Az Arad Megyei Tanfelügyelőségen naponta a 12-őt is elérheti a visszatérők „honosítási” kérvényeinek száma
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Közel négyszázra tehető azoknak a hazatelepülő munkavállaló családokból származó gyerekeknek a száma, akik esetében a külföldi tanulmányok honosítását kérték az elmúlt és a mostani tanévben az Arad Megyei Tanfelügyelőségtől.
2024. október 12., 16:322024. október 12., 16:32
2024. október 12., 18:252024. október 12., 18:25
A 2023–2024-es tanévben 330 külföldről hazatérő – nagyrészt ott is született – tanulót írattak be az Arad megyei közoktatási intézményekbe, a szeptemberben kezdődött új tanév eleje óta pedig 85 ilyen jellegű kérvényt nyújtottak be.
„A gyerekek különböző tanulmányi formákat követtek, a legtöbben Németországból, Olaszországból, Spanyolországból és Nagy-Britanniából tértek haza. A szüleik vagy gyámjaik azt kérik, hogy ismerjük el a külföldi iskolai éveket. Különböző iratokkal kell igazolniuk, hogy eleget tettek az iskolakötelezettségnek, de gyakori, hogy semmilyen dokumentumot nem tudnak bemutatni. Ebben az esetben tesztelik a gyerekeket, hogy felmérjék az ismereteiket, és annak megfelelő osztályba irányítsák őket” – nyilatkozta Marius Göndör.
Sok visszatérő gyerek nehezen beszéli a román nyelvet
Fotó: Jakab Mónika
„Van egy diákom, aki az Amerikai Egyesület Államokban született, a családja húsz év után tért haza a tengerentúlról. Nehezen fejezi ki magát román nyelven, de jól tanul. Előfordult, hogy feleltetéskor megkért, engedjem meg, hogy angolul mondhassa el a tananyag bizonyos részeit, mert úgy jobban kifejezi magát. Megértő vagyok vele, akárcsak a kollégák is, mert nagyon szorgalmas diák” – nyilatkozta Agerpresnek egy középiskolai tanár, Ovidiu Torz.
Arad megyében körülbelül 62 ezren tanulnak a közoktatási intézményekben, magyar tannyelvű képzés (önálló vagy tagozatos tanintézményben) 15 helyszínen folyik, összesen valamivel több, mint 1500-an járnak magyar iskolákba. Aradon a közelmúltban volt példa rá, hogy Kanadából hazaköltözött magyar család a gyerekek számára választotta az anyanyelvű oktatást, de a 2010-es évek elején a Csiky Gergely Főgimnáziumba olyan román nemzetiségű testvérpárt is beírattak, akik Magyarországon születtek, mert a szüleik Budapesten vállaltak munkát, így az elemi és általános iskolát magyarul végezték, és amikor a család hazaköltözött Aradra, a tanulmányaikat is magyarul folytatták.
Az Economedia.ro portál a statisztikai hivatal adataira hivatkozva azt írta, hogy 2008–2022 között 3,16 millió romániai lakos emigrált külföldre. Marcel Ciolacu miniszterelnök ugyanakkor október elején, a Romanian Business Leaders Alapítvány által szervezett, a külhoni románokat megszólító RePatriot Summit elnevezésű konferencián arról beszélt, hogy immár a 6,5 milliót közelíti a boldogulását külföldön kereső románok száma. A kormányfő biztatónak nevezte, hogy a tavalyi volt az első év, amikor 190 ezer, külföldön élő román hazaköltözött szülőföldjére, köztük sok orvos is, úgyhogy szerinte az országnak sikerült megállítania az orvosok exodusát.
Mintegy 6,5 millió román állampolgár él külföldön a Marcel Ciolacu miniszterelnök által ismertetett adatok szerint; a kormányfő azt állítja, hogy egyre többen térnek vissza szülőföldjükre.
Reprezentatív közvélemény-kutatás eredményei segítségével mutatja be az agglomerációs zöldgyűrűt szorgalmazó mozgalom, hogyan viszonyulnak a Kolozsváron és vonzáskörzetében élők a tervezett beruházásokhoz, mit fájlalnak és mit tartanak fontosnak.
Meg lett mentve a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár – közölte a román művelődési miniszter. Raluca Turcan „Románia történelme valódi lapjának” nevezte a Batthyáneumot.
Az év első kilenc hónapjában 773-szor riasztották medvék miatt a hatóságokat Brassó megyében, az esetek felében a helyszínre kiszálló csendőrök már nem találták a jelzett helyen a nagyvadat. Ugyanakkor három személy sérült meg medvetámadás miatt.
Jelentősen eltér a gazdák által bejelentett, illetve a mezőgazdasági igazgatóság szakemberei által felmért aszály sújtotta területek nagysága Arad megyében: 72 ezer hektárra nyújtottak be kárigényt, de csak 40 ezer hektárra ítéltek meg kártérítést.
A kelet-közép-európai és a szovjet kommunista lágerek Kárpát-medencei magyar történészkutatói értekeznek Kolozsváron a 80 évvel ezelőtt elkezdődött tömeges szovjet elhurcolásokat felidéző konferencián.
A harmadik szatmárnémeti Szamos-híd munkálatai 90 százalékban készültek el. Az eredeti tervekhez képest a polgármesteri hivatal pár hónapos késéssel, még idén át akarja adni.
Hidrogénmeghajtású kerékpár és gépkocsi után motorcsónakot készített a Temesvári Műszaki Egyetem diákjainak és tanárainak egy csoportja. A projekt célja, hogy a hidrogén üzemanyagként való felhasználását minél szélesebb körben alkalmazzák.
Felújítják, az Erdélyi Zsidók Múzeumává, koncertteremmé és kulturális térré alakítják át a Máramaros megyei Szinérváralja régóta használaton kívüli zsinagógájának épületegyüttesét.
Immár valóban dolgoznak, de lassan haladnak a dél-erdélyi autópálya hírhedt Marzsina–Holgya-szakaszának építői a napokban készült drónfelvételek szerint. A projektet évekig hátráltató „medvealagutaknak” azonban még mindig nem fogtak neki.
Rendhagyó módon mutatja be az Arad Megyei Múzeum régészeti osztálya a térségben feltárt leleteket. Az újszentannai Avar-dombot pedig háromdimenziós rekonstrukció segítségével fedezhetik fel az érdeklődők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!