Visky András író Kossuth-díjban, Panek Kati színművész Jászai-díjban részesült

Sulyok Tamás úgy fogalmazott: „sajátos módon mi magyarok éppen harcaink közben alakítottunk nagyot és világraszólót. Dacosan sorokba rendeződve saját magunk védőfalaivá váltunk akkor is, amikor bástyáinkat már ledöntötték”. A díjazottakat méltatva kiemelte: „akiket ma mély megbecsüléséről biztosít a nemzet, azok a kultúra és a tudomány művelőiből annak bővítőivé váltak, mégpedig csodálatraméltó eredményességgel gyarapítva az európai és egyetemes emberi kincsestárat”.

Visky Andráson és Panek Katin kívül további erdélyi, vagy itt született művészek, személyiségek is kitüntetésben részesültek. Kiemelkedő színvonalú irodalmi – költői, írói, irodalomtörténészi – tevékenysége elismeréseként József Attila-díjban részesült a Székelyudvarhelyen született Bálint Tamás költő, író, lapszerkesztő. A nemzeti identitás erősödését elősegítő kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Sára Sándor-díjban részesült a csíkszeredai Püsök Botond filmrendező.

Széchenyi-díjat adományoztak a székelyudvarhelyi Pávai István Martin György- és Szabolcsi Bence-díjas népzenekutatónak, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjának a magyar hangszeres népzene kutatása terén végzett kiemelkedő munkája, a hagyományos népi kultúra megismertetését is szolgáló, példaértékű szakmai tevékenysége elismeréseként. Ugyanakkor a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal polgári tagozat
kitüntetést kapta a Kolozsvárt született Nagy Elek, Méhes György író fia, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a magyar gazdasági életben betöltött kiemelkedő szerepe, valamint az erdélyi magyar kultúra és közösség támogatása iránt különösen elhivatott, sokrétű tevékenysége elismeréseként.

Kiemelkedő újságírói tevékenysége elismeréseként Táncsics Mihály-díjat kapott a Kolozsvárt született Ugron Zsolna József Attila-díjas író, az MTVA szerkesztő-műsorvezetője, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója.

Visky András József Attila-díjas író, költő, dramaturg 1957. április 13-án született Marosvásárhelyen. Református lelkész édesapját 1958-ban 22 év börtönbüntetésre ítélte a kommunista vezetés, ebből hat évet le is töltött. A családot kényszertáborba internálták, ahonnan csak 1964-ben térhettek haza. 1982-ben Temesváron diplomázott, majd gépészmérnökként dolgozott. 1989-től a Korunk szerkesztője, 1999-től 2009-ig a Koinónia Könyvkiadó igazgatója és főszerkesztője volt.

1990-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház dramaturgja, 2008-tól művészeti aligazgatója. 1990-92-ben a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán tanított, 1998-tól a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetem színháztudományi tanszékén tanít, 2023-tól egyetemi tanár. 2016-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja. Az ELTE Esztétika Tanszékén doktori, majd a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2002-ben DLA címet szerzett.

1976 óta publikál verseket, esszéket, kritikákat, prózát, színházelméleti írásokat, darabjait magyar, európai és amerikai színházak tartják műsoron. Számos rangos díj birtokosa, többek között 2009-ben József Attila-díjas lett. 2022-ben megjelent Kitelepítés című regényéért megkapta az MMA könyv nívódíját, az Artisjus, valamint a legjobb első prózakötetes írónak járó 2023-as Margó-díjat.

korábban írtuk

Az erős forma olyan, mint a Krisztus sírja elé görgetett kő – Visky András lágerregényéről a Magyar Széppróza Napja alkalmából

Bár a Magyar Széppróza Napja február 18-án, Jókai Mór születésnapján van, az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) már pénteken megünnepelte azt egy izgalmas kerekasztal beszélgetéssel.