Anyaországi támogatással visszavásárolt Magyar Házat avattak Temesváron

A ma már málladozó homlokzatú épületet a temesvári magyarság közadakozásból építette 1930-ban. A kommunista hatalom az 1940-es évek végén kisajátította, az épület visszaszerzéséért az 1989-es rendszerváltás után két évtizedes per folyt, amit a magyar közösség képviselői valamennyi bírósági szinten elveszítettek.

Tavaly ősszel a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság teremtette elő az épület visszavásárlásához szükséges összeget.

A Béga-parti megyeszékhely belvárosában, a megyei tanács és a prefektúra épületével szemben álló Magyar Ház vasárnap délután rendezett ünnepélyes újraavatásán részt vett Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Szilágyi Péter, az államtitkárság kabinetfőnöke, Tőkés László volt európai parlamenti képviselő, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület egykori püspöke, Dominic Fritz, Temesvár polgármestere, továbbá lelkipásztorok és szép számban megjelent temesvári magyarok. Az ünnepség idejére a Magyar Ház előtti útszakaszt a rendőrség lezárta, így a rendezvény zavartalanul zajlott.

Az avatóünnepséget Tamás Péter, az épületet visszavásároló Várbástya Egyesület elnöke, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja nyitotta meg, aki beszédében összefoglalta az épület hányatott sorsát, és a rendszerváltás utáni bő két évtizedes jogi harcot annak visszaszerzéséért, amely végül eredménytelenül zárult. Orbán Viktor miniszterelnök 2019-ben, a temesvári forradalom harmincadik évfordulóján ellátogatott Temesvára, ahol a Várbástya Egyesület kérést nyújtott át az épület megvásárlására. A döntés tavaly ősszel született meg a Nemzetpolitikai Államtitkárságon: a temesvári magyarság impozáns épülete visszakerülhetett a magyar közösséghez.

Az adásvételt lebonyolító civil szervezet vezetője azt is elmondta, hogy az épületet nagyon rossz állapotban kapták vissza, így felújításához óriási munka vár rájuk.

A mintegy 1800 négyzetméteres hasznos felületű háromemeletes irodaépület megvásárlására és tatarozására hárommillió eurónak megfelelő támogatást kapott a Várbástya Egyesület. A kialkudott vételár és az átíratási költségek 2,3 millió eurót tesznek ki, a fennmaradó összeget az épület részleges felújítására szánják.

Az ünneplő magyar közösséget Temesvár polgármestere, Dominic Fritz is köszöntötte. A temesvári magyarság megszokhatta, hogy ünnepei alkalmából a város német származású polgármestere felkeresi a közösséget. Ezúttal is ez történt, amikor az elöljáró meleg szavakkal szólt az egybegyűltekhez. ,,Nagy ünnep ez a magyar közösség, de egész Temesvár számára is. Ma a temesvári magyarság jelentős jelképét avatjuk, azt az épületet, amelyet Temesvár legnagyobb építésze, Székely László tervezett” – fogalmazott a polgármester.

A német származású politikus szerint a magyarság nem csak a múltba réved, hanem határozottan jövőt is épít magának Temesváron.

Ez a jövőkép nem csak saját érdekeit szolgálja, hanem az egész városét. A polgármester történelmi párhuzamba állította a magyarságot ért veszteségeket azzal, amit ma veszíthet Temesvár, illetve Európa zavaros világunkban. ,,Ha ideáljainkért dolgozunk, mindent visszaszerezhetünk, amit elveszítettünk. Szükségünk van a magyarok optimizmusára és kitartására. A magyar álom megvalósítása egész Temesvár számára sikertörténet” – jelentette ki a közösség tapsa közepette Dominic Fritz, aki meggyőződését fejezte ki, hogy a Béga-parti városnak a jövőben is lesz új fejezete a multikulturalizmus terén. ,,Tárjátok szélesre a Magyar Ház kapuit, és ápoljátok Temesvár szellemiségét, amihez a történelem folyamán oly sokat tettetek ti is hozzá” – zárta beszédét Temesvár polgármestere.

Dominic Fritz szavait megköszönve az est házigazdája, Tamás Péter feltette a kérdést: „ki hitte volna, hogy 2022-ben Temesváron egy német polgármester hívja fel a figyelmünket a történelem esendőségeire, és arra bátorít, hogy lesz még szőlő és lágy kenyér?”

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédében felelevenítette Temesvár és a Magyar Ház Trianon utáni történetét. ,,A 102 évvel ezelőtt aláírt trianoni békediktátum a magyar nemzet eltörlését indítványozta a Föld felszínéről. A több nemzetiségű és kultúrájú Temesvár igencsak értékesnek mutatkozott, hiszen az utódállamok csapatai egymással is megharcoltak érte. Végül a Bánságot kettéosztották, Temesvár pedig Romániához került. A magyarok már akkor megfutamodhattak volna, de ők mégsem ezt választották. Úgy döntöttek, itt szervezik újra a magyar életet” – fogalmazott a budapesti politikus.

Az államtitkár azt is felidézte, hogy az ünnepségen részt vevők nagy- és dédszülei gyűjtötték össze a szükséges pénzt, amivel végül 1930-ra felépült a Magyar Ház, de amit a helyi közösség mégsem tudott sokáig élvezni. Nem változott jobbra a helyzet 1989 után sem, hiszen annak ellenére, hogy Tőkés László és a temesvári magyarság összefogásával innen indult el a temesvári forradalom, az ingatlant mégsem sikerült visszaszerezni. ,,Államtitkárságunk segített abban, hogy az épületet visszavásárolják. Tettük ezt azért, hogy azt a munkát és küzdelmet, amit az elmúlt évtizedekben végeztek, ezzel is erősíteni tudjuk. A magyar kormány mindent megtesz azért, hogy a temesvári magyar közösség megmaradjon és megerősödjön” – zárta szavait az államtitkár, aki az ünnepség keretében a nemzetpolitikai államtitkárság részéről a hatodik osztályos Gáll Abigélnek nyújtott át díszoklevelet. A temesvári kislány nyerte meg a Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei Helyesírási Verseny erdélyi szakaszát, és jó helyezést ért el a Budapesten rendezett Kárpát-medencei döntőben is.

A temesvári Magyar Ház előtt zajló utcai ünnepséget kulturális műsor zárta, a résztvevők pedig meglátogathatták az épület helyiségeit.