Lejárt a vidéki szeméttározók felszámolására szabott EU-s határidő

Becslések szerint akár napi 200 ezer euróra is rúghat annak a bírságnak a mértéke, amit Romániára róhat ki az Európai Bíróság a csatlakozási szerződés környezetvédelmi fejezetében vállalt kötelezettségei elmulasztása miatt. Románia azt vállalta ugyanis, hogy máig bezárja az EU környezetvédelmi előírásainak meg nem felelő vidéki szeméttelepeit. A vállalás nem vonatkozik 110 nagy szeméttárolóra, amelyek közül némelyiknek 2017-ig érvényes a működési engedélye. Egy héttel ezelőtt az Országos Környezetvédelmi Őrség 2297 környezetvédelmi szempontból nem megfelelő tárolót tartott számon. Silvian Ionescu főfelügyelő elmondta, ezek közül mintegy ötvenben nagyvárosok szemetét gyűjtik. Ionescu azt is elmagyarázta, a bezárás nem könnyű feladat. Az önkormányzatoknak ugyanis az illetékes környezetvédelmi hatóság előírásai szerint kell eljárniuk.

„Formailag az önkormányzatok felelőssége, hogy nem sikerült bezárniuk a vidéki szeméttározókat – nyilatkozta a Krónikának Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter – a gyakorlatban azonban megannyi intézményvezető felelős a kialakult helyzetért.” Érzékeltette, hogy magát is a felelősek közé sorolja. Korodi hozzátette, a környezetvédelmi minisztériumnak alárendelt hatóságokat talán azért terheli felelősség, mert az elmúlt hat évben nem bírságoltak eléggé következetesen.

Az exminiszter szerint, a bezárás nem jelenti azt, hogy a szeméttelepek környezetszennyezését is meg kell szüntetni. Abban látta a helyzet veszélyességét, hogy ezres nagyságrendű azoknak a romániai településeknek a száma, amelyek a mai napig sem kötöttek szerződést egyetlen szabályosan működő szemételszállító céggel sem. „Így a szemét továbbra is a településeken marad” – jelentette ki a miniszter. Hozzátette, megítélése szerint a romániai tárgyalódelegáció hibázott, amikor a csatlakozási tárgyalások során szoros határidőt fogadott el egy ilyen sokrétű feladat elvégzésére, ez pedig pénzébe kerülhet az országnak. Megjegyezte, az Európai Bizottság minden bizonnyal helyzetjelentést fog kérni a szeméttározók ügyéről az elkövetkező időszakban. Ha nem találja kielégítőnek a romániai képet, peres eljárást indít, mely évekig is elhúzódhat. Bírság fizetésére csak a bíróság kötelezheti Romániát.

Borsos díjak Hargita megyében

Hargita megyében mától csak a székelyudvarhelyi és a csíkszeredai szeméttározó fogadhatja a településekről elszállított szemetet. A megyében jelenleg az okoz gondot, hogy a szigorú előírások miatt az elmúlt hónapokban az egyedüli cég, amely rendelkezik szemételszállítási engedéllyel, megkétszerezte a szemétdíjat, és ezt megannyi településen sérelmezik. A Megyei Környezetvédelmi Hatóság vezetői egy tegnapi sajtótájékoztatón elmondták, fennáll annak a veszélye, hogy a megemelt díj miatt a lakosok lemondanak a szemételszállításról, a hulladék pedig a településeken marad.

Egy nappal a határidő lejárta előtt a megyében a hatóság 11 vidéki tározó bezárását nyugtázta. 22 tározó bezárásáról nem kapott értesítést az illetékes önkormányzatoktól. A Környezetvédelmi Őrség  vezetője bejelentette, mától elkezdik az ellenőrzéseket a be nem zárt szeméttelepeken.

Kolozs megyében 35 vidéki szeméttárolót kellene bezárni, az érintett önkormányzatok azonban képtelenek megküzdeni a feladattal. „Többet annál, mint amennyit tettünk, nem lehetett – nyilatkozta a Realitatea hírtelevíziónak Horea Şolea, Szászfenes alpolgármestere. – A költségvetésből nem kaptunk pénzt erre a feladatra.”

Szatmárban a szomszéd megyék felé tekintenek

A környezetszennyező szeméttározók bezárása a Szatmár megyei hulladékgazdálkodásnak is komoly fejtörést okoz. Mint arról már korábban beszámoltunk, a Szamosdob határában létesítendő regionális szeméttározó a kivitelező cégek pereskedése miatt nem készül el idejében, így csupán két engedélyezett lerakat lesz a megyében. Csehi Árpád Szabolcs, a megyei önkormányzat elnöke korábban azt a lehetőséget is felvetette, hogy a Szatmárban termelt hulladék egy részét szállítsák át a szomszédos Máramarosba és Szilágyba, ahol a tározókat később zárják be. Ez jelentős többletkiadást jelentene a megyének, de szükségmegoldás gyanánt megállná a helyét, ha a szatmárnémeti és tasnádi lerakatok idő előtt megtelnének. Információink szerint a készülő szeméttározó beüzemelése csak 2010 közepére várható. A megyei tanács már aláírta a szükséges szerződést a kivitelezővel, ám a projekt még mindig csak a tervek szintjéig jutott.

A nagykárolyi szemétszállítás költségei az utóbbi néhány hónapban már kétszer is drágultak, amely az illetékesek szerint a hulladékgazdálkodás több lépcsős átalakulása miatt történt. A nagykárolyi lakosoknak havonta 7 lej körüli összeget kell fizetniük a szemét elszállításáért. Ez jóval több az előzetesen ígért 4,5, és az eddig fizetett 3,5 lejnél.

A falvak szeméttelepeit is meg kell szüntetni, ám az ottani szállítás megszervezése még kérdéses. „Nem tudjuk pontosan, mi lesz a szemetünk sorsa. Ha elszállíttatjuk az engedéllyel rendelkező telepekre, akkor az évente 300 lejnél is többe kerülne egy családnak, ez pedig sok család fizetőképességét meghaladja. Félő, hogy az emberek nem igénylik majd a szemétszállítást” – közölte lapunkkal Kiss Zoltán, Börvely alpolgármestere, aki szerint előfordulhat, hogy az emberek újra a faluszéli árkok és tavak partjára hordják majd háztáji hulladékot.

Csomagolják Marosvásárhely szemetét

Marosvásárhely szemetét holnaptól nem a hagyományos maroskeresztúri telepre szállítja a  Salubriserv, hanem az ennek a szomszédságában létesült szemétpréselő és -fóliázó állomásra. Az önkormányzat tulajdonában levő telepen egy éven át tárolható a csomagolt hulladék. A megyei tanács korábban 83 vidéki szeméttelep bezárására szólította fel az érintett községi tanácsokat. Valamennyi településnek olyan szolgáltatóval kellett volna szerződést kötnie, amely az ország valamely engedélyezett lerakatához szállítja a szemetet.

A megyében egyébként Segesvár határában működik az egyetlen eukonform szeméttározó, amely az első számú ilyen létesítmény volt Romániában. A befogadóképessége: 340 ezer köbméter hulladék, és máris félig megtelt. A Maros megyei hulladékgondokra az egyik megoldás az lenne, hogy Segesvár határában további tározókat létesítsenek. A megyei önkormányzat évek óta szorgalmazza az egész megyére kiterjedő integrált hulladékmenedzselési rendszer kiépítését.

Ezt uniós támogatásból lehetne megvalósítani. „Ez a beruházás teljes mértékben megváltoztatná a tevékenység filozófiáját. A projektet a napokban továbbították láttamozásra a környezetvédelmi tárcához, hogy onnan az Európai Tanács illetékeseihez kerüljön” – részletezte a tudnivalókat a Krónikának a megyei önkormányzat illetékese, Radu Spinei. Csakhogy a Maroskresztúr–Székelykakasd térségében megépítendő szemétátrakó és szelektáló állomás építését megtorpedózta a kakasdi lakosság. Így egyelőre kétséges a projekt kivitelezése, de Radu Spinei szerint ennek sorsával kapcsolatban a központi 7-es régió gyulafehérvári ügynöksége mondja ki a végső szót.

Dicsőszentmárton a Kolozs megyei aranyosgyéresi szeméttározóval kötött szerződést. Ugyancsak oda szállítja a városi hulladékot Marosludas is, noha az aranyosgyéresi sem EU-konform tározó. Működési engedélyét 2012-ig hosszabbították meg. Marosludason a szemételszállítás díját Silviu Pirgoana Rosal nevű cége nyerte el a napokban megtartott versenytárgyaláson.

Biharban beüzemelésre várnak

Egymillió euróért hozták létre az EU-konform szeméttelepet a Bihar megyei Érmihályfalván, de az önkormányzati munkahelyek zárolása miatt nem tudnak személyzetet felvenni a működtetésére. Kovács Zoltán polgármester attól tart, előbb-utóbb a rá fordított pályázati pénzt is visszakéri az Unió.

A vidéki szeméttelepek bezárása az érmelléki városkát még nem érintené, ugyanis az itt működő lerakó működési engedélye csak 2017-ben jár le. A polgármester előre gondolkodott, amikor a hat települést kiszolgáló, szelektíven gyűjtött szemét tárolására és a növényi hulladék komposztálására alkalmas telepre pályázott. A PHARE-CBC program révén meg is nyerték a valamivel több mint egymillió eurót, és a telep a komposztálógéppel együtt már funkcionális is lenne, csak az utolsó simítások elvégzésére van még szükség. Két autót is vásároltak, illetve kihelyezték a szelektív kukákat a városban – mondta el a Krónika kérdésére az elöljáró.

„Elkezdtük volna a kiszolgáló személyzet kiképzését is, de egy április elsejei kormányrendelet megtiltotta az új önkormányzati állások létesítését, így még a telep őrzésére sem tudunk embert felvenni” – panaszolta. Mivel a pályázatban azt vállalták, hogy a kisrégiót kiszolgáló szeméttelep szeptemberig elkezdi működését, Kovács Zoltán attól tart, ha ez nem sikerül, vissza kell küldeniük a pénzt. Az önkormányzati testület keddi ülésén a közbeszerzési eljárást is elindítják a telep működtetésre.

Oláh Sándor, a megyei tanács környezetvédelmi bizottságának tagja megkeresésünkre azt mondta, a megye más részein is nagy a baj. „Egyedül Nagyvárad mellett működik EU-konform szeméttelep, de a megye távolabbi részeiből nagyon nehéz odáig elszállítani a hulladékot” – állította. Szerinte egyébként a szállítás elsősorban a helyi önkormányzatok felelőssége, de ezek természetesen pénzhiánnyal is küzdenek.

Úgy tudja, egyes településeken megoldották a szállítást, de a legtöbb helyen úgy szabadulnak meg a hulladéktól, ahogy éppen tudnak. Azt tanácsolja nekik, pályázzanak, hiszen a kormány is támogatná ezt a tevékenységet. „Az is előfordult, hogy egy csűr majdnem meggyulladt, mert valaki az udvar végében égette a szemetet” – mondta Oláh Sándor. Mind elmagyarázta, a megyei tanács mindössze abban tud segíteni, hogy rendszeresen találkozókat szervez a megye polgármestereinek, hogy megtanulhassák, hogyan kell jó pályázatot írni.

Háromszéken valamennyi település szerződött

Háromszéken valamennyi település megkötötte a szerződést, hogy engedéllyel működő szeméttelepekre szállíttassa a hulladékot. A falusi szemétlerakók felszámolása után Kovászna megyében már csak a sepsiszentgyörgyi és a kézdivásárhelyi szeméttelep működhet, ezek is csak addig maradnak üzemben, amíg Lécfalva határában elkészül a tervezett környezetkímélő, megyei hulladéklerakó. Bartha Ibolya környezetvédelmi szakember a Krónikának elmondta, valamennyi településről bekérték a szerződéseket, hogy megbizonyosodjanak, elviszik a hulladékot a faluból.

A falusi lerakók felszámolását, környezetszennyező hatásainak a megszüntetését ezután kezdik ellenőrizni. Bartha Ibolya kifejtette, a felszámolás költségei benne vannak az integrált hulladékmenedzsment ISPA-projektbe, ami megkésett ugyan, de az önkormányzatok utólag visszaigényelhetik a pénzt. A hatóságok még azt sem tudják, pontosan hány ilyen falusi szemétdomb van a megyében. Silviu Novac a megye hulladékgazdálkodási rendszerét kidolgozó bukaresti tanácsadó cég igazgatója korábban azt mondta, 110 falusi szemétlerakót azonosítottak Háromszéken.

A környezetvédelmi hivatal 47 szemétdombot tart nyilván, szakembereik szerint, az illegális lerakók felszámolása nem az önkormányzatok feladata. A korszerű megyei hulladéklerakó létrehozására szeptemberig kell letenni a dokumentációt az EU-nál, a pályázatot általában másfél hónap alatt bírálják el, így jövőben megkezdődhet az építése. A legderűlátóbb ütemterv szerint is, 2012-től működhet a16 hektáros környezetkímélő szeméttározó, amelybe 20 évig lehetne gyűjteni Kovászna megye hulladékát.

A sepsiszentgyörgyi köztisztasági vállalat, a Tega Rt. kezdeményezésére létrehozták az Ökosepsi Egyesületet, hogy a csatlakozó települések számára azonos díjszabást és minőséget tudjanak biztosítani függetlenül a falu és a szeméttelep közötti távolságtól. A Tega hetente egyszer elszállítja a falvakról is a szemetet, a lakók ingyen kukákat kapnak. A köztisztasági vállalat négy hulladékszállítót vásárol és 12 embert alkalmaz, hogy zavartalanul biztosítani tudja a szolgáltatást.

Incze Réka környezetvédelmi szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a falusi lerakók felszámolása újabb környezetvédelmi problémát okoz: egyre több szemétkupac jelenik meg az erdőkben, a patakok partján. Az embereknek egyszerűbb, hogy az építkezési vagy a mezőgazdasági hulladékot feltegyék a szekérre, és félóra fuvarozás után leürítsék valahova, magyarázta Incze Réka. A vidéki háztartásokban még nem terjedt el a komposztáló, a nyers ágakat, a növényeket inkább meggyújtják. A köztisztasági vállalat sepsiszentgyörgyi hulladékudvarára ingyen beveszik az ilyen jellegű szemetet, de el kell odáig szállítani.