Kelemen az SZKT-n: az iskolaügyben született ítélet felháborító, az orosz agresszió elfogadhatatlan

A Szövetségi Képviselők Tanácsának a Kolozsvár közeli Kajántó-völgyben működő CREIC központban rendezett tanácskozásán Kelemen éles hangon bírálta, hogy a bukaresti legfelsőbb bíróság szerdán kihirdetett ítélete nyomán érvényben marad az a táblabírósági verdikt, amely megfosztotta a működési engedélytől a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnáziumot. A román kormány miniszterelnök-helyettese egyértelmű diszkriminációnak nevezte a döntést, előrebocsátva:

az RMDSZ nem fogja annyiban hagyni a történteket, az indoklás közzététele után újrakezdi az iskola alapítását célzó lépéseket.

„Egyszerűen megengedhetetlennek tartom, hogy két-háromévente újra kell kezdenünk az építkezést a semmiből. Ha a kormány, a miniszter nem alapíthat iskolát, akkor ki? Felháborító, minősíthetetlen az ítélet. Ez az iskola a helyi közösséget, a nevelést szolgálja, és a marosvásárhelyi iskola létezni fog” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.

Kelemen emlékeztetett, hogy az RMDSZ már az ukrajnai háború februári kirobbanása után nem sokkal elítélte az orosz agressziót, amely ellen szerinte minden szabadságszerető embernek fel kell emelnie a szavát. „Nincs olyan ürügy, ami igazolhat egy háborút morálisan, politikailag vagy a nemzetközi jog szempontjából. Nem lehet az érdekérvényesítés eszköze a háború, nem lehet városokat a földdel egyenlővé tenni, gyerekeket, civileket gyilkolni” – hangsúlyozta az SZKT tagjai előtt a politikus, hozzátéve, nemet kell mondani a háborúra, és igent a békére, biztonságra, szabadságra. Szerinte sok minden megváltozott az ukrajnai háború kirobbanása óta, de a földrajz nem változott, „az erdélyi magyarság itt él, itt kell megalapozni számára a jövőt ennél nehezebb időkben is”.

Kelemen tudvalevőnek nevezte, hogy az Oroszországgal szembeni nemzetközi szankciók nem változtatnak a helyzeten, ám szerinte ez az első és egyetlen eszköz, amivel élni kell és lehet.

„Gazdasági szankciókra, politikai diplomáciára szükség van, de nem szabad közvetlen háborúba keveredniük Európa országainak és a NATO tagállamainak. Az RMDSZ a román kormány szereplőjeként azon az állásponton van, hogy a háború befejezésére kell törekedni, ugyanakkor segíteni kell az ukrajnai menekülteket, rászorulókat” – közölte a szövetségi elnök. Kelemen egyébként úgy vélekedett, a háborús körülmények között nem lehet fenntartani a Brüsszel által szorgalmazott zöld átmenetet, nem lehe az európai ipart, gazdaságot szél- és napenergiával működtetni, szerinte „hiába mondja az uniós biztos, hogy mossunk, fürödjünk kevesebbet, a lakásban pedig ne legyen több 15 foknál”.

A romániai gazdasági kilátások tekintetében Kelemen borúlátóan nyilatkozott, szerinte a következő hónapokban tovább fog nőni az infláció, ezért a kormány célja megvédeni a gazdaságot, a munkahelyeket. Kelemen Hunor a közösségépítés fontos elemének nevezte a romániai népszámlálást, amellyel kapcsolatban célként fogalmazta meg, hogy 500 ezer magyar ember kerüljön be a statisztikai adatok közé a május 15-éig zajló online szakaszban. „Ez közösségi létkérdés számunkra” – szögezte le Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök Balázs Attila gazdasági igazgatót javasolta ügyvezető elnöknek, a tisztség Porcsalmi Bálint 2020. decemberi lemondását követően üresedett meg. A 40 éves Balázs Attila „bemutatkozó beszédében” úgy fogalmazott, aktív élete 80 százalékát az RMDSZ-ben töltötte, hozzánőtt a szövetséghez, a feleségét is az alakulatban ismerte meg. „Jobban szeretem a számokat, mint a metaforákat. Menedzser szemléletű emberként inkább megoldok problémákat, minthogy újabbakat gerjesszek, ügyvezető elnökként is erre fogok törekedni” – jelentette ki a miniparlamentként működő testület ülésén az ügyvezetői elnöki tisztséget az elmúlt időszakban ideiglenesen ellátó Balázs Attila, akinek kinevezését a testület 128 jelen lévő tagja ellenszavazat nélkül támogatta.

Az SZKT-n felszólaló RMDSZ-es politikusok egytől egyig elítélték a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében született újabb bírósági ítéletet, leszögezve: a magyar közösségnek nem szabad hagynia ellehetetleníteni a tanintézetet. A beszédek során hangsúlyosan terítékre került az ukrajnai háború is. Csoma Botond, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője elutasította, hogy a katonai konfliktus mentén egyesek megpróbálják „biztonságpolitikai rizikófaktornak” beállítani az erdélyi magyarságot. a kolozsvári politikus ugyanakkor üzent azoknak is, akik azonosulnak Vlagyimir Putyin orosz elnök politikájával. „Az ő figyelmükbe ajánlom a szovjet tankokkal szembeszálló pesti srácokat, vagy a '48-as szabadságharcosokat” – jelentette ki Csoma Botond.

Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere „díszpéldánynak” nevezte Frans Timmermanst, az EU zöld megállapodásért felelős biztosát, aki azt javasolta nemrég az Unió polgárainak, hogy fűtsenek kevesebbet, az azonnali mosás helyett pedig inkább szellőztessék ki a ruhákat, így járulva hozzá ahhoz, hogy Putyin abbahagyja a háborút. „Ez megvalósíthatatlan marhaság, itt kormányzati intézkedésekre van szükség, árbefagyasztással, szubvenciókkal kell fellépni a kialakult helyzetben” – állapította meg Kereskényi.

Az SZKT pénteki kolozsvári ülésén 24 személynek ítélték oda az RMDSZ Ezüstfenyő-díjait, köztük a Koszikaként közismert Koszorus Krisztina énekes, zeneszerzőnek, dalszövegírónak.