Kelemen emlékeztetett, hogy az RMDSZ már az ukrajnai háború februári kirobbanása után nem sokkal elítélte az orosz agressziót, amely ellen szerinte minden szabadságszerető embernek fel kell emelnie a szavát. „Nincs olyan ürügy, ami igazolhat egy háborút morálisan, politikailag vagy a nemzetközi jog szempontjából. Nem lehet az érdekérvényesítés eszköze a háború, nem lehet városokat a földdel egyenlővé tenni, gyerekeket, civileket gyilkolni” – hangsúlyozta az SZKT tagjai előtt a politikus, hozzátéve, nemet kell mondani a háborúra, és igent a békére, biztonságra, szabadságra. Szerinte sok minden megváltozott az ukrajnai háború kirobbanása óta, de a földrajz nem változott, „az erdélyi magyarság itt él, itt kell megalapozni számára a jövőt ennél nehezebb időkben is”.

A romániai gazdasági kilátások tekintetében Kelemen borúlátóan nyilatkozott, szerinte a következő hónapokban tovább fog nőni az infláció, ezért a kormány célja megvédeni a gazdaságot, a munkahelyeket. Kelemen Hunor a közösségépítés fontos elemének nevezte a romániai népszámlálást, amellyel kapcsolatban célként fogalmazta meg, hogy 500 ezer magyar ember kerüljön be a statisztikai adatok közé a május 15-éig zajló online szakaszban. „Ez közösségi létkérdés számunkra” – szögezte le Kelemen Hunor.

Balázs Attila veszi át az ügyvezető elnöki posztot

A szövetségi elnök Balázs Attila gazdasági igazgatót javasolta ügyvezető elnöknek, a tisztség Porcsalmi Bálint 2020. decemberi lemondását követően üresedett meg. A 40 éves Balázs Attila „bemutatkozó beszédében” úgy fogalmazott, aktív élete 80 százalékát az RMDSZ-ben töltötte, hozzánőtt a szövetséghez, a feleségét is az alakulatban ismerte meg. „Jobban szeretem a számokat, mint a metaforákat. Menedzser szemléletű emberként inkább megoldok problémákat, minthogy újabbakat gerjesszek, ügyvezető elnökként is erre fogok törekedni” – jelentette ki a miniparlamentként működő testület ülésén az ügyvezetői elnöki tisztséget az elmúlt időszakban ideiglenesen ellátó Balázs Attila, akinek kinevezését a testület 128 jelen lévő tagja ellenszavazat nélkül támogatta.

Az SZKT-n felszólaló RMDSZ-es politikusok egytől egyig elítélték a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében született újabb bírósági ítéletet, leszögezve: a magyar közösségnek nem szabad hagynia ellehetetleníteni a tanintézetet. A beszédek során hangsúlyosan terítékre került az ukrajnai háború is. Csoma Botond, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője elutasította, hogy a katonai konfliktus mentén egyesek megpróbálják „biztonságpolitikai rizikófaktornak” beállítani az erdélyi magyarságot. a kolozsvári politikus ugyanakkor üzent azoknak is, akik azonosulnak Vlagyimir Putyin orosz elnök politikájával. „Az ő figyelmükbe ajánlom a szovjet tankokkal szembeszálló pesti srácokat, vagy a '48-as szabadságharcosokat” – jelentette ki Csoma Botond.

Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere „díszpéldánynak” nevezte Frans Timmermanst, az EU zöld megállapodásért felelős biztosát, aki azt javasolta nemrég az Unió polgárainak, hogy fűtsenek kevesebbet, az azonnali mosás helyett pedig inkább szellőztessék ki a ruhákat, így járulva hozzá ahhoz, hogy Putyin abbahagyja a háborút. „Ez megvalósíthatatlan marhaság, itt kormányzati intézkedésekre van szükség, árbefagyasztással, szubvenciókkal kell fellépni a kialakult helyzetben” – állapította meg Kereskényi.

Az SZKT pénteki kolozsvári ülésén 24 személynek ítélték oda az RMDSZ Ezüstfenyő-díjait, köztük a Koszikaként közismert Koszorus Krisztina énekes, zeneszerzőnek, dalszövegírónak.