Archív felvétel
Fotó: Rostás Szabolcs
Legyen erős hangunk, legyenek garantált kisebbségi jogaink, legyen több fejlesztési forrás, Európa legyen erősebb – ez a négy fő célja az RMDSZ-nek az Európai Parlamentben – derül ki a szövetség által a Krónikához pénteken eljuttatott közleményből.
2024. január 19., 13:582024. január 19., 13:58
2024. január 19., 14:222024. január 19., 14:22
A 2024-es év kihívásairól, kiemelten az első megmérettetés tétjéről Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszélt politikai tájékoztatójában beszélt a Szövetségi Képviselők Tanácsának pénteki ülésén.
Sorsdöntő ez az év, és legalább egy évtizedet meg fog határozni – hangsúlyozta a szövetségi elnök.
A június 9-i európai parlamenti választás kapcsán Kelemen Hunor kiemelte: okkal csalódottak az emberek, hiszen azt tapasztalják, hogy Európa elveszíti versenyképességét, a gazdaság elmarad attól, amit korábban nyújtani tudott, kettős mérce van.
– nyomatékosította a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor beszélt ugyanakkor arról is, hogy „az RMDSZ-nek az erdélyi magyarok leadott szavazatainak a 90 százalékát kell megszereznie ahhoz, hogy a 2024-es romániai választási év nyertese legyen”.
Mint fogalmazott: a kisebbségi létben nem elég a szavazatok kétharmadát megszerezni.
– húzta alá. Közölte: két feltételnek kell teljesülni, hogy az RMDSZ, az erdélyi magyar közösség a négy romániai választás – európai parlamenti, önkormányzati, parlamenti és államelnöki – nyertese legyen. Egyik, hogy az erdélyi magyarok ugyanolyan arányban járuljanak az urnák elé, mint a többségi román közösség, illetve, hogy az RMDSZ a leadott magyar szavazatok 90 százalékát szerezze meg.
Hangsúlyozta: ehhez az erdélyi magyar közösségen belüli bizalmat kell erősíteni,
Az SZKT pénteki ülésén a politikai tájékoztató után bemutatják és elfogadják a 2024-es európai parlamenti-, önkormányzati- és parlamenti választások jelöltállítási szabályzatát.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt nyilatkozta hétfő este a Digi24-nek, hogy a 2024-es választások „legnagyobb veszélye” a szélsőjobb győzelme, ami „semmi jót nem eredményezne Románia számára”.
Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.
Szexuális agresszióval gyanúsítanak a hatóságok egy nagyváradi tanárt, a feltételezett zaklatás az oktatási intézmény folyosóján történhetett. Nemrég egy Kolozs megyei tanintézet pedagógusát vették őrizetbe szexuális zaklatásért.
Tizenötmillió eurós beruházás eredményeként teljesen felújítják a Maros-parti sétányt Aradon: a köztéri bútorok cseréjétől kezdve a lépcsők újbóli kialakításán át híd és móló építéséig mindenre gondolnak a tervezők.
Forráshiány miatt bezárja két kisebb egységét a nagyszebeni Brukenthal-múzeum, miután nem kapott elegendő támogatást a román kulturális minisztériumtól – közölte szerdán Chituţă, a múzeum megbízott vezetője.
Elindul a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság új pályázati kiírása civil szervezetek és egyházak számára a szülőföldön való boldogulás, a magyar identitás megőrzése és a magyar közösség erősödése érdekében – jelentette be Nacsa Lőrinc államtitkár.
Bukaresti parlamenti felszólalásában ítélte el szerdán a Kolozsváron történt magyarellenes futballhuliganizmust Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Csoma Botond a belügyminisztert arra kérte, hogy büntessék meg az elkövetőket.
Nagyon súlyos a vasárnapi medvetámadás áldozatának állapota – közölte szerdán az Agerpresszel kezelőorvosa, Rodica Ciolacu.
Utcai verekedésbe torkollott a kolozsvári Universitatea és a CFR futballcsapatok hétfő esti mérkőzése. Az U szurkolóinak egy része magyar fiatalokat bántalmazott, az RMDSZ a felelősök megbüntetését követeli a belügyminisztertől.
Bukarest 5. kerületének korábbi polgármestere arról vált híres-hírhedté, hogy személyesen végez ellenőrzéseket, váratlanul „csap le” az üzletekre/lokálokra, showműsorrá alakított terepszemléit pedig nagy felhajtás övezi.
Újabb történelmi-néprajzi régiókra terjesztik ki az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres Via Transilvanica turistaútvonalat, az első kilométerkövet már felavatták.
szóljon hozzá!