Az Óratorony Segesvár egyik legfőbb jelképe
Fotó: Haáz Vince
Korszerűsítik a segesvári középkori várban található Óratorony tetőszerkezetét, amelyet legutóbb 129 éve újítottak fel. Szakemberek remélik, hogy az egyik legnépszerűbb erdélyi turisztikai célpont jelképének számító műemlék toronygombjában megtalálják a város 1894-ig írt krónikáját, és „folytathatják” a történetet napjainkig.
2023. május 10., 20:422023. május 10., 20:42
Iulian Sîrbu, a Maros megyei város polgármestere kedden közölte az Agerpres hírügynökséggel, hogy elkezdődtek a restaurálási munkálatok, amelyeket korábban a feljegyzések szerint 1678-ban, 1788-ban, legutóbb pedig 1894-ben végeztek a tetőszerkezeten. A teljes felújítás a januárban aláírt szerződés szerint hét hónapot tart, a helyi önkormányzat 568 503 lejt fizet érte.
A munkálatokat nagy izgalommal várják a Segesvári Történeti Múzeum munkatársai is, ugyanis megtörténhet, hogy az Óratorony csúcsdíszében, a gömb formájú toronygombban egyfajta időkapszulára, a város krónikájára bukkannak, amelyet szerencsés esetben 1894-ben visszahelyeztek az akkori munkálatok megrendelői és elvégzői, értékes kortörténeti dokumentumokkal kiegészítve.
Nekiláttak. Az Óratorony tetőszerkezetét legutóbb 1894-ben újították fel
Fotó: Segesvár polgármesteri hivatala
Nicolae Teşculă múzeumigazgató ugyanis korábban jelezte, a 18. században felfedeztek egy hasonló krónikát, amelyet az 1676-os tűzvészt követő javításokkor, 1678-ban helyeztek el a toronygombban. „A tornyot 1788-ban is felújították, legutóbb 1894-ben. Ha visszatekintünk, 100–150 évente végeztek rajta javítási munkálatokat.
– nyilatkozta a szakember. A múzeumigazgató jelezte, korábban már összegyűjtötték a Segesvár életében kiemelkedő múlt századi történéseket, így az azóta jegyzett események lajstromba vétele maradt hátra: mint például a város által kapott rengeteg díj, az UNESCO világörökségi listájára való felvétel, számos rangos esemény, de például a népességfogyás is. Nicolae Teşculă felidézte, a nagy tűzvész után az első toronygombiratot egy nagy réz gömbben helyezték el.
Fotó: Haáz Vince
A segesvári vár legfőbb bejárata, az Óratorony – amely ma múzeumként működik – a 14. században épült, 1556-ig városháza is volt. Híres zenélő óráján 12 apostol ezüstszobra sétált körbe, melyeket 1601-ben elraboltak, majd 1648-ban pótoltak. A 64 méter magas torony tetőszerkezetének csúcsdísze a toronygomb, amelyen egy időjárás-előrejelző szereppel is felruházott szélkakas található: ha a vár alatt húzódó város felé mutat, akkor a helyiek szerint jó idő várható, ám ha a vár belseje felé fordul, akkor eső lesz.
Fotó: Haáz Vince
Segesvár várfalaival, tornyaival, templomaival, középkori hangulatot sugárzó utcáival és lakóházaival 1999 óta az UNESCO-világörökség részét képezi. A Maros megyei várost a 2011-es hivatalos népszámlálási adatok szerint 28 ezren lakták, 16 százalékuk magyar és csupán 1,4 százalékuk német. A tavalyi cenzus részleges adatai szerint a kiemelt turisztikai célpont lakossága 24 ezer fősre apadt.
2,2 millió eurós támogatásra számít az Országos Helyreállítási Programból Segesvár önkormányzata, amit a várfal egyes szakaszainak felújítására szánhat. Iulian Sârbu polgármester szerint az idegenforgalom fellendítését szolgálná a beruházás.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Véglegesítette az európai parlamenti választáson induló jelöltjeinek listáját az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa csütörtöki ülésén.
A Temes megyei egészségügyi igazgatóság csütörtökön megerősítette, hogy norovírusgóc alakult ki a temesvári C.D. Loga főgimnáziumban.
Csomortányi Istvánt indítja polgármesterjelöltként, és önálló tanácsosi jelöltlistával vág neki Nagyváradon az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) a június 9-ei önkormányzati választásoknak, amennyiben az RMDSZ nem fogadja el a koalícióra tett ajánlatukat.
Első alkalommal kapta meg nő Az év csendőre kitüntetést, amelyet a bukaresti belügyminisztérium szerint többek között azzal érdemelt ki, hogy márciusban sikerült azonosítania és elfognia egy férfit, aki több kiskorút is molesztált.
A kolozsvári BTarena tavaly bruttó 2,3 millió lejes nyereséget és 7 millió lejes összbevételt termelt, azzal együtt, hogy 3 millió lejt költöttek Románia legnagyobb, idén tízéves többfunkciós rendezvénycsarnoka villanyvilágításának korszerűsítésére.
Kábítószer-kereskedés gyanúja miatt öt házkutatást tartott szerdán a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) Kolozs és Beszterce-Naszód megyében – közölte az intézmény.
A temesvári Constantin Diaconovici Loga Főgimnázium további 18 tanulója jelentkezett a sürgősségen mérgezéses tünetekkel, miután az éjszaka folyamán a tanintézet 18 diákját hasonló tünetekkel már beutalták a Louis Ţurcanu Gyerekkórházba.
szóljon hozzá!