Támogatásáról biztosította a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) Szucher Ervint, lapunk munkatársát az Erdélyi földvásárlásra készül a magyar állam című interjúja kapcsán Magyarország bukaresti nagykövetsége részéről megfogalmazott nyilatkozatok ügyében. Ezeket az állásfoglalásokat rágalmaknak minősítette a szakmai szervezet.
2014. január 18., 20:372014. január 18., 20:37
2014. január 18., 20:412014. január 18., 20:41
A Krónika január 4-i számában közölt, Marosvásárhelyen készült interjúnkban Szabó József Andor, a diplomáciai kirendeltség mezőgazdasági attaséja többek között a magyar kormány egy olyan programjáról beszélt, melynek lényege, hogy ha valaki Erdélyben – az európai uniós moratórium 2014. január elsejei lejártával – a földjét el szeretné adni, akkor olyan szerződést köthet a magyar állammal, amelynek értelmében életjáradékot kap, ráadásul a terület is a tulajdonában marad élete végéig.
A nyilatkozat még bukaresti politikai körökben is visszhangra talált. Egyes román politikusok szerint az állítólagos terv nemzetbiztonsági kockázatot rejt Románia számára, mások azonban általában a román termőföldpiac liberalizálása miatt fogalmazták meg aggályaikat. A cikk megjelenését követően Zákonyi Botond nagykövet a sajtónak azt állította, hogy az attasé nem adott interjút lapunknak, majd cáfolta, hogy létezne erdélyi földvásárlást célzó magyar kormányprogram.
Véget ért az attasé kiküldetése
Hazarendelték a bukaresti magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséját a maszol.ro budapesti külügyminisztériumi forrásokból származó értesülése szerint. A diplomata távozásának hírét Zákonyi Botond megerősítette a portálnak. „Hatéves kiküldetés ért véget Szabó József Andor hazatértével\" – nyilatkozta pénteken a bukaresti magyar nagykövet.A nagykövet nyilatkozata után a MÚRE etikai testülete, a becsületbíróság megkereste a Krónika munkatársát – a szervezet etikai testületének tagját –, és felkérte, mutasson be bizonyítékot az interjúra vonatkozóan, amit Szucher Ervin meg is tett.
„A hangfelvétel birtokában, és annak tartalmi elemzése nyomán a Becsületbíróság kijelenti: az interjú létezik, valós, technikailag nem manipulált, és hanganyaga teljes mértékben megegyezik a Krónikában közöltekkel. Ugyanezt állítják azok a szemtanúk is, akik az interjú készítését látták. Ezért Szucher Ervin szakmai hitelét rontja Zákonyi Botond nagykövetnek az a kijelentése, hogy „az attasé nem is adott interjút a Krónikának\" – szerepel a testület pénteken nyilvánosságra hozott állásfoglalásában.
A szervezet emlékeztet: a tisztességes újságírói magatartás érvényesítésének jegyében, valamint az újságíró etikáról szóló 1003/93-as EU-ajánlás és az Európai Unió Alapjogi Chartája alapján, megalakulása óta egyik legfontosabb célkitűzésének tartja az újságírók jogainak és méltóságának védelmét. Erre alapozva a MÚRE becsületbírósága úgy véli, „emberileg, etikailag méltatlan egy magyar hivatalosság – ebben az esetben a bukaresti magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséja – tévedését, esetleges diplomáciai ballépését egy újságíró hitelrontásával fedezni\".
A becsületbíróság határozata felidézi, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Magyar Újságírók Közössége, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, valamint a Sajtószakszervezet által kidolgozott és aláírt Közös Etikai Alapelvek – amelyhez csatlakozott a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete is – 4. paragrafusának a pontja kimondja: „a sajtó szabadsága, az informálás kötelezettsége, a tájékozódáshoz való jog az állampolgárok alapvető joga, amelyet az Alkotmány biztosít. Az újságírónak etikai kötelessége védelmezni, mindennapos munkájában érvényesíteni a sajtó szabadságát, a nyilvánosságot, és teljesíteni az információ áramlásával kapcsolatos szakmai feladatait\".
„E feladatát teljesítette Szucher Ervin, amikor elkészítette a szóban forgó interjút, melynek létezése mellett továbbra is szilárdan kitart, s mely felől etikai testületünket, hitelt érdemlően meggyőzte. Az ellene elkövetett hitelrontásért pedig annak kell vállalnia a felelősséget, aki a hibát elkövette\" – állapítja meg az újságírószervezet szakmai-etikai állásfoglalása.
Pisztolylövésekkel, közel húsz kilométeres autós üldözés után állítottak meg a dél-erdélyi sztráda autópályarendőrei egy moldovai embercsempészt szombaton este.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
szóljon hozzá!