Lupescu Radu történész szerint Kolozsvár 700 évvel ezelőtt alapozta meg mai pozícióját
Fotó: Szabó Cs. Tamás/magyarnapok.ro
Lendületet adott a fejlődésének és Erdély első városává emelte Kolozsvárt az 1316. augusztus 19-én kelt királyi kiváltságlevél, mely Lupescu Radu történész szerint egyszerre volt az önkormányzatiság és polgárosodás alapja.
2020. augusztus 19., 17:332020. augusztus 19., 17:33
2020. augusztus 19., 17:352020. augusztus 19., 17:35
Új alapokra helyezte Kolozsvár történelmét 1316. augusztus 19., lendületet adott a település fejlődésének és Erdély első városává emelte, ezt a pozícióját pedig azóta is képes megtartani – hívta fel a figyelmet Lupescu Radu történész a Kolozsvár kiválóságairól tartott előadásán.
Az idei Kolozsvári Magyar Napok (KMN) tegnapi nyitónapján, a Romkertben tartott eseményen
csupán egy visszafogott kiállítással és tudományos konferenciával emlékeztek a kiemelkedő jelentőségű napra. Hozzátette, nagyobb hangsúlyt a Kolozsvári Magyar Napokon fektettek az évfordulóra, de sajnos a román közösséget nem tudták nagy számban elérni. Pedig jó lenne tudatosítani bennük a város történetének fontos stációit – vélte a történész –,
Kolozsvár térsége már a 12. században lakott volt, az ispáni vár tövében váralja típusú település állt, 1241-ben azonban a tatárok ezt is elpusztították. A későbbi város kiváltságairól három fennmaradt oklevél tanúskodik, egy 1336-ból, Károly Róbert király tollából, egy 1353-ból, melyet Nagy Lajos bocsátott ki, és a kolozsmonostori konvent egy, szintén a 14. század közepén született okirata. Az előadótól megtudtuk,
A több mint 700 éves kiváltságlevél szövegéből kiderül, hogy az akkor Európa egyik legjelentősebb uralkodójának számító Károly Róbert magyar királyhoz Benedek kolozsvári kanonok és Tark bíró folyamodott, kérve, hogy erősítse meg a város korábban is létező kiváltságait. Az Anjou-házat képviselő
A sok politikai vita miatt – helyi kiskirályok is profitálni próbáltak a hatalmi viszonyok átrendeződéséből – csak fokozatosan tudott rendet teremteni és békére ösztönözni az országot. „Ehhez pedig támogatókra volt szüksége, különösen Erdélyben, ahol nem volt túl népszerű” – vázolta az akkori viszonyokat Lupescu Radu. A történész szerint Kolozsvár is kivehette a maga részét ezekből a háborúkból, és mindvégig kitarthatott I. Károly mellett, ennek köszönhető, hogy a király annak ellenére erősítette meg a város elődjétől, V. Istvántól kapott kiváltságait, hogy ezekről nem volt bizonyíték.
Az 1316-os okirat öt lényeges kiváltságot tartalmaz, az első az adózásra vonatkozik, és három társadalmi kategóriát különböztet meg: a városban házzal és földdel, illetve csak házzal rendelkező gazdákat, valamint a zselléreket.
mivel a föld az ő tulajdona volt. Emellett háború idején 60 háztartásnak egy fegyverest is ki kellett állítania, bár Kolozsvár lakosságáról nincsenek pontos adatok, a városnak 20-30 katonát kellett adnia a királynak. Ezt más városokhoz hasonlóan pénzben igyekezett kiváltani, Nagy Lajos idején például 200 aranyforintot fizetett ezért, ami a város akkori éves adójának megfelelő összeg volt.
A király támogatása nemcsak kötelezettségekkel, hanem előnyökkel is járt – mutatott rá Lupescu Radu.
Ugyanakkor a lakóinak vámot sem kellett fizetniük a vásárokon, egész Erdélyben. Bár ez kisebb kiváltság volt, mint a szebeni szászokat megillető – nekik egész Magyarországon nem kellett vámot fizetni –, ez tette le a kereskedelem és a kézművesség alapjait a később ötvöseiről híressé vált kincses Kolozsváron.
„Ebben benne van az önigazgatás alapja, az önkormányzatiság kezdete. És ez alapozza meg a város gazdaságát” – hívta fel a figyelmet az 1316-os kiváltságlevél fontosságára az előadó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.
Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.
Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.
Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.
Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!