Fotó: Facebook/Allen Coliban
A brassói fellegvárnak a román állam köztulajdonából a Cenk alatti város köztulajdonába való átadásáról döntött szerdai ülésén a bukaresti kormány – közölte Allen Coliban brassói polgármester.
2023. május 24., 20:582023. május 24., 20:58
„Brassó fellegvára a brassóiaké” – fogalmazott közösségi oldalán az elöljáró, hozzátéve, hogy a siker a város lakosságának köszönhető. A kormány honlapján közzétett kormányhatározat-tervezet szerint az állam átengedi a történelmi erődítményt a helyi önkormányzatnak. A döntés a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után 60 nappal lép érvénybe. Arra is kitér, hogy
A brassói fellegvár tulajdonjoga körül év elején alakult ki vita a város ellenzéki vezetése és a bukaresti kormánytagok között, miután a kabinet a belügyi vagy az oktatási tárcának akarta felkínálni a bírósági döntés nyomán a pénzügyminisztériumhoz került erődítményt. Az erről szóló határozattervezetet márciusban a bukaresti kabinet napirendjére tűzték, de a város vezetésének és a lakosságnak a nyomására visszavonták. Adrian Câciu pénzügyminiszter utána úgy nyilatkozott: kész tárgyalni a brassói önkormányzattal az erődítmény átadásáról.
A Brassó fölé magasodó erődítményről február közepén mondott le eddigi tulajdonosa, az Aro Palace Rt. szálloda- és vendéglátóipari vállalat a Bukaresti Értéktőzsdéhez (BVB) eljuttatott közleményben. A cég az 1990-es években jutott hozzá az értékes műemlék épülethez, és azután volt kénytelen megválni tőle, hogy többéves pereskedés után a román legfelsőbb bíróság kimondta: az ingatlan az állam tulajdona és a pénzügyi tárcához kerül.
A brassói önkormányzat nyomatékosan jelezte, hogy igényt tart az impozáns épületegyüttesre, melyet a közösség érdekében, kulturális és turisztikai célokra hasznosítana. A fellegvárat 1554-57-ben építették, majd egy tűzvész után 1618-ban újjáépítették. Az erdős Fellegvár-hegy tetején áll, sétányokon közelíthető meg. A kommunizmusban a Szekuriáté börtönként, majd levéltári lerakatként használta, utána középkori étterem és fegyverkiállítás működött benne.
Románia az utóbbi években egyre népszerűbb úti céllá vált a külföldi betegek körében, akik az alacsony árak és az egyre magasabb színvonalú orvosi szolgáltatások miatt választják az országot.
Január 10-éig szokatlanul meleg idő, majd lehűlés várható – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn kiadott, kéthetes előrejelzéséből.
Szerda estig elsőfokú szélriadó van érvényben az Erdélyi-szigethegységben és a Keleti-Kárpátokban, és a hegyvidékeken csapadékra is számítani kell.
Vízkereszt napján Böcskei László megyéspüspök a nagyváradi székesegyházban végezte el a vízszentelés szertartását, a hívek pedig „A remény zarándokai” feliratú, a Szentév mottójával ellátott üvegekben vihették haza a szentelt vizet.
Húsz év után sikerült visszaszereznie az alpolgármesteri tisztséget a pécskai RMDSZ-nek. Kocsik Imre lett a „befutó” az Arad megyei településen, aki szerint nagyobb önbizalmat és önbecsülést adhat a pécskai magyarságnak a siker.
Egy halálos áldozatot és három sérültet követelt egy szombat éjszakai spontán konfliktus, amely a történelmi Máramarosban található Jód (Ieud) településen tört ki. Az áldozat egy 23 éves helybeli férfi.
Hetvenöt éves korában elhunyt Puskás Bálint Zoltán jogász, volt alkotmánybíró, az RMDSZ korábbi szenátora, a romániai Máltai Szeretetszolgálat alapító tagja és tiszteletbeli elnöke.
Románia Kelet-Európa legszennyezettebb országai közé tartozik, a finomszemcsés részecskék okozta légszennyezés elsősorban a nagy városokban, például Kolozsváron jelent súlyos problémát.
Tömbházlakásának lépcsőházában lett rosszul, és elhunyt egy 75 éves temesvári férfi röviddel azután, hogy kibocsátották a kórházból. Gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított vizsgálatot a rendőrség.
A hegyimentők és a határrendészek a péntekről szombatra virradó éjszaka két ukrán állampolgárt hoztak le a Máramarosi-havasokból – tájékoztatott Dan Benga, a Máramaros megyei hegyimentő-szolgálat (Salvamont) igazgatója.
szóljon hozzá!