A PSD elnöke megemlítette, hogy mostanában közbeszéd tárgya lett az RMDSZ hatalmon maradásának létjogosultsága, de szerinte helyes döntés volt bevenni az RMDSZ-t a kormányba, illetve a nemzeti kisebbségek képviselőit a koalícióba. „Nemcsak Románia, hanem egész Európa számára egyik legnehezebb időszakban, a világjárvány után, szomorú tapasztalatokkal a hátunk mögött, mindannyian bölcsen jártunk el, ahogy az a legjobb volt hazánk, Románia számára” – fogalmazott Ciolacu.

A kongresszust Dominic Fritz, a házigazda Temesvár polgármestere is üdvözölte. Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) színeiben megválasztott elöljáró – több mondatot magyarul is elmondva – megköszönte az RMDSZ-nek, hogy Európa idei kulturális fővárosát választotta kongresszusa helyszínéül, rámutatva, hogy Temesváron otthon van a magyarság, a Bánság sok nemzetiségű fővárosa szegényebb lenne magyar öröksége és jelene nélkül. Fritz felidézte, hogy bő három évtizeddel ezelőtt a román forradalom rendszerváltó lángját egy kis magyar közösség bátorsága lobbantotta fel Temesváron, és ma is időszerűnek nevezte az 1990-es Temesvári Kiáltvány negyedik pontjába foglalt felhívást, amely „átnevelésre” hívta Temesvárra az ország különböző nemzetiségű sovinisztáit, hogy etnikai toleranciát és európai szellemiséget tanuljanak.

Klaus Iohannis államfő – akinek az üzenetét Cătălina Galer államtanácsos olvasta fel – nemcsak a magyar közösség sorsát, hanem olykor a román politika irányát befolyásoló felelősségteljes politikai erőként jellemezte és arra kérte az RMDSZ-t, folytassa az állampolgárok javát szolgáló együttműködést a többi párttal.

Az államelnök szerint az RMDSZ bebizonyította, hogy felelős párt, amely az idők során nemcsak az általa képviselt erdélyi magyar közösségre, hanem az országos politikára is hatást gyakorolt. Üzenetében Iohannis kiemelte, a jelenlegi nehéz időkben nagy szükség van a „jövőképpel rendelkező, komoly és tisztességes politikusokra, akik képesek szembenézni a kihívásokkal”. „Az a tény, hogy az RMDSZ jelenleg több tárcát is vezet, az alakulat érettségét bizonyítja, hiszen vállalta a kormánytagságot a jelenlegi nehéz időkben” – nyomatékosította az államfő

Iohannis szerint az RMDSZ-nek tudatosítania kell, milyen fontos szerepe van abban, hogy az ország az Európa-pártiság útján maradjon. „A stabilitás és a jólét biztosítása azon múlik, hogy miként tudunk szembeszállni a revizionista, szélsőséges kezdeményezésekkel, miként sikerül elhárítani a mesterséges konfliktusok fenntartására irányuló akciókat” – fogalmazott üzenetében az államelnök.

A román államfő nyájas szavai különösen annak ismeretében hiteltelenek, hogy két évvel ezelőtt éppen a PSD-t és az RMDSZ-t vádolta azzal, hogy „eladják” Erdélyt Magyarországnak. Miután 2020 áprilisában a bukaresti képviselőház hallgatólagosan elfogadta Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét, Iohannis azzal vádolta meg a PSD-t, hogy „azért harcol a parlamenti titkos irodákban, hogy adja Erdélyt a magyaroknak. „Jó napot, Ciolacu! Vajon mit ígért nektek Orbán Viktor Budapestről e megállapodásért cserében?” – fogalmazott az államfő a Cotroceni-palotában adott április 29-i nyilatkozatában. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) annak idején 20-án 5 000 lejes bírságot rótt ki az államelnökre diszkriminatív jellegű nyilatkozata miatt, és mert etnikai/nemzetiségi hovatartozás alapján megsértette a méltósághoz való jogot.

A Fideszt Gál Kinga alelnök képviselte az RMDSZ 16. kongresszusán, ahol a politikus arról beszélt, a megfelelő határon túli partnerek megléte alapvetően befolyásolja a magyar nemzetpolitika eredményességét. Az európai parlamenti képviselő úgy vélekedett, az RMDSZ bizonyította, hogy komoly és megbízható szövetségese a magyar kormánynak. Hangsúlyozta: az anyaország és kormánya erőforrásként, hídként tekint az erdélyi magyarságra, amely Magyarország és Románia jó kapcsolatának, együttműködésének záloga. Gál Kinga közös érdeknek nevezte, hogy a román–magyar kapcsolatok minél gyümölcsözőbbek legyenek.

Nem mindennapi momentumnak számított, hogy felszólaltak a nagygyűlésen az RMDSZ ellenzékének vezetői is. Zakariás Zoltán az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) vezetőjeként, Kulcsár-Terza József pedig a frissen alakult Magyar Polgári Erő ügyvivő elnökeként köszöntötte a kongresszust; egyébként mindkét politikus az RMDSZ színeiben mandátumot szerzett képviselőként tevékenykedik a bukaresti parlamentben.

Zakariás meggyőződésének adott hangot, miszerint az újonnan megválasztandó RMDSZ-es vezetőséggel együtt „nem a testvérgyilkosság, hanem a testvéri együttműködés irányába” fogják vezetni a szervezeteiket. Kulcsár-Terza bevallotta: sokat gondolkodott, hogy egy elhunyt fiatal ismerőse temetésén vagy az RMDSZ kongresszusán vegyen részt, végül utóbbi mellett döntött. „Sajnos rajta már nem tudok segíteni, de úgy gondolom, Önökkel együtt az erdélyi magyar jövőért tudunk tenni, dolgozni” – jelentette ki az egykori polgári párti (MPP) politikus. Kulcsár-Terza hozzátette, az MPE párbeszédre törekszik, és azt hirdeti, hogy legyen verseny, amikor lehetséges, és legyen összefogás, amikor szükséges.

Az RMDSZ kétnapos, 16. kongresszusa szombaton az elnöki beszámolóval és tisztújítással folytatódik, a küldöttek elfogadják az RMDSZ-nek a 2023-2030 időszakra vonatkozó programját. Az 1989 decemberében alakult érdekvédelmi szövetség elnöki tisztségére egyedüli jelöltként az RMDSZ-t 12 éve vezető Kelemen Hunor pályázik.