Várkapunyitás. Allen Coliban polgármester kinyitja a brassói fellegvár régóta bezárt kapuját
Fotó: Facebook/Allen Coliban
Végre birtokba vette a Cenk alatti város önkormányzata a brassói fellegvárat, Allen Coliban polgármester pedig bejelentette, még idén megnyitják a látogatók előtt a viszonylag jó állapotban levő létesítményt.
2023. július 14., 18:292023. július 14., 18:29
Mint egy várkapitány, úgy nyitotta ki csütörtökön a brassói vár kapuját Allen Coliban polgármester, miután a város hosszas huzavonát követően végre birtokba vehette a középkori létesítményt. „Vegyük le a láncokat és lakatokat a brassói várról! Az erőd hivatalosan is a brassóiak tulajdona! Befejeztük az átadási folyamatot, és mostantól a Fellegvár-hegyen lévő erőd Brassó örökségének része” – posztolta büszkén Facebook-oldalán az elöljáró, aki a bejegyzéshez több fotót is mellékelt a tényleges birtokba vételről.
Hamarosan a brassóiak és a turisták is beléphetnek a várkapun
Fotó: Facebook/Allen Coliban
Bejelentette egyúttal, hogy
A Rador hírügynökség a Brassói Rádióra hivatkozva arról számolt be, hogy a múlt héten fejeződött be az átadás-átvételi eljárás, így nyolc év szünet után újra megnyílik a fellegvár. „Elkezdtük az előkészítő munkálatokat, eltávolítjuk a gazokat, és a szakértői tanulmányt is frissítettük, hogy biztonságossá tegyük a létesítményt.
– nyilatkozta Allen Coliban. Jelezte: a vár biztonságossá tételéhez frissítették a szakértői tanulmányt, ebben a hónapban elkészül az elemzés, augusztusban engedélyekért fordulnak a művelődési minisztériumhoz, szeptemberben pedig a nyílt napok alkalmával a városlakók és a turisták betekintést nyerhetnek.
Az önkormányzat már 1,5 millió lejt irányzott elő a dokumentáció előkészítésére, a konszolidációra és a tényleges biztonsági munkálatokra. A polgármester szeretné, ha a jövőben az emlékmű turisztikai látványosságként működne, kikapcsolódási lehetőséget és rendezvényeket kínálva a brassóiaknak.
Mit nyitnak a kulcsok?
Fotó: Facebook/Allen Coliban
Mint ismeretes, a történelmi műemlék hét éven át tartó pereskedés nyomán került vissza Brassó tulajdonába, a városháza a tavalyi év végén nyerte meg a pert. A Brassó fölé magasodó erődítményről végül február közepén mondott le eddigi tulajdonosa, az Aro Palace Rt. szálloda- és vendéglátóipari vállalat egy, a Bukaresti Értéktőzsdéhez (BVB) eljuttatott közleményben. A cég az 1990-es években jutott hozzá az értékes műemlék épülethez, és azután volt kénytelen megválni tőle, hogy többéves pereskedés után a legfelsőbb bíróság kimondta: az ingatlan az állam tulajdona és a pénzügyi tárcához kerül.
A brassói önkormányzat nyomatékosan jelezte, hogy igényt tart az épületegyüttesre, melyet a közösség érdekében hasznosítana, de február végén kiderült, hogy a vár sorsát rendezni hivatott pénzügyi tárcánál több minisztérium is hasonló igénnyel jelentkezett.
A brassói fellegvárnak a román állam köztulajdonából a Cenk alatti város köztulajdonába való átadásáról döntött szerdai ülésén a bukaresti kormány – közölte Allen Coliban brassói polgármester.
A brassói történelmi központtól északra emelkedő erdős fellegvárat 1554-57-ben építették, majd egy tűzvész után 1618-ban újjáépítették. A Wikipédia vonatkozó szócikkéből megtudhatjuk, az épületegyüttes alapterülete megközelítőleg 80 x 100 méter, alaprajza enyhén szabálytalan négyszög, négy bástyája a négy égtáj felé mutat. Központi magja, egyben legrégebbi része egy patkó alakú torony, melyet 1524-ben emeltek; ehhez később három kisebb, bástyaszerű tornyot építettek. A külső erődövet 1630–1631-ben építették; sarkait négy olaszbástya védi, egyetlen kapuját pedig felvonóhíd segítségével tudták lezárni. A 18–19. században Habsburg-csapatok állomásoztak benne; a várudvaron további épületeket emeltek (kaszárnya, raktárak, parancsnoki lak), mely következtében az eredeti vármag ma már csak nehezen azonosítható.
Védelmi feladatot utoljára 1849-ben látott el. 2014-ben emléktáblát helyeztek el a várfalon az 1849-es szabadságharcosok tiszteletére.
Fotó: Facebook/Allen Coliban
A domboldalban a 20. század elején előkelő villák épültek; a domb egy részét parkerdő borítja, melyet sétányok szelnek át. Az első világháborúban, a Brassó 1916-os román megszállását követő harcokban a fellegvár magaslata stratégiai szerepet töltött be. Az október 8-ai döntő csatában az 51. honvéd hadosztály balszárnya a Fortyogó-hegyig majd a Fellegvárig nyomult előre Hausmanninger Károly alezredes vezetése alatt, és súlyos harcok árán délutánra elfoglalták a magaslatot, ahonnan géppuskával lőtték a Bolonyában és a vasútállomásnál felfejlődő román zászlóaljakat. Ez nagyban befolyásolta a csata kimenetelét, és a németek és a magyarok estére visszavonulásra kényszerítették a románokat, felszabadítva Brassót.
A világháború után Erdély Románia része lett. A fellegvárat többek között börtönként használták: 1919-ben a románok ide internálták a Székely Hadosztály mintegy hatszáz tisztjét, közöttük Kratochvil Károlyt, Márton Áront, és Sebestyén Józsefet. A város 1932-ben II. Károly román királynak ajándékozta a várat.
Az 1948-as kommunista kisajátítás után a Szekuritáte börtöneként, majd 1954–1975 között a megyei levéltár raktáraként szolgált. Ezután felújították, majd 1981-ben az állami turisztikai hivatal (ONT) középkori hangulatú étterem-komplexumot rendezett be a várban. Ugyanekkor hozták létre a várat megkerülő kövezett sétányokat, padokat, és a közvilágítást. A kommunizmus bukása után, 1990-ben a Fellegvárat az ONT privatizációja következtében létrejött Postăvarul (2000-től Aro Palace) részvénytársaság szerezte meg. 2015-ben jogi huzavona kezdődött a részvénytársaság és a brassói városháza között a vár tulajdonjogát illetően. Ennek következményeként a vár belseje 2015 óta nem látogatható, az étterem megszűnt, a várfalak romos állapotba kerültek.
A brassói önkormányzat mellett több bukaresti minisztérium is igényt formál Brassó fellegvárára, mely hosszas pereskedés után került vissza állami tulajdonba – közölte kedden a belügyminisztérium.
Holtan találtak rá a mentőcsapatok a Radnai-havasok egyik hegyi ösvényéről lezuhant nőre.
Az avasújvárosi születésű Popa Zsolt munkássága izgalmas színfontja a romániai divatszakmának.
A felújított Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnáziumban és a kibővített Körtvélyfái Általános Iskolában kértek bizalmat a munka folytatásához az újabb mandátumra pályázó önkormányzati vezetők szombaton.
Románia hegyvidéki területein bárhol találkozhatunk viperákkal – hívta fel a figyelmet a Krónika megkeresésére Kovács Zoltán Róbert. A Maros megyei hegyimentő-szolgálat vezetőjével a kígyótámadás elkerüléséről, a megmart személy kezeléséről beszéltünk.
Mintegy 30 métert zuhant és elvesztette az eszméletét egy 50 éves nő szombaton a Radnai-havasokban levő Száka-hegyi nárciszmező térségében.
Édesanyákat, nagyszülőket, nőket, családokat érintő témákat közelítenek meg Szatmárnémetiben az Édesanyák hete lenevezésű rendezvénysorozat keretében, amelyet május 13. és 18. között szerveznek az Iparos Otthonban.
Az európai őshonos kisebbségek jogvédelmét, az Európai Unió reformját szorgalmazták kolozsvári találkozójukon az Európai Szabad Szövetség (EFA) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) vezetői – derült ki az EMSZ sajtóirodájának szombati közleményéből.
Szakmai konferencián értekeznek a magyar nyelv és irodalomtanárok Szovátán a hétvégén – közölte a szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).
Azért kell önkormányzatait megerősítenie és képviselőit Brüsszelbe küldenie június 9-én az erdélyi magyarságnak, mert a közösség érdekeit senki más nem fogja képviselni – hangoztatta Kelemen Hunor pénteken Nagybányán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy 27 éves fiatalembert, aki ittasan vezetett Déva és Nagylak között az autópályán. A rendőrök gyanúja szerint kábítószert találtak az autójában – közölte pénteken a Temes megyei rendőrség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!