Letérdelni, kezet csókolni?! Hivatalos „ünnepnapon” kényszerítenék a román nemzet tiszteletére a magyarokat

Tiszteletet parancsol. Adrian Cătană szenátor •  Fotó: Facebook/Adrian Cătană

Tiszteletet parancsol. Adrian Cătană szenátor

Fotó: Facebook/Adrian Cătană

Az etnikai kisebbségek román nemzet iránt kifejezett tiszteletének napja – ilyen nevű új hivatalos „ünnepnapot” kaphat Románia, ha a bukaresti parlament elfogadja az ezt szorgalmazó, nemrég benyújtott törvénytervezetet.

Páva Adorján

2024. március 03., 12:512024. március 03., 12:51

2024. március 03., 12:572024. március 03., 12:57

A kezdeményezés természetesen a magyarellenességéről (is) elhíresült, szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik honatyájától származik. Adrian Cătană szenátor, ötletgazda november 24-ét nézte ki az új ünnep- vagy emléknapnak. Stephan Ludwig Roth (1796. november 24. – 1849. május 11.) erdélyi szász író, evangélikus lelkész, pedagógus, politikus, forradalmár születésnapjáról van szó, aki az AUR honlapján is olvasható tervezet szerint „kiváló védelmezője” volt a románok jogainak, hiszen ellenállt az Erdélyben akkoriban tapasztalt „asszimilációs politikáknak”.

A tervezet indoklásában a – Rothhoz hasonlóan medgyesi születésű – Szeben megyei szenátor kifejti: 1842-ben a szász pedagógus a románt nevezte meg Erdély valódi hivatalos nyelveként, miközben ezt a titulust a magyarnak szánták.

Erről A nyelvharc Erdélyben (Der Sprachenkampf in Siebenbürgen) című röpiratában ír. Adrian Cătană szerint Stephan Ludwig Roth „az igazság és egyenlőség elveiért hozott felsőbbrendű áldozat modellje”, akit árulás miatt halálra ítéltek 1849-ben. „Kivégezték demokrata meggyőződése, a románok jogaiért folytatott harc és az erdélyi etnikai sokszínűség tiszteletben tartása miatt” – áll a törvénytervezet leírásában.

Amely szerint november 24. az etnikai kisebbségek román nemzet iránt kifejezett tiszteletének napjaként történő elismerésével Stephan Ludwig Roth emléke előtt is tisztelegnének, „aláhúzva az etnikumok közötti kölcsönös tisztelet fontosságát, népszerűsítve a kulturális sokszínűséget és elismerve valamennyi közösség hozzájárulását társadalmunk történelméhez és fejlődéséhez”. Ezáltal pedig elismeréssel adóznának egy olyan vezéregyéniség érdemei és áldozathozatala előtt, aki az egyenlőségért és a különböző etnikai közösségek közötti tiszteletért kardoskodott.

Egyébként Stephan Ludwig Roth említett röpiratának magyar nyelvű, a Pont Kiadó által 2021-ben kiadott változatának ajánlójában azt olvashatjuk, hogy

A nyelvharc Erdélyben - A honnan és a hová megvilágítása című írás a németség Erdélyben való fennmaradása érdekében született.

„Stephan Ludwig Roth mártírként él a (a mára nagyon lecsökkent számú) erdélyi szászok emlékezetében. Lexikon-adat: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során (...) Kossuth Lajos utasítására a Csányi erdélyi kormánybiztos által felállított rögtönítélő bíróság »a magyar haza, alkotmánya, polgári szabadsága és független állása« elleni tevékenység vádjával halálra ítélte. Kivégzése sokat ártott... – felsorolni is nehéz volna, hogy kinek. St. L. Roth 1842-ben született röpirata azonban máig izgalmas olvasmány, hiszen »a helyzet folyamatosan adott«, és a ma hasonló gondokkal küszködő erdélyi (vagy más »illetőségű«) magyar olvasó átélheti, hogy mit érzett, miként érvelt ugyanebben a helyzetében az erdélyi szász. A mai olvasó a kárhoztatott »magyarosítással« már összevetheti (a honnan hová jegyében) a románosítási folyamatok elmúlt évszázadát” – olvasható a könyvajánlóban.

Adrian Cătană szenátor (középen) az AUR „keménymagjában”, a „Ki az RMDSZ-szel!” feliratú molinó előtt a bukaresti parlamentben •  Fotó: Facebook/Radu-Vicențiu Grădinaru Galéria

Adrian Cătană szenátor (középen) az AUR „keménymagjában”, a „Ki az RMDSZ-szel!” feliratú molinó előtt a bukaresti parlamentben

Fotó: Facebook/Radu-Vicențiu Grădinaru

Visszatérve Adrian Cătană törvénytervezetére: a kezdeményezésről beszámoló Fanatik.ro bukaresti székhelyű román portál szerint a tervezet több szempontból is „problémás”.

Egyrészt úgy lehet értelmezni, mintha november 24-én kívül az etnikai kisebbségek nem tisztelnék a románokat. Ugyanakkor nincs meghatározva, mit kellene tenniük a kisebbségek tagjainak ezen a napon, hogy kimutassák a román nemzet iránt táplált tiszteletüket.

A tervezetben használt megfogalmazás kötelezi a felsorolt intézményeket bizonyos eseményeket szervezni a hivatalos napon, miközben a korábban Romániában elfogadott számos hasonló tematikus dátumhoz – például Olténia napja vagy a kerékpározók napja – köthető események szervezését csak ajánlják, nem kötelezik. Viszont Cătană tervezetének elfogadása esetén valamennyi önkormányzatnak szerveznie kell valamit, ott is, ahol nem élnek kisebbségek.

A Fanatik emlékeztet: nem ez az első eset, amikor olyan törvénytervezet kerül a parlament elé, amelyet szándékosan a hangulat felkorbácsolása érdekében dolgoztak ki, a nacionalizmus kártyáját kijátszva.

Példaként a trianoni békeszerződés napjának június 4-ei kitűzését említik, amelyet 2020-ban, a százéves évfordulón el is fogadtak – viszont ebben sem köteleznek, csak ajánlanak rendezvényeket.

De egy másik AUR-képviselő is benyújtott már egy olyan – még el nem fogadott – törvénytervezetet, amely a június 26-ai nemzeti lobogó napján amellett, hogy mindenkit haptákba állítana, hazarendelne a nyári vakációban, arra kötelezné valamennyi polgármestert – természetesen a magyarokat is –, hogy megcsókolják a román zászlót: ellenkező esetben pénzbírságra, sőt bűnvádi eljárásra is számíthatnának.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 18., hétfő

Lelki köztársaság ünnepe, a megélt valóság természetessége a Kolozsvári Magyar Napok

A Kolozsvári Magyar Napok sikere számomra azt bizonyítja, hogy van jövője a magyar közösségnek, mégpedig reményteljes – hangoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn este a kincses városban.

Lelki köztársaság ünnepe, a megélt valóság természetessége a Kolozsvári Magyar Napok
2025. augusztus 18., hétfő

Enyhülés a hőség után: a megszokottnál hűvösebb idő várható a következő két hétben

A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra, Máramarosban és Moldvában 25–26 fokra csökkent a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban.

Enyhülés a hőség után: a megszokottnál hűvösebb idő várható a következő két hétben
2025. augusztus 18., hétfő

Kolozsváron folytatta erdélyi látogatását Sulyok Tamás államfő

Kolozsváron folytatta hétfőn háromnapos erdélyi magánlátogatását Sulyok Tamás államfő, aki a Barabás Miklós Céh Bánffy-palotában berendezett rendhagyó tárlatát és a kolozsmonostori Nagyboldogasszony (Kálvária) plébániatemplomot tekintette meg.

Kolozsváron folytatta erdélyi látogatását Sulyok Tamás államfő
2025. augusztus 18., hétfő

Aki a teljességgel mérte magát: Torockón áll Kriza János szobra

A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.

Aki a teljességgel mérte magát: Torockón áll Kriza János szobra
2025. augusztus 18., hétfő

Zivatarokra, jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, erdélyi megyék is érintettek

Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga) riasztást bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Vâlcea, Olt, Argeș, Teleorman megyére, valamint Fehér, Szeben, Brassó, Dâmbovița és Prahova megye hegyvidékére.

Zivatarokra, jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, erdélyi megyék is érintettek
2025. augusztus 17., vasárnap

Kolozsváron fa dőlt egy épületre, több helyen is kárt okoztak a vasárnapi viharok Erdélyben

Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.

Kolozsváron fa dőlt egy épületre, több helyen is kárt okoztak a vasárnapi viharok Erdélyben
2025. augusztus 17., vasárnap

Sulyok Tamás Kolozs megyében: közvetlen hangulatú elnöki látogatás Erdély szívében

Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.

Sulyok Tamás Kolozs megyében: közvetlen hangulatú elnöki látogatás Erdély szívében
2025. augusztus 17., vasárnap

Kilenc gyereket és két felnőttet kellett kimenteniük a hegyimentőknek a Radnai-havasokban

A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.

Kilenc gyereket és két felnőttet kellett kimenteniük a hegyimentőknek a Radnai-havasokban
2025. augusztus 17., vasárnap

A román vasút újabb negatív rekordja: közel tíz óra alatt tett meg 150 kilométert egy vonat a Partiumban

Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.

A román vasút újabb negatív rekordja: közel tíz óra alatt tett meg 150 kilométert egy vonat a Partiumban
2025. augusztus 16., szombat

Határon túli alkotók fotóiból nyílt két tárlat is a válaszúti Bánffy-kastélyban

A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.

Határon túli alkotók fotóiból nyílt két tárlat is a válaszúti Bánffy-kastélyban