Borboly leszögezte: amennyiben nem születik érdemleges lépés az ügyben, az emberek előbb-utóbb saját kézbe veszik a problémák megoldását, azaz orvvadászattal teszik ártalmatlanná a veszélyes nagyvadakat.

A Hargita Megyei Tanács elnöke szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében rámutatott: Svédországban 3000 medve él, és 312 egyed esetében hagyták jóvá a beavatkozást, az 1500 egyedet számláló Horvátországban 110-et ártalmatlanítottak, a Szlovéniában élő 500 medvéből 65-öt emeltek ki, a szlovákiai ezres állományból 30 nagyvad esetében hagyták jóvá a beavatkozást, Finnország pedig az 1500-ból 120 egyed ártalmatlanítását engedélyezte.

Noha Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter szeptember elején miniszteri rendelettel ismét lehetőséget adott erre, azóta sem bocsátottak ki egyetlen engedélyt sem a nagyvadak kiemelésére. Holott számos megyében többtucatnyi kérést nyújtottak már be a veszélyes egyedek ártalmatlanítása érdekében.

a beavatkozási kvóta ugyanis a nagyvadak áthelyezéséről szól, sőt szerinte hatékony megoldás lenne az állatok exportálása, azaz olyan EU-s államba való elszállítása, ahol nincs medveállomány. Erre azonban meglehetősen kevés az esély, Nicola Notaro, az Európai Bizottság környezetvédelmi főigazgatóságának vezetője ugyanis a keddi brüsszeli konferencián leszögezte: a medvék más tagállamba történő áthelyezése nem járható út, a problémát helyben kell megoldani.

Eközben Brassó megyében is egyre kevésbé „feszélyezettek” a medvék. A Mediafax hírügynökség beszámolója szerint nemrég egy nagyvad egy Brassóhoz közeli vendégházba „tévedt be”, de nem ritka az sem, hogy a megyeszékhely utcáin kóborolnak az állatok. Az elmúlt időszakban több vadásztársaság és erdészet iratcsomót nyújtott be a Környezetvédelmi Ügynökséghez és a környezetőrséghez, amelynek illetékeseitől hivatalos álláspontot kérnek összesen hat medve kilövésére.