Kongresszustörténelem

•  Fotó: MTI

Fotó: MTI

RMDSZ-kongresszus Az 1989. decemberi megalakulását, valamint helyi és megyei szinteken való megszervezését követően az RMDSZ első vezető testülete az Ideiglenes Intéző Bizottság volt. Az úgynevezett Bukaresti Kiáltvány értelmében – amely több más párhuzamos kezdeményezés mellett az RMDSZ alapító dokumentumának is tekinthető – a bizottság ezt a szerepet az RMDSZ első kongresszusáig töltötte be. Az Ideiglenes Intéző Bizottság elnöke Domokos Géza volt, tiszteletbeli elnöke Tőkés László, titkára pedig Verestóy Attila.

Gazda Árpád

2007. március 02., 00:002007. március 02., 00:00

Az első: kompromisszum a vezetőválasztásban

Az RMDSZ első kongresszusát1990. április 21–22-én tartották Nagyváradon.A kongresszus egyik legfontosabb konklúziója az volt,hogy az RMDSZ-nek egységesen és önállóankell fellépnie a romániai politikai környezetben,nem folytatható az egyre nacionalistább politikáraberendezkedő Nemzeti Megmentési Fronttal való korábbiegyüttműködés.
A kongresszuson már jelentkezetta jelenlévők körében az a polarizáltság,amely a későbbiekben a belső törésvonalakatmeghatározta. Ezt egyfelől Domokos Géza képviselte,akinek elnökké választásátelsősorban a helyi és megyei szervezetek támogatták,másfelől Szőcs Géza, aki viszont elsősorban a MISZSZradikálisabb tagjainak támogatásátélvezte. Végül kompromisszumos megoldáseredményeként Domokos Gézát az RMDSZelnökévé, Szőcs Gézát pedigfőtitkárává választották. A kettőközött mintegy integráló szerepet töltöttbe a tiszteletbeli elnöknek megválasztott TőkésLászló. Az így megalakult struktúramegfelelt a kettős színterű politizálásnak is,az elnöki hivatal székhelye a fővárosban, afőtitkárság székhelye Kolozsváron volt.
A kongresszuson sor került egy 101tagú választmány megválasztásárais, amely tagjai közül megválasztotta a 19 tagúelnökséget, az pedig az RMDSZ alelnökeit: BodóBarna lett a politikai, Formanek Ferenc a szervezési, BéresAndrás pedig a kulturális alelnök.

A második: a törésvonalaknyilvánossá válása

A második kongresszust 1991.május 24–26. között rendeztékMarosvásárhelyen. Itt a következő helyzettelkellett szembenéznie az RMDSZ-nek: egyrészt a romániaipártrendszerbe integrált szervezetként működik,másrészt viszont még mindig betölti ahiányzó civil szféra szerepét. Ennekfeloldására és a szervezeti reformra tettkísérletet a Magyar Ifjúsági SzervezetekSzövetsége által elkészítettszabályzattervezet, amelyet azonban a kongresszusi küldöttektöbbsége elutasított, konzerválva ígya korábbi status quót.
A kongresszuson nyíltanmegjelent a látens módon korábban is létező„mérsékelt-radikális” ellentét. Atörésvonal táptalajául ezúttal aromániai magyarság jogállásáravonatkozó eltérő elképzelésekszolgáltak. Az RMDSZ radikálisabb küldöttei aromániai magyarság társnemzeti státusánakprogramba foglalását szorgalmazták, emellettpedig olyan politikai magatartást, amely a jogok egyértelműtételezésére és a román politikairendszerrel szembeni külföldi nyomásra alapozottvolna. Ezzel szemben a mérsékeltebb küldöttekegy kompromisszumra kész, kooperatív, Bukarestbenelérendő eredményekre koncentrálópolitizálás mellett tették le a voksukat.
A feszültségek a szavazássorán is megjelentek: mivel a szavazatok öszszeszámlálásakorkét szavazócédula hiányzott a 252 közül,és a két jelölt között egyetlenszavazatnyi különbség volt – Szőcs Géza122, Domokos Géza 121 voksot kapott –, a kongreszszus aszavazás megismétlését rendelte el. Amegismételt szavazás Domokosnak kedvezett, aki 129szavazattal 123 ellenében újra az RMDSZ elnökelett. Szőcs Gézát a kongresszus nagy többséggela politikai alelnöki tisztségbe emelte, TőkésLászlót pedig újból tiszteletbelielnöknek választották. A kongresszuson elfogadottalapszabályzat szerint az Országos Elnökség11 tagúra csökkent.

A harmadik: önkormányzatimodell elfogadása

A második kongresszusrólelodázott szervezeti reformot az RMDSZ harmadik, 1993. január15–17. között Brassóban megtartott kongresszusánfoglalták alapszabályzatba. Az úgynevezettállammodellelv azt jelentette, hogy az RMDSZ-en belüllétrehozták a hatalmi ágak szétválasztásánakmegfelelő struktúrákat. Ennek megfelelően a belsőtörvényhozó testület szerepét aSzövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT)töltötte be, az operatív vezetés feladata azÜgyvezető Elnökség (ÜE) hatáskörébekerült, a szövetséget pedig a kongresszus általmegválasztott szövetségi elnök képviselte,illetve létrehozták az alapszabályzattalkapcsolatos problémák kivizsgálásáraa belső alkotmánybíróság szerepétbetöltő Szabályzatfelügyelő Bizottságot.
Az elnöki tisztségértMarkó Béla és Mina Lászlóversengtek, a kongreszszusi képviselők nagy többségeMarkónak szavazott bizalmat. Tőkés Lászlótismét tiszteletbeli elnöknek választották.A harmadik kongresszuson elindított szervezeti reformzáróakkordja – az elkövetkező években aszervezeten belüli talán legmarkánsabbtörésvonal-alakító tényezővéváló – belső választások megszervezéselett volna, erre vonatkozóan a kongresszus úgyhatározott, hogy két éven belül meg kellszervezni.
Brassóban hirdették meg –az önkormányzati modell mellett – a belső pluralizmuselvét is. Ez az elv már a kongresszus előtt ismegfogalmazódott, és az RMDSZ-en belül létrehozottplatformok révén a gyakorlatban is működött,azonban a platformok a brassói kongresszuson elfogadottalapszabályzat értelmében kaptak nagyobbszerepet a szövetségen belül.

A negyedik: a pártosodás első jelei

Az RMDSZ negyedik kongresszusára1995. május 26–28. között került sorKolozsváron. Jóllehet az önkormányzatimodell továbbra is az RMDSZ működésénekalapelveként jelent meg, az alapszabályzatban történtmódosítások – az Operatív Tanácshatáskörének növelése, a TerületiKépviselők Tanácsa (TEKT) létrehozása, aszövetségi elnök hatáskörénekbővítése – az RMDSZ-en belüli belsőpluralizmus rovására, a pártosodásirányába tett lépés első komoly jeleivoltak. Az előző kongresszuson előírt szervezetitisztújítást az ÜE a kétéveshatáridőn belül nem szervezte meg. E mulasztástovább mélyítette a szervezeten belülitörésvonalakat.
A kongresszusi választásokonhárom személy jelöltette magát a szövetségielnöki tisztségre: Markó Béla, BorbélyImre és Kónya Hamar Sándor. Az előbbit 226szavazattal újból elnöknek választották,míg ellenfelei 51, illetve 57 szavazatot szereztek. TőkésLászlót a kongresszus negyedszer is megerősítettetiszteletbeli elnöki tisztségében.

Az ötödik: soron kívül, kormányban

Az RMDSZ ötödik, rendkívülikongresszusát 1997. október 3–4-én tartottákMarosvásárhelyen. Az alapszabályzat ésprogram módosítása mellett a kongresszusonelfogadtak egy jelentős dokumentumot: ebben fogalmazták megaz RMDSZ kormánykoalíciós cselekvésiprioritásait. A dokumentum elfogadására kissémegkésve került sor, figyelembe véve, hogy azRMDSZ gyakorlatilag már egy éve a kormánykoalíciótagja volt. A szervezeti struktúrában számottevőváltozások nem történtek, és lévén,hogy rendkívüli kongresszusról volt szó,tisztújításra sem került sor.

A hatodik: a belső ellenzékutolsó próbálkozása

A hatodik RMDSZ-kongresszustCsíkszeredában szervezték meg 1999. május15–16-án. Az egyre pártszerűbben működő RMDSZbelső ellenzéke kísérletet tett többváltoztatás elfogadtatására. Ezekelsősorban az RMDSZ Erdély-centrikus politizálásánakkialakítását célozták, valamint atöbb éve húzódó tisztújításkérdését rendezték volna. A javaslatokközül néhány bekerült a programba is: azErdély-központúság és az erdélyiregionális érdekek hangsúlyozása. A várttisztújításra azonban nem került sor.
A kongresszuson a tisztségbenlevő elnököt, Markó Bélátújraválasztották a küldöttek 274szavazatával, míg ellenjelöltje, Kincses Előd 157szavazatot szerzett.

A hetedik: a törés – belső ellenzék nélkül

A hetedik kongresszusraSzatmárnémetiben került sor 2003. január31–február 2. között. A korábbi évekbenelmélyülő belső ellentétek – amelyeketelsősorban az RMDSZ-nek a PSD parlamenti támogatásárairányuló „protokollumpolitikája” és amár tíz éve halasztott belső választásokkérdése tápláltak – töréshezvezettek. Annak ellenére, hogy továbbra is többenaz egység és a sokszínűségszükségességét hangsúlyozták,gyakorlatilag ezen a kongresszuson indult el számottevően abelső ellenzék kiválásának folyamata,ami mára több, az RMDSZ-en kívüli politikaiszervezet – MPSZ, SZNT, EMNT – létrejöttéteredményezte.
A kongresszuson megszüntettéka tiszteletbeli elnöki tisztséget, a TEKT mellett pediglétrejött a Platformok Konzultatív Tanácsa.Határozat született a belső választásoknakmájusig történő megtartásáról,bővült az Operatív Tanács létszáma,döntés született arról, hogy a képviselőkés szenátorok alanyi jogon az SZKT tagjaiváválnak, továbbá arról, hogy az RMDSZvalamennyi döntéshozó testületében azifjúsági szervezeteknek 15 százalékosképviseletet biztosítanak. Újraválasztottáka szövetségi elnököt is: az ezúttalellenjelölt nélküli Markó Bélánaka küldöttek 326:68 arányban szavaztak bizalmat.

Végszó

Az RMDSZ hetedik kongresszusa ótaeltelt időszak eseményei – az RMDSZ-en kívülialternatív szervezetek megjelenése, az autonómiakérdésének újbóli előtérbekerülése, a szövetség újabbkormányzati szerepvállalása, Románia EU-scsatlakozása – számos kérdést vetnekfel.
Ezek közül néhány,a teljesség és a fontossági sorrend igényenélkül: képes lesz-e az RMDSZ felismerni azt, hogya romániai magyarság egysége nem képzelhetőel kizárólag az RMDSZ keretein belül, hosszútávon pedig nem hagyhatók figyelmen kívül,és nem gáncsolhatók el az eltérővéleményeket megjelenítő szervezetek, hanemszükséges lesz a megfelelő együttműködés?
Képes lesz-e az RMDSZ egyszerkezetében és tartalmában is új, azEU-s csatlakozás utáni kihívásoknakmegfelelő cselekvési programot kidolgozni, és ezzelszakítani a korábbi kongresszusok hagyományaival,amikor ugyanazon mintára készülő, az előzőprogramokhoz képest igen kevés újat hozó,nem megfelelően átgondolt programok születtek?
Bekövetkezik-e az RMDSZ szerkezetimegreformálása, hozzáigazítva a szervezettényleges, pártszerű működéséhez,megszüntetve azokat a testületeket vagy átértékelveszerepüket, amelyek a jelenlegi keretben csak látszatszereppelrendelkeznek?
Teret kapnak-e a szervezet vezetésébena megfelelő szakképzettségű fiatalok, anélkül,hogy a fiatalítás a klientúraépítéstmozdítaná elő? Ezeket és továbbikérdéseket is az RMDSZ nyolcadik, Aradon megtartandókongresszusának szinte elkerülhetetlenül meg kellválaszolnia.

Márton János
A szerző politológus

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 20., péntek

Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán

Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.

Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán
2025. június 20., péntek

Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány

A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.

Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány
2025. június 20., péntek

Hamarosan igényelhetik a parajdi idegenforgalmi cégek a de minimis támogatást

A parajdi bányakatasztrófa miatt ellehetetlenült helyi idegenforgalmi vállalkozások június végétől igényelhetik a fennmaradásukat segítő de minimis – azaz csekély összegű – támogatást – jelentette be pénteken a gazdasági minisztérium.

Hamarosan igényelhetik a parajdi idegenforgalmi cégek a de minimis támogatást
2025. június 20., péntek

Medve támadt egy emberre a Székelyföldön, az áldozat megsebesült

A belügyminisztérium alárendeltségében működő légi főfelügyelőség Facebook-oldalán csütörtök este közzétett tájékoztatás szerint a medvetámadás Papolc térségében történt, a sérültet a rohammentő-szolgálat (SMURD) helikopterével szállítottak kórházba.

Medve támadt egy emberre a Székelyföldön, az áldozat megsebesült
2025. június 19., csütörtök

Csángó származású író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat

Idén a moldvai csángó származású Iancu Laura író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat, amelyet csütörtökön adtak át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Csángó származású író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat
2025. június 19., csütörtök

Új falképeket találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során

Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól.

Új falképeket találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során
2025. június 19., csütörtök

Sószennyezés a Maroson: immár tilos itatásra vagy öntözésre használni a folyó vizét Arad megyében

Eddig csak javasolták az Arad megyei gazdáknak, hogy se itatásra, se öntözésre ne használják a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett Maros vizét, csütörtök délután azonban a megyei vészhelyzeti bizottság egyenesen megtiltotta ezt.

Sószennyezés a Maroson: immár tilos itatásra vagy öntözésre használni a folyó vizét Arad megyében
2025. június 19., csütörtök

Beszakadások miatt tovább nőtt a Korond patak sótartalma, pusztulnak a hódok is a Kis-Küküllőben

Nincsenek élő halak a parajdi bányakatasztrófa miatt megnövekedett sótartalmú Kis-Küküllő szennyezett szakaszán, és hódelhullást is tapasztaltak az elmúlt napokban.

Beszakadások miatt tovább nőtt a Korond patak sótartalma, pusztulnak a hódok is a Kis-Küküllőben
2025. június 19., csütörtök

Egyszerű tippeket ajánlanak a rendőrök lakásbetörés ellen

Minden június 18-án a Lakásbetörések Megelőzésének Európai Napja alkalmából a rendőrség különféle rendezvényekkel hívja fel a lakosság figyelmét az éberségre, és javainak védelmére. Háromszéken szórólapokat osztogattak a rendőrök.

Egyszerű tippeket ajánlanak a rendőrök lakásbetörés ellen
2025. június 19., csütörtök

Alvászavarok enyhítését célzó ingyenes pszichológiai kezelést lehet igényelni Kolozsváron

A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) pszichológia tanszéke meghirdette, hogy kutatási programjuk keretében ingyenes pszichológiai kezelést vehetnek igénybe az alvászavarokkal, álmatlansággal küzdők.

Alvászavarok enyhítését célzó ingyenes pszichológiai kezelést lehet igényelni Kolozsváron