Fotó: Facebook / Kelemen Hunor / Török Etele
A Kárpátok gyűrűjében ma is a magyar nyelvet beszélők tábora a legnépesebb, ami azt mutatja, hogy a magyarságot sem az elmúlt ezer esztendőben nem lehetett, sem a következőben nem lehet felszámolni – jelentette ki az Kövér László, Országgyűlés elnöke a barcasági csángókhoz intézett beszédében a Brassó megyei Pürkerecen.
2023. július 01., 16:342023. július 01., 16:34
2023. július 01., 18:572023. július 01., 18:57
A Brassó megyei, hétfalusi csángómagyar településen tartják szombaton a II. Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklatát a térség evangélikus hívei, mely zarándoklattal és istentisztelettel kezdődött, és egésznapos kulturális programokkal folytatódik.
Kövér László az evangélikus templom melletti téren mondott beszédében emlékeztetett: 1489-ben Mátyás király elrendelte, hogy Erdélyben a Brassóban használt hossz- és súlymértékeket kell alkalmazni, hogy véget vessen a különböző mértékegységek által lehetővé vált csalásoknak. Rámutatott: napjainkban is van valami a Barcaságban, amit hasznos volna etalonná emelni egész Európában:
„A borica táncot az idők során sokszor betiltották, a derék Zajzoni Rab István például 1861-ben keserűen azt írta, hogy »a borica sok más ősi ünneppel együtt sírba szállt« - ám a borica mindig feltámadt, mint a barcasági csángók népe, amely ma is táncolja, és ma is erőt merít belőle” – mondta a házelnök, aki szerint szükség volt és lesz az újjászületés ezen megtartó őserejére.
Fotó: Facebook / Kelemen Hunor / Török Etele
Emlékeztetett, hogy július 4-én lesz az évfordulója a magyar honfoglalás műveletét katonailag lezáró 907-es pozsonyi csatának, amikor a magyarok döntő győzelmet arattak az egyesített nyugati seregeket vezető bajor őrgróf hadai fölött. Akkor látott napvilágot a latin mondás – „Ugros eliminandos esse” –, miszerint a magyarság felszámolandó. A baljós szállóige az elmúlt ezer évben többször megkísértette a nemzetet, de a megmaradás magyar ősereje, nem hagyta, hogy a végzet beteljesedjen – fejtette ki. Kövér László rámutatott:
Hozzátette: a magyarság ideig-óráig történő kiszorításával ma is próbálkoznak, az RMDSZ bukaresti kormányból történt minapi kiszorítása is ezt mutatja. „A romániai magyarság vezető pártja, az RMDSZ létrejötte óta lojális a román államhoz, és hűséges a magyar nemzethez; létrejötte óta elkötelezett az euroatlanti értékek iránt; létrejötte óta erősíti a Romániában és a kelet-európai térségben a politikai stabilitást és az etnikai békét” – mondta, s megköszönte Kelemen Hunor pártelnöknek és az RMDSZ-nek „a szakszerű kormányzati munkát”. Arra intette a szövetség politikusait, „ne feledjék a borica tanulságát”, mert a politikában is igaz: akiről azt gondolják, az elmúlásba taszították, mindig újult erővel kel életre.
A házelnök kifejtette: napjainkban Európában két tábor kezd felseregleni: a józan ész tábora, mely azt akarja, hogy Európa az európai embereké maradjon, és az ezzel szembenállóké.
Kövér László az egyházi eseményt követően a közmédiának elmondta: jelenléte a zarándoklaton elsősorban azt jelzi, hogy az anyaország, a teljes magyar közösség számontartja a barcasági csángókat. Rámutatott: az ilyen rendezvények az adott közösség tagjainak is bizonyítják, hogy létezik és van jövője. Ez minden közösség esetében igaz, de a kisebbségi közösségekre, ahol „mindennap meg kell küzdeni a létért”, még inkább – mondta a házelnök.
Fotó: Facebook / Kelemen Hunor / Török Etele
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök eközben arról értekezett: napjainkban nagy a nyomás az erdélyi magyar közösségen, hogy valahova tartozni kell. „Mi, erdélyi magyarok pedig itt állunk több száz esztendeje, és azt mondjuk, hogy nem.
– fogalmazott. Rámutatott, egy felelős erdélyi magyar politikus szótárában három szó van, mely nem helyettesíthető: a szülőföld, a megmaradás és a nemzeti identitás. A szülőföld akkor is megmarad, ha lakói elhagyják – mondta.
„Az igazi kérdés az, hogy mi megmaradunk-e, hogy belakjuk-e továbbra is a szülőföldet, vagy ott marad árván, magára, ahogy nem messze innen az egykori szász falvak mutatják” – jelentette ki az RMDSZ elnöke, aki szerint a megmaradáshoz hagyományokra és hitre van szükség. Úgy vélte,
És Pürkerec, mely 1767-ben leégett, de temploma megmaradt, mutatva, hogy a közösség legnagyobb támasza a hit. Hangsúlyozta: olyan szülőföldet kell építeni, amely „megtartja a magyarokat”.
Adorjáni Dezső Zoltán, a szervező Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke igehirdetésében hangsúlyozta: bár a térségből is sokan elmennek külföldre, vissza is jönnek, és úgy vélte, a legfontosabb, hogy ne szakadjanak el szülőföldjüktől, a közösségtől.
A zarándokokat Kirsch Gábor Ferenc, az RMDSZ Brassó megyei elnöke és Beschea Severius-Florin, Tatrag község román polgármestere is köszöntötte, aki a térség büszkeségének nevezte és támogatásáról biztosította a barcasági csángókat.
Tamás Sándor kapta az evangélikus egyház Reményik Sándor-díját
Tamás Sándor háromszéki politikus, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke vehette át a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház Reményik Sándor-díját szombaton az erdélyi Pürkerecen. Az erdélyi evangélikusság legmagasabb kitüntetését a II. Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklatán adták át a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusának a hétfalusi településen.
Végh Nimród lelkész méltatásában az együttműködés, a csapatmunka, a „nem tisztséget, hanem munkát osztunk”-elv hírnőkeként jellemezte a kitüntetettet. Elmondta, Tamás Sándornak nem a közéleti szerepvállalását, vitathatatlan eredményeit, fáradhatatlan teherbírását, kitűnő beszélgető képességét díjazzák elsősorban, hanem emberségét. „Emberként van jelen a közéletben” – mondta, hangsúlyozva, hogy a díjazott egyszerre együttműködő, jóindulatú és segítőkész. „Közéleti pályafutása során következetesen kiállt a Székelyföld autonómiája és az erdélyi magyarság érdekképviseletének egysége mellett” – fogalmazott Végh. Elmondta, a díjazott a háromszéki kistérségek, egykori székely székek összehangolt fejlődéséért dolgozik, és kötelező feladatai mellett az anyanyelvhasználatért, a kisebbségi jogok bővítéséért küzd. Kezdeményezője a székely-szórvány partnerségi programnak, az Erdélyi Művészeti Központnak, támogatója a brassói repülőtér építésének, a barcasági magyaroknak, a székelyföldi evangélikusoknak. Emellett a jogtalanul elkobzott erdő- és földterületek visszaszolgáltatásáért, a közbirtokosság érdekében is felemelte szavát.
Végh Nimród hangsúlyozta, hogy a névadója szellemiségéhez igazodva a Reményik Sándor-díjat olyan közéleti személyiségek kapják, akik a kárpát-medencei és erdélyi magyarság megmaradásáért, gyarapodásáért, megerősödéséért dolgoznak. A díjat Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök és Zelenák Dávid ezüstérmes olimpiai úszó adta át.
Tamás Sándor elmondta: amikor tájékoztatták a díjról, úgy érezte, hogy még nagyon sokat kell dolgoznia a rangos kitüntetéséért. Ezt Reményik Sándor Himnusz a csúcsokon című versével köszönte meg.
A kereszténység kétezer éve élteti, a kereszténység megtagadása és a keresztényellenesség viszont megöli Európát – jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken a brassói Fekete templomban, ahol első alkalommal tartottak magyar nyelvű istentiszteletet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szeptemberben adják át a bánsági Csák (Ciacova) város egykori középkori várának felújított tornyát, a csáki kulát.
Romániából összesen 12 szálláshely került be a Michelin Guide ajánlottjai közé, melyek közül kilenc Bukarestben található, a három vidéki helyszín közül pedig csupán egy Erdélyben.
A világ legmodernebb lőporgyárát építi meg a Brassó megyei Viktóriavárosban a román állam a Rheinmetall német fegyvergyártó vállalattal partnerségben – jelentette be a gazdasági minisztérium.
Minősített lopás vádjával vették őrizetbe a nagyszalontai rendőrök egy 26 éves, helyi illetőségű férfit, aki készpénzt és bankkártyákat lopott.
Egy hónappal azután, hogy az önkormányzat képviselője a Krónika megkeresésére sikeresnek nevezte a tömegközlekedési megállók tetejének „zöldövezetté” alakítására irányuló kísérleti projektet, kiszáradt a varjúháj a kísérleti buszmegállóban.
Három férfit vettek kedden őrizetbe a Marosvásárhelyi Bűnügyi Nyomozóiroda rendőrei egy lakásbetörés nyomán. A Kolozs megyéből származó elkövetők több mint 30 000 eurót loptak el egy marosvásárhelyi idős ember lakásából.
Nagyvárad újabb közlekedési eszközökkel bővítette járműparkját: megérkezett az ötödik villamos a kilencből, amelyeket a PNRR keretében szereztek be.
Az elmúlt hetek megszorító intézkedései számos ágazatot érintenek, így a hegyimentő-szolgálatokat is. A Salvamont Románia közleményben reagált a kialakult helyzetre.
Idén is rengeteg ember volt kíváncsi a Kolozsvári Magyar Napok boros rendezvényeire. A Borutcában esténként hömpölygött a tömeg, sokan kóstolták a finom nedűket. Videós riportunkban pincészetek képviselőit és fogyasztókat szólaltattunk meg.
Három évvel azután, hogy végleg leállították a Déva melletti marosnémeti hőerőművet, az egykor „Maros csillagaként” emlegetett energetikai óriás új életre kel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!