Mindent visznek. A fémből készült tárgyak a legnépszerűbbek
Fotó: Pinti Attila
A három székelyföldi megyében, valamint Brassó, Szeben és Fehér megyében egyetlen év alatt 1,2 milliárd lejes kárt okoztak az országos közútkezelő társaságnak a tolvajok, valamint a balesetező gépkocsivezetők. A műutakról ugyanakkor mindent lopnak, ami egyszer mozdítható. Ha pedig nem, az autóhoz kötve, a betonalappal együtt húzzák ki a földből.
2022. március 25., 14:292022. március 25., 14:29
Mit nem lopnak?! – így reagált a Közúti Infrastruktúráért Felelős Országos Társaság (CNAIR) regionális szóvivője, Elekes Róbert, amikor arról kérdeztük, mit lopnak a leginkább a romániai közutakról. A Brassó, Maros, Hargita, Kovászna, Szeben és Fehér megye országúti hálózatáért felelős térségi központ munkatársának elmondása szerint
A jobbára gépkocsivezetők (de nem csak) által okozott károk 1,2 milliárd lejre rúgnak, ami azt jelenti, hogy az utak karbantartása és fejlesztése mellett a hat megyében havonta átlagosan egymillió lejes többletkiadással számolnak az útügyi hatóságnál. A statisztikákból kiderül, hogy a legtöbb lopás és rongálás a nyári hónapokban történik. A károk szinte kétharmada a szabadságolások időszakában keletkezett, azaz július elsejétől szeptember vége között. Az is megfigyelhető, hogy a rongálások és lopások zöme településen kívül, azaz térfigyelő kameráktól mentes helyen történik.
Egy-egy útjelző tábla vagy korlát kiütése nem is jelentene akkora gondot, ha az elkövetője nem hagyná el sietősen a helyszínt. Mivel nem derül fény az elkövető kilétére, nincs kinek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításából fizettetni a keletkezett kárt.
Ami pedig a lopásokat illeti, talán nem meglepő, hogy
De „megfújják” a szemeteskukákat is, egyesek meg viszik az újrahasznosított műanyagból öntött asztalokat és padokat is. Csupán Maros megyében egy hét leforgása alatt három ilyen pihenőnek kelt lába. Pontosabban kereke, ugyanis a tolvajok az autójukhoz kötik a kiszemelt tárgyakat, és úgy rángatják ki a földből.
Csakhogy az egyik őrzött mellékhelyiségből a csempét is leszedték és ellopták a falról. A korlátokról való macskaszemek eltulajdonításából sokan már sportot űznek, legutóbb viszont Fogaras környékén a napelemes világítótesteket vitték el oszlopostól. „Jártunk már olyan falusi gazdaságban, ahol a háztól az udvar végén lévő pottyantós árnyékszékig macskaszemekkel volt szegélyezve az ösvény. És találtunk meg esztenán villanypásztorrá alakított napelemet” – sorolta a különbnél különb, megdöbbentő eseteket Elekes Róbert.
Elekes Róbert jelezte egyúttal, hogy a CNAIR-nak nem áll módjában, hogy ellenőrizze a térség ócskavasgyűjtőit, holott teljesen egyértelmű, hogy a fémtárgyak java ott landol.
Kérdésünkre, hogy milyen az együttműködés a rendőrséggel, a szóvivő igyekezett udvariasan fogalmazni: nem túl jó. „Ők bármilyen apróságért megbírságolnak bennünket, amikor pedig a segítségüket kérjük, csak vonogatják a vállukat” – mondta. A napelemek megtalálását egy szerencsés kivételnek tartja, és a sajtó érdemének. Ugyanis akkora visszhangja volt az egyenként 7000 lejt érő szerkezetek ellopásának, hogy a rendőrség is kénytelen volt mozgósítani az embereit.
Ellenpéldaként Elekes a kerelőszentpáli hídon történt tömeges balesetet említette. Amint arról beszámoltunk, november derekán összesen huszonegy jármű ütközött, a hatóságok pedig az országos közútkezelőt bírságolták meg arra hivatkozva, hogy nem gondoskodott a Marosvásárhelyt Kolozsvárra összekötő, 15-ös jelzésű főút letisztításáról. „A mi autónk nem sokkal a baleset előtt haladt el azon az útszakaszon, és nem volt semmi gond. Az út egyáltalán nem csúszott, csakhogy sűrű köd ereszkedett le, és a gépkocsivezetők eléggé nyomták a gázpedált. Elég volt, hogy két autó ütközzön és leálljon, s be is indult a láncreakció” – idézte fel a különleges balesetet a CNAIR kommunikációs szakembere. Egy hasonló eset volt Brassó körgyűrűjén is, ahol 2021-ben a cammogó szemetesautóba futott be valaki, a magas tempóban érkező mögötte lévők meg követték.
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
1 hozzászólás