A részvételi költségvetés keretében kerülhetnek ki a magyar megnevezések
Fotó: Nagyváradi önkormányzat
A részvételi költségvetés keretében kerülhetnek ki Nagyvárad belvárosába az utcák, terek, földrajzi nevek történelmi elnevezései, ha az online szavazáshoz hasonlóan a jelenléti voksoláson is sikeresnek bizonyul az Erdélyi Magyar Néppárt projektje.
2022. szeptember 07., 08:312022. szeptember 07., 08:31
Megvan az esély arra, hogy kikerüljenek a történelmi magyar helynevek – utca-, tér- és földrajzi elnevezések – Nagyváradon a részvételi költségvetés keretében, miután első szakaszban sikeres lett az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ez irányú kezdeményezése. Az első körben szervezett online szavazás sikeréről közösségi oldalán számolt be a politikai alakulat.
„Sikeres lett kezdeményezésünk a nagyváradi részvételi költségvetés keretében szervezett online szavazáson, így komoly esély van rá, hogy Szent László királyunk városának történelmi magyar utcanevei és térelnevezései végre kikerüljenek. Az online szavazáson túl vagyunk. Kezdeményezésünk – Önöknek hála – saját kategóriájában első, összesítésben pedig második lett. Köszönjük!” – írták.
Fotó: Bálint Eszter
„Most csak tőlünk függ, hogy sokévnyi küzdelmünk végre eredményesen záruljon!” – zárult a bejegyzésben, mely szerint az újabb szavazás részleteiről hamarosan tájékoztatják a nagyváradi magyarságot.
A nagyváradi városvezetés az előző évhez hasonlóan idén is meghirdette részvételi költségvetési programját, melynek keretében a legtöbb támogatást nyert projektekre 1 500 000 lejt különített el az önkormányzat.
Ennek keretében indította el az Erdélyi Magyar Néppárt a város történelmi örökségét turisztikai célból bemutató, többnyelvű – köztük magyar – táblák kihelyezését célzó projektjét, melynek részleteiről Csomortányi István pártelnök számolt be a Krónikának. Mint mondta, a belváros műemléki védettségű övezetébe helyeztetnék ki a történelmi toponímia elemeit úgy, hogy ahhoz magyarázat is tartozzon.
Fotó: Facebook/Florin Birta
Mivel a projektnek elvileg nem lenne szabad etnikai vagy vallási közösséghez kötődni, hanem a város teljes lakossága a haszonélvező, ezért minden olyan típusú történelmi megnevezés kikerülhet, amely a belvárosban létezett, még ha a többség kizárólag magyar nyelvű is.
– hívta fel a figyelmet a Bihar megyei tanács elnökének magyar ügyekért felelős tanácsadójaként is tevékenykedő politikus.
A kezdeményezők az online szavazást sikeresen abszolválták, a második szakasz a jelenléti szavazás lesz, melynek a részleteit még nem közölte az önkormányzat. Az előző években a város több negyedében előre meghirdetett helyszínen és időpontban lehetett szavazni, majd a városháza ülésterében hirdették meg az utolsó voksolási lehetőséget, így gyakorlatilag minden városrész be van vonva a programba, magyarázta Csomortányi István. A pártelnök szerint idén is hasonlóra kell számítani, és szerinte a jelenléti szavazáson való részvétel nem okozna gondot a váradi magyarságnak.
Fotó: Bálint Eszter
Meglátása szerint műemlék épületekre nem lenne ildomos felcsavarozni, így akár önálló oszlopokra helyezhetnék. További fontos része a projektnek, hogy helytörténészekkel közösen határoznák meg azon elnevezéseknek a körét, melyeket érdemes lenne kirakni. A kezdeményező szerint a történelmi helynév magyar nyelven kerülne ki, ezt fordítanák le románra is, hogy a többségi lakosság is értse, és fontos lenne, hogy a magyarázó szöveg több nyelven is olvasható legyen.
„Például a Zöldfa utca esetében azért adták ezt a nevet az utcának, mert ott volt egy Zöldfa elnevezésű fogadó, ennek az emlékét őrzi a megnevezés” – hozott fel egy példát Csomortányi, aki szerint ezt a kis magyarázatot akár négy nyelven is meg lehetne jeleníteni, hogy a turisták is értsék. „Számukra azonban az a lényeg, hogy a város lakossága is hozzáférhessen annak történelméhez” – hangsúlyozta az EMNP elnöke.
– hívta fel a figyelmet Csomortányi István azon kérdésünkre, hogy a projekt sikere esetén a váradi magyarság lemondana-e a magyar utcanevek kihelyezéséért folytatott több évtizedes harcáról. „Erről az irányról sem szabad lemondani, itt viszont nyílt egy olyan lehetőség, amit kár lett volna nem kihasználni.
Fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye
Már csak azért is, mert lehet, hogy bár nem általános formában és nem közösségi jogként kerülnek ki ilyen típusú feliratok, a többség elkezdi megszokni ezeket, és utána könnyebb lesz a teljes megoldást is elérni” – mondta bizakodón a nagyváradi projekt kapcsán az alakulat elnöke.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
szóljon hozzá!