Fotó: A szerző felvétele
2008. december 10., 17:262008. december 10., 17:26
“Az esetek zömében a hazai bíróságok semmibe vették a tulajdonjogot, de az is gyakran előfordul, hogy a román hatóságok nem tartják tiszteletbe a végleges és megfellebbezhetetlen ítéleteket” – vázolta a helyzetet az iroda vezetője, Kacsó Judit. A PEL munkatársa hozzátette, az idén mintegy 242 panaszt regisztráltak az ország különböző részeiből.
Smaranda Enache szerint Romániában nemcsak az alkotmány által szavatolt tulajdonjogot nem tartják tiszteletben, számos más tekintetben is lábbal tiporják az emberi jogokat. Példaként az etnikai, vallási és nemi diszkriminációt hozta fel, mondván, hogy a romákat, bizonyos neoprotestáns egyházak, illetve szekták képviselőit, a görög katolikus híveket, továbbá a nőket éri a leggyakrabban hátrányos megkülönböztetés. Szintén diszkriminatív jellegű a társulási jog is, mely egy párt létrehozását 25 ezer alapító tagtól teszi függővé. Alapítványt sem sokkal könnyebb bejegyeztetni, hisz alaptőkeként a minimálbér százszorosát kell letétbe helyezni. A politikát illetően a független jelölteknek is sokkal keményebb feltételeknek kell megfelelniük, mint a párttagoknak. Smaranda Enache továbbá a törvény által előírt kétnyelvűség alkalmazásának hiányosságaira, a fogyatékkal élő személyek megkülönböztetésére és a bíróság nehézkes működésére is figyelmeztetett. Utóbbiról megjegyezte, hogy a kisjövedelmű sértettek a legtöbb esetben a túlzottan magas bélyegilleték miatt kénytelenek lemondani panaszukról.
Mindezért nemcsak a hatóságok okolhatók – fejtette ki a Pro Európa Liga vezetője. Szerinte szinte ugyanolyan mértékben a társadalom is hibás. “A civil szellem nem erőssége a román társadalomnak. A bátorságot, az igazságért való kiállást nálunk még nem díjazza a közösség. Ezért még mindig sokan nem vállalják igazukat a nyilvánosság előtt. Fél évszázados diktatúra után talán nem is annyira meglepő” – ismerte be a Krónika kérdésére Smaranda Enache. Az emberjogi harcos megítélésében, polgárainak felvilágosításában és nevelésében az állam is hathatósabb szerepet vállalhatna, intézményei révén pedig arra kellene törekednie, hogy azok a társadalmat szolgálják, és ne a kitaszítottság érzését keltsék. “Az emberi jogokat nem az állam adja meg, nem az állam biztosítja. Ezek minket megilletnek, hisz ezekkel születtünk. Ezt kellene tudatosítanunk, ezzel kellene élnünk” – hangsúlyozta a PEL elnöke.
Befejeződött a restaurálás, hétfőtől ismét látogatható a Hunyad megyei Szászváros vára.
A Kolozsvári Magyar Napok sikere számomra azt bizonyítja, hogy van jövője a magyar közösségnek, mégpedig reményteljes – hangoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn este a kincses városban.
A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra, Máramarosban és Moldvában 25–26 fokra csökkent a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban.
Kolozsváron folytatta hétfőn háromnapos erdélyi magánlátogatását Sulyok Tamás államfő, aki a Barabás Miklós Céh Bánffy-palotában berendezett rendhagyó tárlatát és a kolozsmonostori Nagyboldogasszony (Kálvária) plébániatemplomot tekintette meg.
A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.
Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga) riasztást bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Vâlcea, Olt, Argeș, Teleorman megyére, valamint Fehér, Szeben, Brassó, Dâmbovița és Prahova megye hegyvidékére.
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.