Az avatóünnepséget Tamás Péter, az épületet visszavásároló Várbástya Egyesület elnöke, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja nyitotta meg, aki beszédében összefoglalta az épület hányatott sorsát, és a rendszerváltás utáni bő két évtizedes jogi harcot annak visszaszerzéséért, amely végül eredménytelenül zárult. Orbán Viktor miniszterelnök 2019-ben, a temesvári forradalom harmincadik évfordulóján ellátogatott Temesvára, ahol a Várbástya Egyesület kérést nyújtott át az épület megvásárlására. A döntés tavaly ősszel született meg a Nemzetpolitikai Államtitkárságon: a temesvári magyarság impozáns épülete visszakerülhetett a magyar közösséghez.

A mintegy 1800 négyzetméteres hasznos felületű háromemeletes irodaépület megvásárlására és tatarozására hárommillió eurónak megfelelő támogatást kapott a Várbástya Egyesület. A kialkudott vételár és az átíratási költségek 2,3 millió eurót tesznek ki, a fennmaradó összeget az épület részleges felújítására szánják.

Az ünneplő magyar közösséget Temesvár polgármestere, Dominic Fritz is köszöntötte. A temesvári magyarság megszokhatta, hogy ünnepei alkalmából a város német származású polgármestere felkeresi a közösséget. Ezúttal is ez történt, amikor az elöljáró meleg szavakkal szólt az egybegyűltekhez. ,,Nagy ünnep ez a magyar közösség, de egész Temesvár számára is. Ma a temesvári magyarság jelentős jelképét avatjuk, azt az épületet, amelyet Temesvár legnagyobb építésze, Székely László tervezett” – fogalmazott a polgármester.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédében felelevenítette Temesvár és a Magyar Ház Trianon utáni történetét. ,,A 102 évvel ezelőtt aláírt trianoni békediktátum a magyar nemzet eltörlését indítványozta a Föld felszínéről. A több nemzetiségű és kultúrájú Temesvár igencsak értékesnek mutatkozott, hiszen az utódállamok csapatai egymással is megharcoltak érte. Végül a Bánságot kettéosztották, Temesvár pedig Romániához került. A magyarok már akkor megfutamodhattak volna, de ők mégsem ezt választották. Úgy döntöttek, itt szervezik újra a magyar életet” – fogalmazott a budapesti politikus.

Az államtitkár azt is felidézte, hogy az ünnepségen részt vevők nagy- és dédszülei gyűjtötték össze a szükséges pénzt, amivel végül 1930-ra felépült a Magyar Ház, de amit a helyi közösség mégsem tudott sokáig élvezni. Nem változott jobbra a helyzet 1989 után sem, hiszen annak ellenére, hogy Tőkés László és a temesvári magyarság összefogásával innen indult el a temesvári forradalom, az ingatlant mégsem sikerült visszaszerezni. ,,Államtitkárságunk segített abban, hogy az épületet visszavásárolják. Tettük ezt azért, hogy azt a munkát és küzdelmet, amit az elmúlt évtizedekben végeztek, ezzel is erősíteni tudjuk. A magyar kormány mindent megtesz azért, hogy a temesvári magyar közösség megmaradjon és megerősödjön” – zárta szavait az államtitkár, aki az ünnepség keretében a nemzetpolitikai államtitkárság részéről a hatodik osztályos Gáll Abigélnek nyújtott át díszoklevelet. A temesvári kislány nyerte meg a Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei Helyesírási Verseny erdélyi szakaszát, és jó helyezést ért el a Budapesten rendezett Kárpát-medencei döntőben is.

A temesvári Magyar Ház előtt zajló utcai ünnepséget kulturális műsor zárta, a résztvevők pedig meglátogathatták az épület helyiségeit.