Mindent visznek. A fémből készült tárgyak a legnépszerűbbek
Fotó: Pinti Attila
A három székelyföldi megyében, valamint Brassó, Szeben és Fehér megyében egyetlen év alatt 1,2 milliárd lejes kárt okoztak az országos közútkezelő társaságnak a tolvajok, valamint a balesetező gépkocsivezetők. A műutakról ugyanakkor mindent lopnak, ami egyszer mozdítható. Ha pedig nem, az autóhoz kötve, a betonalappal együtt húzzák ki a földből.
2022. március 25., 14:292022. március 25., 14:29
Mit nem lopnak?! – így reagált a Közúti Infrastruktúráért Felelős Országos Társaság (CNAIR) regionális szóvivője, Elekes Róbert, amikor arról kérdeztük, mit lopnak a leginkább a romániai közutakról. A Brassó, Maros, Hargita, Kovászna, Szeben és Fehér megye országúti hálózatáért felelős térségi központ munkatársának elmondása szerint
A jobbára gépkocsivezetők (de nem csak) által okozott károk 1,2 milliárd lejre rúgnak, ami azt jelenti, hogy az utak karbantartása és fejlesztése mellett a hat megyében havonta átlagosan egymillió lejes többletkiadással számolnak az útügyi hatóságnál. A statisztikákból kiderül, hogy a legtöbb lopás és rongálás a nyári hónapokban történik. A károk szinte kétharmada a szabadságolások időszakában keletkezett, azaz július elsejétől szeptember vége között. Az is megfigyelhető, hogy a rongálások és lopások zöme településen kívül, azaz térfigyelő kameráktól mentes helyen történik.
Egy-egy útjelző tábla vagy korlát kiütése nem is jelentene akkora gondot, ha az elkövetője nem hagyná el sietősen a helyszínt. Mivel nem derül fény az elkövető kilétére, nincs kinek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításából fizettetni a keletkezett kárt.
Ami pedig a lopásokat illeti, talán nem meglepő, hogy
De „megfújják” a szemeteskukákat is, egyesek meg viszik az újrahasznosított műanyagból öntött asztalokat és padokat is. Csupán Maros megyében egy hét leforgása alatt három ilyen pihenőnek kelt lába. Pontosabban kereke, ugyanis a tolvajok az autójukhoz kötik a kiszemelt tárgyakat, és úgy rángatják ki a földből.
Csakhogy az egyik őrzött mellékhelyiségből a csempét is leszedték és ellopták a falról. A korlátokról való macskaszemek eltulajdonításából sokan már sportot űznek, legutóbb viszont Fogaras környékén a napelemes világítótesteket vitték el oszlopostól. „Jártunk már olyan falusi gazdaságban, ahol a háztól az udvar végén lévő pottyantós árnyékszékig macskaszemekkel volt szegélyezve az ösvény. És találtunk meg esztenán villanypásztorrá alakított napelemet” – sorolta a különbnél különb, megdöbbentő eseteket Elekes Róbert.
Elekes Róbert jelezte egyúttal, hogy a CNAIR-nak nem áll módjában, hogy ellenőrizze a térség ócskavasgyűjtőit, holott teljesen egyértelmű, hogy a fémtárgyak java ott landol.
Kérdésünkre, hogy milyen az együttműködés a rendőrséggel, a szóvivő igyekezett udvariasan fogalmazni: nem túl jó. „Ők bármilyen apróságért megbírságolnak bennünket, amikor pedig a segítségüket kérjük, csak vonogatják a vállukat” – mondta. A napelemek megtalálását egy szerencsés kivételnek tartja, és a sajtó érdemének. Ugyanis akkora visszhangja volt az egyenként 7000 lejt érő szerkezetek ellopásának, hogy a rendőrség is kénytelen volt mozgósítani az embereit.
Ellenpéldaként Elekes a kerelőszentpáli hídon történt tömeges balesetet említette. Amint arról beszámoltunk, november derekán összesen huszonegy jármű ütközött, a hatóságok pedig az országos közútkezelőt bírságolták meg arra hivatkozva, hogy nem gondoskodott a Marosvásárhelyt Kolozsvárra összekötő, 15-ös jelzésű főút letisztításáról. „A mi autónk nem sokkal a baleset előtt haladt el azon az útszakaszon, és nem volt semmi gond. Az út egyáltalán nem csúszott, csakhogy sűrű köd ereszkedett le, és a gépkocsivezetők eléggé nyomták a gázpedált. Elég volt, hogy két autó ütközzön és leálljon, s be is indult a láncreakció” – idézte fel a különleges balesetet a CNAIR kommunikációs szakembere. Egy hasonló eset volt Brassó körgyűrűjén is, ahol 2021-ben a cammogó szemetesautóba futott be valaki, a magas tempóban érkező mögötte lévők meg követték.
Három nap alatt 21 házkutatást hajtottak végre Szatmár megyei adócsalók ellen, biztosítási intézkedésként 714 ezer lej értékű ingatlanvagyont foglaltak le a hatóságok.
Potápi Árpád Jánosnál a magyarsága nem járulékos elem volt, hanem a lényegadó karaktere, a nála tapasztalt nemzethűség a bukovinai székely gyökereiből is eredt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Csíksomlyón.
A szenzorokkal ellátott villanyrendőröket jelölik a friss festések, hogy a sofőrök tudják, hová kell állniuk várakozás közben.
A Wizz Air által 2024. július elején indított Brassó és Budapest közötti közvetlen repülőjáratok igazi sikernek bizonyultak: egyre többen utaznak repülővel a Cenk alatti város és a magyar főváros között.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
A Hargita Megyei Mentőszolgálat idén is felkéri a csíksomlyói búcsúra érkező zarándokokat, hogy kellő körültekintéssel és megfelelő felkészüléssel vegyenek részt az eseményen, saját biztonságuk és egészségük megóvása érdekében.
Több mint 300 000 liter ivóvizet osztottak ki csütörtökig 16 Kis-Küküllő menti település lakosságának, miután a parajdi bányakatasztrófa nyomán a vezetékes víz emberi fogyasztásra alkalmatlan lett a magas sókoncentráció miatt.
Tánczos Barna pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes bejelentette, azonnali támogatást kapnak a Kovászna megyei árvízkárosult települések, az RMDSZ kérésére finanszírozást biztosítanak a Korond-patak záportározójára.
Nem jelent meg újabb, a régi bánya hirtelen beszakadására utaló jel a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál a csütörtöki mérések szerint – közölte Petres Sándor Hargita megyei prefektus.
Mintegy háromszázezer zarándokot várnak pünkösd szombatján az idei csíksomlyói búcsúba, amelyre a gyalogos zarándokok védelmében útlezárásokkal és biztonsági intézkedésekkel készülnek a szervezők.
1 hozzászólás