Nem aludhat ki a láng. A fával fűtés teljes kizárása lehetetlen, jelenleg nincs lehetőség arra, hogy mindenhol kiépüljön a gázhálózat
Fotó: Beliczay László
„Több millió románt sokkoló” hírként tálalta néhány bukaresti sajtóorgánum, hogy Romániának 2023-ig le kell mondania a fával való fűtésről. A hír természetesen félretájékoztatás: Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter a Krónikának leszögezte, az országos helyreállítási tervben csupán egy tanulmány elkészítését vállalták az említett határidőig.
2021. december 02., 13:252021. december 02., 13:25
Románia az országos helyreállítási tervben (PNRR) csupán azt vállalta, hogy 2023-ig elkészít egy tanulmányt, amelyben azt elemzi, milyen módszerekkel, megoldásokkal tudja csökkenteni a biomassza használatát a háztartások fűtésében – szögezte le a Krónikának Tánczos Barna. A környezetvédelmi minisztert a bukaresti sajtóban megjelent, igencsak megdöbbentő hírekre reagáltattuk, miszerint Románia vállalta, hogy 2024-re „kioltja a tüzet a kályhákban”, és megreformálja az ország fűtési rendszerét.
Az Evenimentul Zilei cikkében úgy fogalmaz, az ország azt vállalta a helyreállítási tervben, hogy 2023-ig lemond a fával fűtésről, és jelenleg erre keresik a megoldásokat.
A ProTv már árnyaltabban taglalja a témát: úgy összegez, hogy Romániának a következő két évben el kell kezdenie a tüzelőfa-használat visszaszorítását. A bukaresti sajtó ugyanakkor Marius Budăi munkaügyi minisztert is idézte, aki szerint
Szó sincs arról, hogy betiltanák a biomassza fűtésre történő használatát – jelentette ki lapunknak Tánczos Barna. A környezetvédelmi miniszter szerint lehetetlen lenne ezt egyik napról a másikra megvalósítani Romániában. Az Európai Unió célkitűzései között szerepel a fosszilis energiahordozók használatának a csökkentése, Romániát ezért a helyreállítási tervben valóban arra ösztönözték, hogy 2023-ig elemezze, milyen megoldásokkal tudja ezt megvalósítani.
– részletezte a tárcavezető.
Az RMDSZ politikusa hozzátette, alternatívák biztosítása nélkül semmit nem lehet betiltani, tehát csak akkor és ott lehet kivezetni a fával való fűtést, ahol az önkormányzat vagy az állam megteremti a lehetőséget arra, hogy ezt valamivel kiváltsák. Tehát földgázhálózatot kell építeni, lehetővé kell tenni másfajta energia használatát, ám az kizárt, hogy bármilyen megszorítással ellehetetlenítsék a háztartások fűtését a téli időszakban, „megnyomorítsák az embereket”.
Kérdésünkre, mikor tartja megvalósíthatónak, hogy Romániában teljesen megszűnjön a fával való tüzelés, Tánczos Barna kifejtette, a teljes megszüntetés lehetetlen, hiszen nincs lehetőség arra, hogy minden településen kiépüljön a gázhálózat. A vállalás arról szól, hogy Románia elkészíti a tanulmányt, milyen ütemben tudja csökkenteni a fűtésre használt biomassza-mennyiséget, és erre milyen alternatívákat tud biztosítani az állampolgároknak – hangsúlyozta a miniszter.
Égető probléma. A romániai háztartások szinte felében tűzifával fűtenek
Fotó: Barabás Ákos
Az Európai Bizottság jelentése szerint a biomassza-tüzelés jelenleg évente több mint 350 millió tonna szén-dioxid kibocsátásáért felelős a tagállamok területén, ami azt jelenti, hogy a teljes uniós szén-dioxid-kibocsátás egytizede ebből a forrásból származik. Közép- és Kelet-Európában nehéz erre megnyugtató megoldást találni, hiszen a vidéki háztartások nagy részében a tűzifahasználat az egyetlen fűtési lehetőség. Bulgáriában 2012-ben készült erről jelentés, ami arról szól, hogy az ország a fűtés egyharmadát biomasszával oldja meg. Romániában utoljára 2011-ben készült ebben a témában tanulmány, amely szerint 3,5 millió háztartásban fűtenek tűzifával. Ez azt jelenti, hogy
A helyzet tíz év alatt nem sokat javult, hiszen a földgázhálózat kiépítése csigatempóban halad Romániában, tavaly mindössze 3 százalékkal bővült a rendszer, és így elérte a 43 500 kilométert. Az elmúlt hat évben évente átlag 700 kilométer földgázvezetéket fektettek le.
A helyreállítási tervben ugyanakkor szerepelnek összegek a hő- és villamos energia előállítására egyaránt alkalmas, úgynevezett kogenerációs erőművek fejlesztésére; a berendezéseket – amelyek több ezer háztartás kiszolgálására alkalmasak – 2026-ig kellene üzembe helyezni.
Meghalt kedden Silviu Prigoană üzletember a Brassó megyei Törcsváron, miközben több személy társaságában ebédelt egy vendéglőben.
A határrendészet és a Salvamont egy ukrán állampolgárságú fiatal férfit keres, aki a Máramarosi-havasokon keresztül érkezett Romániába, de egy napja nyoma veszett.
Hamarosan megnyílik az Arad Megyei Múzeumban az Agyaghadsereg – Az első kínai császár halhatatlan katonái című kiállítás, amely a Csin Si Huang-ti sírhelyét őrző agyagkatonák történetét mutatja be Romániában elsőként a Maros-parti városban.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy 28, illetve egy 35 éves férfit, miután tetten érték őket Kolozsváron, amint autójukban 17 kilogramm kábítószert szállítottak.
Durva közjáték szakította meg a brassói városi közgyűlés hétfői ülését: Dan Tanasă, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szélsőséges, magyargyűlöletéről hírhedt politikusa majdnem összeverekedett Allen Coliban korábbi polgármesterrel.
Kamionnal ütközött egy furgon kedd reggel az A1-es autópályán, az Arad megyei Pécska közelében; a balesetben ketten megsérültek.
A Bihar megyei Mezőtelegden telefonos bejelentésre vették őrizetbe 24 órára azt a sofőrt, aki ittas állapotban balesetveszélyesen vezetett, de nem volt hajlandó szondáztatásra, sem vérvételre.
Kvórumhiány miatt nem alakulhatott meg a június 9-i helyhatósági választások eredményeként összeállt új aradi képviselő-testület, ugyanis a megválasztott önkormányzati képviselők egyharmada sem jelent meg a hétfő kora délutánra összehívott ülésen.
A kolozsvári repülőtér 5 eurós viteldíjat vezetett be a felszálló utasok számára – adta hírül a Boardinpass.
Új épületszárnyat kap a Horváth János Elméleti Líceum Margittán, a leendő szárny alapkőletételére hétfőn került sor a bihari városban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!