Minden a régi. A változó megyei vezetés ellenére az egykori ppénzügyi palota helyzete cseppet sem javult
Fotó: Bálint Eszter
Miután a korábbi mandátumban hosszú ideig gyakorlatilag működésképtelen volt, az új választási ciklusban is pártpolitikai érdekek nehezítik a Bihar megyei önkormányzat működését. Kétharmados többség hiányában a PNL-s megyevezetés képtelen hozzáfogni az egykori pénzügyi palota helyreállításához.
2021. augusztus 26., 15:322021. augusztus 26., 15:32
Akárcsak az elmúlt mandátumban, most is Nagyvárad egyik legpatinásabb műemlék épülete, az évtizedek óta omladozó egykori pénzügyi palota látja a kárát annak, hogy a Bihar megyei önkormányzatban képtelenek együttműködni a hatalmon lévő és az ellenzéki frakciók. Míg az RMDSZ-es Pásztor Sándor tanácselnök mandátuma idején a Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakciója próbálta minden lehetséges módon akadályozni a munkát, az utóbbi hónapban a szövetség és a Szociáldemokrata Párt (PSD) önkormányzati képviselői „köpnek bele” a liberális megyevezetés levesébe.
Ilie Bolojan tanácselnök júniusban jelentette be, hogy a kommunista pártfőtitkárok egykori villájának eladásából kezdené el a pénzügyi palota felújítását. A Bunyitai-ligetben (I.C. Brătianu park) található egykori pártfőtitkári székhely pár éve irodaként szolgált a megyei tanács alkalmazottai számára, azonban a leépítések során a köztisztviselők egy részének menesztésével kihasználatlan maradt, így a megyei vezetés az eladásáról határozott.
A tanácselnök akkor még azt remélte, hogy már júliusban kiírhatják a versenytárgyalást a felújításra, erre azonban nem kerülhetett sor, hiszen nem született meg a pártfőtitkári villa eladását lehetővé tevő tanácsi határozat. Ezt a megyei döntéshozó testület e heti rendkívüli ülésén kellett volna jóváhagyni a tanácsosoknak, az RMDSZ és a PSD képviselői azonban ellenezték, a PNL-s szavazatok pedig nem voltak elegendők a kétharmados többséghez. Hasonló helyzet a múlt mandátumban is számtalanszor akadt, csak akkor a liberális frakció kötötte az ebet a karóhoz.
A patinás Fő (Republicii) utcai ingatlan – mint arról többször beszámoltunk – évtizedek óta elhagyatottan áll, és Bolojan még nagyváradi polgármesterként sokat sürgette a felújítását – megyei tanácselnökként most neki kell végrehajtani azt.
A palotát uniós pályázat révén restaurálnák, ehhez jelentős összegre lesz szükség, tekintve, hogy az ingatlannál statikai problémákat is észleltek. Újra elkészítették a felújítás műszaki tervét, hogy biztosítsák az épület energiahatékonyságát, ezt a megyei műemlékvédelmi bizottság is jóváhagyta. „Első körben a megyei költségvetésből kezdjük el a felújítást, de reméljük, hogy sikerül uniós finanszírozást szerezni” – adott hangot derűlátón terveinek még júniusban Bolojan, ám úgy tűnik, ezek egyelőre nem valósulhatnak meg. Ahogy Pásztor Sándor korábbi tanácselnök tervei sem szökkentek szárba, aki bankhitelből fogott volna neki a felújításnak, és a kivitelezőt is kiválasztotta. Liberális utódja tavaly decemberben aztán szerződést bontott a kivitelezővel, arra hivatkozva, hogy uniós pénzből tervezi restauráltatni az impozáns ingatlant.
Az ingatlant az irgalmas rend építette, saját telkére, majd bérbe adta az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminisztériumának. A megyei tanács a bérleti szerződésre hivatkozva megtámadta a restitúciós bizottság 2012-es határozatát, ugyanis szerintük ez azt bizonyítja, hogy a palota valójában a magyar állam tulajdona volt, így napjainkban a román államot illeti.
Bolojan és a volt-nincs néptáncegyüttes esete
Nem a pénzügyi palota az egyetlen, mely megsínyli a megyei tanácsban dúló politikai harcot, ennél is abszurdabb a Crișana néptáncegyüttes helyzete, melyet a megyei vezetés a kulturális intézmények átszervezése keretében Körösvidék (Țara Crișurilor) néven alapított volna újra egy másik intézmény égisze alatt. Az augusztus eleji rendes tanácsülésen a döntéshozó testület jóváhagyta a néptánccsoport megszüntetését, az új entitás megalapításához azonban nem volt meg a kétharmados többség. Az RMDSZ és a PSD tanácsosai azzal az indoklással ellenezték a javaslatot, hogy semmilyen, a kulturális intézmények átszervezését szolgáló határozattervezetet nem szavaznak meg. Nem volt ez másként a héten tartott rendkívüli tanácsülésen sem, így a néptáncegyüttes több tucat alkalmazottja „a levegőben lóg”, érvényes jogi háttér nélkül a bérüket sem lehet biztosítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A parajdi községháza szerdán bejelentette, hogy a sóbányát ért katasztrófa után hivatalos adománygyűjtést indít, és a pénzt teljes egészében a község fejlesztésére fordítják.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
Mindenki fesztiválja – ezzel a mottóval szervezik meg idén június 23–29. között 13. alkalommal a Szent László Napokat.
Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.
Egy emberként mozdultak meg székelyföldi, romániai, magyarországi szervezetek, civilek, hogy segítsenek a háromszéki árvízkárosultakon.
Együtt Parajdért – Tartsuk életben Sóvidék szívét! címmel adománygyűjtő kampányt indított a bányakatasztrófa sújtotta település turizmusának megújításáért a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita).
Semmi sem garantálja, hogy nem lesz újabb árhullám Parajdon, be kell tartani a Korond-patak elterelésének befejezésére kitűzött július elsejei határidőt – jelentette ki szerdán Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter a székelyföldi településen.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter és Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerdán a helyi hatóságokkal és szakemberekkel a helyszínen tájékozódik a parajdi sóbányában kialakult helyzetetről, miközben nyolc európai szakértőt várnak a helyszínre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!