországi kollégáiknak. A bűncselekményt ugyanazok tervelték ki, akik július 5-én hajnalban kifosztottak egy világosi bankautomatát.
Bözödújfalu immár nemcsak a falurombolás, hanem a közösség kitartásának, és újjászülésének jelképe is – hangoztatta Kelemen Hunor a kommunizmus idején elárasztott erdélyi település újjáépített templomának felszentelése alkalmával.
A Sebes-Körösből mentettek ki a rendőrök egy nagyváradi nőt a Szent László híd környékén. Az áldozat életét egy járókelő mentette meg, aki azonnal tárcsázta a 112-es segélyhívó számot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!