A karácsonyi kántálások néphagyományát is feleleveníti a Kossuth Rádió hajnali műsora ezen a héten
A kalotaszegi népszokásoknak szenteli a karácsony hetét a magyarországi közmédia és a Hagyományok Háza. A Kossuth Rádió Hajnali – népzenei összeállítás korán kelőknek című műsora így ezen a héten az erdélyi népszokásokkal ismerteti meg a hallgatókat.
2021. december 21., 10:492021. december 21., 10:49
A karácsonyi ünnepkörbe számos tradíció tartozott, a betlehemezés, a kántálás és regölés mellett a karácsonyi asztal is fontos szerepet játszott a néphagyományban.
A fokhagyma az egészséget, a méz az élet édességét jelképezte. Sok helyen az asztalt nem szedték le, hogy a betérő Kisjézus ne maradjon éhen. Ezzel szemben a reformátusoknál nem volt kifejezetten böjti időszak, de ők is böjtös jellegű ételeket ettek.
A karácsonyi terítés kultuszát mindkét felekezetnél megtalálhatjuk, az asztalra gabonát helyeztek, az asztal alá pedig – a betlehemi jászol emlékére – szalma került. Kalotaszegen különleges hagyomány élt, az emberek délelőtt templomba mentek, délután karácsonyi bált tartottak az ünnep első, második és harmadik napján is. Az ünnepélyes bevezetést jelentette a kántálás, majd folytatódott az Istvánok és Jánosok köszöntésével, azaz névnapi kántálással.
A legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi népszokás a betlehemezés volt, amit az egész Kárpát-medencében ismertek. A paraszti betlehemezés középpontjában a pásztorok párbeszédes, énekes dramatikus játéka állt: fő eleme a pásztorjáték volt, amelyben a három pásztor, köztük a nagyothalló öreg szerepelt. Fő kelléke a templom alakú betlehem volt a Szent Családdal.
Általában karácsony másnapján, 26-án került sor a regölésre, amely a téli napforduló ősi, pogány kori szokásából maradt fenn. A kifordított báránybőr bundát viselő férfiak zajkeltő eszközökkel jártak házról házra, és bőség-, termékenységvarázsló rigmusokkal köszöntötték a háziakat. Minden versszak végén a következő refrén hangzott el: „Haj regö rejtem azt is megadhatja az a nagy Úristen!”
Oláh Emese személyében marad a magyar alpolgármester Kolozsváron, miután a pénteken megalakult új közgyűlés újabb négy évre bizalmat szavazott az RMDSZ politikusának.
Őzgidát szabadítottak ki egy portáról a Máramaros megyei rendőrök, az orgazda ellen eljárást indítottak.
Wittner Mária 1956-os szabadságharcos emléke előtt tisztelegtek, kiállítást is megnyitottak Marosvásárhelyen.
Templomokat lehet meglátogatni egy új kezdeményezés keretében, amit a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) indított a múzeumok éjszakája mintájára.
A súlyos pénzbüntetés és a hatósági tilalom ellenére továbbra is üzemeltettek egy homok- és kavicsbányát az Arad megyei Újpanád (Horia) környékén. A környezetvédelmi felügyelőség újabb bírságot szabott ki, és elrendelte a tevékenység felfüggesztését.
Napjaink Európájában – így Romániában és Magyarországon is – nincs fontosabb kérdés, mint a népesedés ügye, hogy mi, magyarok, románok, európai emberek, be tudjuk-e lakni ezt a földet – jelentette ki Kövér László házelnök Kolozsváron.
Beiktatták tisztségébe pénteken Soós Zoltánt, Marosvásárhely újraválasztott polgármesterét, és a helyi közgyűlés is megalakult, melyben az RMDSZ-nek van a legtöbb képviselője. Soós a parttalan vitáktól hangos képviselő-testület támogatását kérte.
A brassói regionális kórház projektjét az USR-s önkormányzat „túlméretezte”, amikor módosított az eredeti terven – jelentette ki Brassóban tartott pénteki sajtótájékoztatóján az egészségügyi miniszter.
Az új, szakmai kutatások fényében fogalmaz meg javaslatokat a kisebbségi diákok románnyelv-oktatására összpontosító, szakmai szempontú beadvány, amellyel az oktatási minisztériumhoz fordult a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).
Köröz a rendőrség egy ismeretlen gépkocsivezetőt, aki csütörtök este halálra gázolt egy 67 éves gyalogost Aranyosegerbegy (Viişoara) község területén, majd elhajtott a baleset helyszínéről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!