Nem aludhat ki a láng. A fával fűtés teljes kizárása lehetetlen, jelenleg nincs lehetőség arra, hogy mindenhol kiépüljön a gázhálózat
Fotó: Beliczay László
„Több millió románt sokkoló” hírként tálalta néhány bukaresti sajtóorgánum, hogy Romániának 2023-ig le kell mondania a fával való fűtésről. A hír természetesen félretájékoztatás: Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter a Krónikának leszögezte, az országos helyreállítási tervben csupán egy tanulmány elkészítését vállalták az említett határidőig.
2021. december 02., 13:252021. december 02., 13:25
Románia az országos helyreállítási tervben (PNRR) csupán azt vállalta, hogy 2023-ig elkészít egy tanulmányt, amelyben azt elemzi, milyen módszerekkel, megoldásokkal tudja csökkenteni a biomassza használatát a háztartások fűtésében – szögezte le a Krónikának Tánczos Barna. A környezetvédelmi minisztert a bukaresti sajtóban megjelent, igencsak megdöbbentő hírekre reagáltattuk, miszerint Románia vállalta, hogy 2024-re „kioltja a tüzet a kályhákban”, és megreformálja az ország fűtési rendszerét.
Az Evenimentul Zilei cikkében úgy fogalmaz, az ország azt vállalta a helyreállítási tervben, hogy 2023-ig lemond a fával fűtésről, és jelenleg erre keresik a megoldásokat.
A ProTv már árnyaltabban taglalja a témát: úgy összegez, hogy Romániának a következő két évben el kell kezdenie a tüzelőfa-használat visszaszorítását. A bukaresti sajtó ugyanakkor Marius Budăi munkaügyi minisztert is idézte, aki szerint
Szó sincs arról, hogy betiltanák a biomassza fűtésre történő használatát – jelentette ki lapunknak Tánczos Barna. A környezetvédelmi miniszter szerint lehetetlen lenne ezt egyik napról a másikra megvalósítani Romániában. Az Európai Unió célkitűzései között szerepel a fosszilis energiahordozók használatának a csökkentése, Romániát ezért a helyreállítási tervben valóban arra ösztönözték, hogy 2023-ig elemezze, milyen megoldásokkal tudja ezt megvalósítani.
– részletezte a tárcavezető.
Az RMDSZ politikusa hozzátette, alternatívák biztosítása nélkül semmit nem lehet betiltani, tehát csak akkor és ott lehet kivezetni a fával való fűtést, ahol az önkormányzat vagy az állam megteremti a lehetőséget arra, hogy ezt valamivel kiváltsák. Tehát földgázhálózatot kell építeni, lehetővé kell tenni másfajta energia használatát, ám az kizárt, hogy bármilyen megszorítással ellehetetlenítsék a háztartások fűtését a téli időszakban, „megnyomorítsák az embereket”.
Kérdésünkre, mikor tartja megvalósíthatónak, hogy Romániában teljesen megszűnjön a fával való tüzelés, Tánczos Barna kifejtette, a teljes megszüntetés lehetetlen, hiszen nincs lehetőség arra, hogy minden településen kiépüljön a gázhálózat. A vállalás arról szól, hogy Románia elkészíti a tanulmányt, milyen ütemben tudja csökkenteni a fűtésre használt biomassza-mennyiséget, és erre milyen alternatívákat tud biztosítani az állampolgároknak – hangsúlyozta a miniszter.
Égető probléma. A romániai háztartások szinte felében tűzifával fűtenek
Fotó: Barabás Ákos
Az Európai Bizottság jelentése szerint a biomassza-tüzelés jelenleg évente több mint 350 millió tonna szén-dioxid kibocsátásáért felelős a tagállamok területén, ami azt jelenti, hogy a teljes uniós szén-dioxid-kibocsátás egytizede ebből a forrásból származik. Közép- és Kelet-Európában nehéz erre megnyugtató megoldást találni, hiszen a vidéki háztartások nagy részében a tűzifahasználat az egyetlen fűtési lehetőség. Bulgáriában 2012-ben készült erről jelentés, ami arról szól, hogy az ország a fűtés egyharmadát biomasszával oldja meg. Romániában utoljára 2011-ben készült ebben a témában tanulmány, amely szerint 3,5 millió háztartásban fűtenek tűzifával. Ez azt jelenti, hogy
A helyzet tíz év alatt nem sokat javult, hiszen a földgázhálózat kiépítése csigatempóban halad Romániában, tavaly mindössze 3 százalékkal bővült a rendszer, és így elérte a 43 500 kilométert. Az elmúlt hat évben évente átlag 700 kilométer földgázvezetéket fektettek le.
A helyreállítási tervben ugyanakkor szerepelnek összegek a hő- és villamos energia előállítására egyaránt alkalmas, úgynevezett kogenerációs erőművek fejlesztésére; a berendezéseket – amelyek több ezer háztartás kiszolgálására alkalmasak – 2026-ig kellene üzembe helyezni.
Iktatta jelöltségét szerdán az illetékes választási bizottságnál Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere, aki az RMDSZ színeiben szerezne újabb, harmadik mandátumot.
Az RMDSZ-ből a román Nemzeti Liberális Pártba (PNL) iratkozott át Érszakácsi polgármestere, Sipos József – jelentette be szerdán a PNL Szatmár megyei szervezetének vezetője, Adrian Cozma parlamenti képviselő.
Brassó megyében is megjelentek a platán-csipkéspoloskák: több fogarasi lakos is jelezte az apró rovarok jelenlétét.
Egy 34 éves Temes megyei férfi felhúzta magát, amiért a nagyszebeni Traian Demetrescu utcán sok autó parkolt a járdán, akadályozva a gyalogosokat. Fogott egy éles tárgyat, és megkarcolt 22 autót. Nem ússza meg büntetlenül.
Elsőfokú, vagyis sárga árvízkészültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több megye folyóvizeire.
Nagyváradi és biharszentjánosi cégek magyar állampolgárságú ügyvezetői ellen folyik kivizsgálás adócsalás gyanúja miatt – közölte szerdán a Bihar megyei rendőrség.
Összesen 11 611 személy él elektromos áram nélküli lakásban Romániában, 40 százalékuk kiskorú; a probléma felszámolásához 12 millió euróra lenne szükség – vont mérleget az Intelligens Energia Egyesület.
Egy gyalogos meghalt, miután kedd este Lugoson két autó összeütközött, és az egyik jármű az ütközés következtében a járdára sodródott. Az áldozat egy 53 éves nő, az ügyben gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indult eljárás.
Elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Délkelet-Erdélyre, Munténiára, Dobrudzsára és Moldva déli részére.
Havat is hozott a hidegfront Erdély számos régiójába, Kolozs megyében Aranyosszéken és Kalotaszegen is jelentős hóréteg alakult ki szerdára virradóra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!