Fotó: Bihar Megyei Tanács
Mintegy 70 százalékban készültek el Nagyvárad egyik legimpozánsabb műemlék épületének, a Bihar Megyei Tanács leendő székhelyének felújítási és korszerűsítési munkálatai – a Fő utcai volt pénzügyi palota, majd poliklinika fokozatosan visszanyeri egykori pompáját.
2024. augusztus 07., 14:152024. augusztus 07., 14:15
2024. augusztus 07., 16:332024. augusztus 07., 16:33
A megyei önkormányzat sajtóosztálya által a Krónikához eljuttatott közlemény szerint jelenleg a belső udvaron festik a homlokzat utolsó részét, restaurálják a díszítőelemeket, és felszerelik az utolsó villanykábeleket is. Ezt követően befejezik a festést és lerakják a padlózatot. Az ingatlan építészeti, történeti értékének megóvása érdekében a díszítőelemeket teljes mértékben restaurálják – húzza alá a közlemény. Amely szerint
Az új közigazgatási központban fog átköltözni a megyei tanács saját apparátusa és az önkormányzatnak alárendelt intézmények munkatársai.
A felújítási munkálatok magukba foglalják az épület megerősítését ott, ahol szükséges, továbbá
Fotó: Bihar Megyei Tanács
Restaurálják ugyanakkor a tetőzetet, a homlokzatot, helyreállítják az elektromos, a vízvezeték- és fűtéshálózatot, kiépítik a tűzvédelmi rendszert. Külső javításokat is végeznek, és egyes tereket tetőtér-beépítéssel bővítenek. A munkálatok során hangsúlyt fektetnek az épület energiahatékonyságának növelésére, így jelentősen csökkenek a működtetési költségek – közölte a megyei tanács.
Amint arról korábban írtunk, a felújítási munkálatok 2022 augusztusában kezdődtek el. A kivitelezési munkálatokkal a Drum Asfalt, a Constructorul Sălard és a Drumuri Bihor cégekből álló konzorciumot bízták meg. A beruházás teljes összege 48 059 810,97 lej áfával együtt. A beruházást a Bihar Megyei Tanács saját költségvetéséből és európai uniós alapokból finanszírozzák.
Saját forrásból lát hozzá, de európai uniós támogatással fejezné be Nagyvárad egyik leglátványosabb műemlék épületének felújítását a Bihar megyei önkormányzat. Az intézmény új székhelye 2025-re készülne el.
Mint ismeretes, a Fő utca 35. szám alatti ingatlan évtizedek óta elhagyatottan áll, Bolojan még nagyváradi polgármesterként sürgette a felújítását, megyei tanácselnökként most neki kell végrehajtani azt.
Az ingatlant a múlt század elején az irgalmas rend építette, saját telkére, majd bérbe adta az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminisztériumának. A megyei tanács a bérleti szerződésre hivatkozva megtámadta a restitúciós bizottság 2012-es határozatát, ugyanis szerintük ez azt bizonyítja, hogy a palota valójában a magyar állam tulajdona volt, így napjainkban a román államot illeti meg.
Az ifjú Rimanóczy Kálmán tervezte eklektikus stílusú volt pénzügyi palota építése 1899-ben kezdődött és 1900-ban már át is adták az ingatlan.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságán fellebbezi meg az irgalmasok által épített nagyváradi pénzügyi palota visszaállamosításáról szóló döntést a katolikus egyház. Böcskei László megyéspüspök szerint itthon is új pert indítanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A parajdi községháza szerdán bejelentette, hogy a sóbányát ért katasztrófa után hivatalos adománygyűjtést indít, és a pénzt teljes egészében a község fejlesztésére fordítják.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
Mindenki fesztiválja – ezzel a mottóval szervezik meg idén június 23–29. között 13. alkalommal a Szent László Napokat.
Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.
Egy emberként mozdultak meg székelyföldi, romániai, magyarországi szervezetek, civilek, hogy segítsenek a háromszéki árvízkárosultakon.
Együtt Parajdért – Tartsuk életben Sóvidék szívét! címmel adománygyűjtő kampányt indított a bányakatasztrófa sújtotta település turizmusának megújításáért a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita).
Semmi sem garantálja, hogy nem lesz újabb árhullám Parajdon, be kell tartani a Korond-patak elterelésének befejezésére kitűzött július elsejei határidőt – jelentette ki szerdán Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter a székelyföldi településen.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter és Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerdán a helyi hatóságokkal és szakemberekkel a helyszínen tájékozódik a parajdi sóbányában kialakult helyzetetről, miközben nyolc európai szakértőt várnak a helyszínre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!